Valljuk be, nem éppen legfényesebb korszakát éli a videójáték-ipar. Amellett, hogy több stúdió is leépítésekben gondolkodik, az olyan nagyobb vállalatok, mint a Ubisoft, is küszködnek – elég csak hamarosan megjelenő játékukra, az Assassin's Creed Shadowsra gondolni. A projektnek eredetileg már 2024-ben késznek kellett volna lennie, a megjelenés előtti hetekben azonban csúsztatták a debütálást. Az új dátum február 14-e lett, januárban viszont újabb rossz hírt kaptak a rajongók: március 20-ra tolták a megjelenést.

Látszólag ezt a dátumot már tartani tudja a Ubisoft, az ilyen és ehhez hasonló késések miatt viszont egyesek úgy tartják, itt az idő reformálni a fejlesztőstúdiókat, hogy a videójátékok „ismét nagyok legyenek”. És hogy ki áll ezen mozgalom élén? Ha Elon Muskra tippelt, jár a keksz, a Tesla, a Space X és az X vezére ugyanis hamarosan a videójáték-iparba is belevetné magát. Még úgy is, hogy ő maga kifejezetten ügyetlen ilyen téren, bár ezt mindenáron próbálja elfedni.

A hír, miszerint Musk mesterségesintelligencia-vállalata – az xAI – saját AI-alapú játékstúdiót indít, néhány nappal ezelőtt robbant. A bejelentés a vállalat legújabb AI-modelljének, a Grok-3-nak a bemutatóján hangzott el, ahol Musk arra ösztönözte a fejlesztőket, hogy csatlakozzanak a projekthez. Az új stúdió az xAI fejlett mesterséges intelligencia technológiájára épülne, amely közel 200 ezer GPU-val működő számítási infrastruktúrával rendelkezik. Ez a technológiai erőforrás lehetővé teheti a még élethűbb, dinamikusabb és személyre szabottabb játékélmények fejlesztését. Kérdéses azonban, hogy milyen áron.

Bár konkrét projektek egyelőre nem ismertek, Musk célja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével támogassa a kisebb fejlesztőcsapatokat és újragondolja a játéktervezés hagyományos folyamatait.

Forradalmasítaná a játékipart

Az 53 éves vállalkozó évek óta elkötelezett a videójátékok iránt, és bár kevesen tudják, korábban a Rocket Science Games gyakornokaként maga is kivette a részét a különböző játékfejlesztési munkákból. Játékosként is aktív, olyan címekkel játszik, mint a Diablo IV, a Civilization és az Elden Ring – már amikor nem éppen egyik fizetett alkalmazottja fejleszti a karakterét. A milliárdos tehát otthon van ilyen téren is, meglátása szerint az ipart viszont túlságosan a nagyvállalatok uralják, ami gátolja a kreativitást és az innovációt.

A bejelentés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Musk nemrégiben nyilvános eszmecserét folytatott Demis Hassabisszal, a Google DeepMind vezérigazgatójával az AI által vezérelt játékfejlesztés lehetőségeiről. A beszélgetés kiindulópontja a DeepMind új fejlesztése, a Genie 2 volt, amely képes képi utasítások alapján interaktív, háromdimenziós játékkörnyezeteket létrehozni. Musk jelezte, hogy szívesen dolgozna együtt a DeepMind fejlesztőivel egy AI-alapú játékprojektben, amiből akár még valóság is lehet, a Genie 2 ugyanis jól illeszkedhet Musk elképzelésébe, miszerint a mesterséges intelligenciát a játékok új generációjának megteremtésére kell felhasználni.

A Microsoft is hasonló utakat járna be

Nem Musk ámokfutása volt azonban az egyetlen, ami a napokban felkeverte az állóvizet a gaming világban. A Microsoft és az Xbox is a mesterségesintelligencia-alapú játékfejlesztéssel riogatta az internet népét. A vállalat szintén a napokban mutatta be Muse nevű mesterségesintelligencia-modelljét, amely új korszakot nyithat a videójátékok fejlesztésében. Az AI-alapú rendszer képes játékbeli vizuális elemek és vezérlési műveletek generálására, megkönnyítve ezzel a koncepcióalkotást és a játékmenet megtervezését – elméletben.

A PCMag beszámolója szerint a Muse az úgynevezett World and Human Action Model (WHAM) technológiára épül, és elsősorban az ötletelés támogatására szolgál. A Microsoft szerint nem céljuk az emberi fejlesztők helyettesítése, inkább egy olyan eszközt szeretnének létrehozni, amely megkönnyíti és felgyorsítja a kreatív folyamatokat. Érdekesség, hogy a Muse fejlesztéséhez több mint félmillió anonim játékmenetet elemeztek, amely egy ember hétévnyi megállás nélküli játékának felel meg. Az AI-modell 1,6 milliárd paraméterrel dolgozik, és képes:

• konzisztens játékmenetek generálására a fizikai törvények betartásával;
• dinamikus környezetek létrehozására akár egyetlen kép alapján;
• drag-and-drop szerkesztés támogatására, lehetővé téve az elemek könnyű beillesztését.

Hátrány viszont, hogy a Muse jelenleg mindösszesen csak 300x180 képpontos felbontásban működik, és csak néhány perces játékszekvenciákat tud előállítani, időnként vizuális torzulásokkal. A végeredmény alább látható:

Egyre inkább úgy tűnik tehát, hogy a mesterséges intelligencia még a jelenleginél is nagyobb szerepet fog vállalni a videójátékok fejlesztésében – kérdéses azonban, hogy mindez mennyire lesz majd kifizetődő. Az ugyanis, hogy egy projekt hamar kész lesz, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az sikeres is lesz. Főleg, hogy a játékosok döntő többsége sokkal inkább helyezi a minőséget előtérbe, semmint a mennyiséget.