Alig kezdte el a Google a Budapest térképre illeszthető panorámaképek elkészítését, máris több panasz érkezett az utcákat fényképező autókról Jóri András adatvédelmi biztoshoz. Magyarországon a járókelőkről, az autók rendszámáról, sőt bizonyos értelemben a házszámokról készülő fényképek is személyes adatoknak minősülnek, ezek jogosulatlan kezelését pedig itthon és a legtöbb európai országban is törvény tiltja.

Amikor a Street View első, amerikai verziója megjelent, hazai adatvédelmi szakemberek azt mondták, itthon jogilag aggályos lenne egy hasonló szolgáltatás bevezetése. Azóta a Google változtatott a módszerein, és most már automatikusan kitakarja az utcaképeken a járókelők arcát és a járművek rendszámait – ez azonban nem biztos, hogy elég. Budapesten egy hete kezdtek fotózni a Street View-t készítő autók, és Jóri András a közben beérkezett panaszok nyomán múlt csütörtökön kiadott közleményében már azt írta: nem tisztázott, milyen jogi alapon fényképez a Google, és az sem világos, hogy a képeken szereplő személyek „miként érvényesíthetik hozzájárulási, tájékoztatáshoz való és tiltakozási jogukat a fényképezés folyamán".

„Kérdés, hogy a képek, amelyeket készítenek, személyes adatoknak minősülnek vagy sem, és ez nem triviális kérdés" – mondja Jóri András. Az Európai Unió jogrendszerében például a rendszám és az arc mindenképpen személyes adatnak számít., és ezeknek nemcsak a közzététele, hanem már a rögzítése is az EU adatvédelmi irányelveibe ütközik, illetve sérti számos tagállam, köztük Magyarország törvényeit is.

A jogszabályok például a rendszámok fotózását egyértelműen tiltják, pontosabban csak hozzájárulással engedélyezik, kivéve az olyan eseteket, mint az autópályákon felszerelt ellenőrzőkamerák.

Felmerülhet, hogy a Street View hasonló ahhoz, mint amikor egy turista végigjárja a várost, és mindent lefényképez, amit lát. Csakhogy az adatvédelmi törvény természetes személy által, saját célú felhasználásra készített képekre nem vonatkozik. A Google viszont mint vállalat fényképez, és a képeket közzéteszi, tehát más elbírálás alá esik, mint egy turista – mondja Jóri. Nagy különbség a személyes turistafotókhoz képest, az is, hogy a Google a felvételeket adatbázisba rendezi, amelynek a tartalmáról sem tudunk, mondja az adatvédelmi biztos, aki szerint „az adatvédelmi hatóságoknak kell, hogy szavuk legyen ezekben a kérdésekben".

Cool, innovatív és veszélyes

„Az állami szabályozás fölött van kontroll" - mondja az adatvédelmi biztos, utalva a Parlamentre és az ott ülő képviselőkre – míg a magáncégek fölött sokkal kevésbé. Szerinte a probléma nem Google-specifikus, hanem egyidős az internet megjelenésével: ahogy azt Lawrence Lessig kiberjogász Code and Other Laws of Cyberspace című könyvében leírta, az információs társadalom szabályai nem törvényekben, hanem a szoftverek kódjában vannak leírva, amelyek ugyanúgy befolyásolják az emberi viselkedést, mint a klasszikus jogszabályok. Erre példa a Google Street View is, amely „coolnak és innovatívnak tűnik, de vannak veszélyei" – mondja az adatvédelmi biztos.

Ami az utólagos panaszokat illeti (felkerültem a Street View-ra, le akarok róla kerülni), a Google-nél létezik egy viszonylag hatékonyan működő eltávolíttatási mechanizmus, és Jóri András szerint elképzelhető, hogy ez elég is – a végső állásfoglalással azonban szeretné megvárni, mire jut az unió adatvédelmi munkacsoportja, amely már vizsgálja a Street View által felvetett kérdéseket..

A biztos szerint a panorámaképek az adatvédelmi szempontokon kívül nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési aggályokat is felvetnek: „A szomszédságfigyelő rendszerek is értelmüket vesztik, ha a potenciális bűnözők látják, hogy egy kertvárosi utcában egy adott ház előtt X színű, Y márkájú autó parkol."

Jóri szerint ugyanakkor nem igaz, hogy az Európai Unió nehézkessége, bürokratikus működése az innováció útjába állna , vagy hogy az ellentétet ki lehetne hegyezni USA-és Európa között feszülő kulturális ellentétre, esetleg a jogász-informatikus ellentétre. „A fő különbség az, hogy az USA-ban a privacy, vagyis a magánszféra védelme összevethető egy gazdasági céllal, míg Európában ez nem így működik. A fejlesztési centrum azonban Amerikában van" - mondja az adatvédelmi biztos.

„Nem eldöntött kérdés, hogy a Google Street View működése jogszerűtlen-e. De ha egy magáncég ilyesmibe kezd, akkor igenis szóljon bele az állam, a közösség, a társadalom."

Bánná vajon az adatvédelmi biztos, ha a fényképe megjelenne a Google Street View-ban, és kezdeményezné saját eltávolítását? „Ez attól függ, hogy hol kapna lencsevégre az autó” – mondja Jóri. „A hivatal előtt például nem bánnám, de ha a saját kertemben fényképezne le, akkor kezdeményezném.”