Mire használják az iszlám fundamentalisták az üdítőautomatákat? Hogyan kerül nukleáris apokalipszis kedvenc itala valódi boltok polcaira? Várja Önt a játékkultúra egyik különös bugyra!

Jess Morrisette politológus, a Marshall Egyetem munkatársa és amatőr játékfejlesztő nagy feladatot tűzött ki maga elé: össze akarja gyűjteni a világ összes videójátékában megjelenő üdítőital-automatáját. A projekt oldalát 2016 szeptemberében indította Video Game Soda Museum (VGSM) néven, és nem lehet azt mondani, hogy elhülyéskedte volna a dolgot: 2020 tavaszán 3362 automatája volt 1500 különböző játékból.

Morrisette komoly ember, a gyűjtése is komoly. Ahogy a VGSM-ről írott tudományos dolgozatában kifejti: ő ezt a játékkutatás és videójáték-archeológia alapművének szánta.

A dolgozatban egyébként rámutat, hogy arra a kései, de egyre markánsabb trendre, hogy bizonyos gyártók a játék világában megjelenve reklámozzák magukat – a Coca-Cola, Pepsi, Powerade és a Dr. Pepper – mind költöttek arra, hogy egy-egy népszerű játékban megjelenjenek az automatáik. A több mint háromezer feljegyzett automatából azonban mindössze 72 volt szponzorált megjelenés.

Az üdítőautomaták körülbelül 98 százaléka fiktív márkát tartalmaz. Az automaták nem mindig csak a hátteret kitöltő berendezési tárgyak, sokszor lehet interaktívan használni azokat, bizonyos játékokban a cselekménynek is részévé válnak, számolni tanítják a gyerekeket, egészséget vagy lőszert érő powerupokat osztogatnak, vagy éppen mentési pontot jelentenek.

Én vagyok a jel

Bizonyos esetekben a kulturális jelzőtábla szerepét tölti be a gép. Az al-Kaida terrorszervezethez köthető Globális Iszlamista Médiafront 2006-os lövöldözős játéka, a „Kapd el Busht!” pályái például nem nagyon kidolgozottak, de itt-ott felbukkanó Pepsi-automaták jelzik a játékos számára, hogy éppen egy amerikai bázison harcol.

Nagy ritkán a játékkészítők megragadják az üdítőautomaták egyik legkézenfekvőbb szimbolikus jelentését, és a fogyasztói társadalom jelképeiként szerepeltetik azokat. Ilyen például a Fallout-sorozat, ahol a nukleáris világégés sem tudja megzavarni a Nuka-Cola-gépek üzemeltetését. Utóbbi esetben egyébként a másik irányban is volt átjárás a valóság és játék között: a játékot fejlesztő Bethesda promóciós céllal gyártatott Nuka-Colát, és ezek a boltok polcain is megjelentek. 

Morrisette törekvései ellenére sajnos a videójáték-kutatás nem tartós dolog: a játékokban felbukkanó vécéket bemutató online gyűjtemény már nem elérhető; a hot-dogokat, csatornafedőket és ördögszekereket gyűjtögető blogok működnek ugyan, de nem eléggé komolyak szakmailag. Akit érdekel, amíg lehet, itt nézheti meg a gyűjteményt.