Hazánk távközlési infrastruktúrájába mélyen beépült a Huawei, kritikus rendszerek működnek a kínai gyártó berendezéseivel, a műszaki egyetemistáink az eszközeiken tanulnak, és egyébként is, a magyar kormány eléggé szereti Kínát. A szolgáltatók megvédték a kínai beszállítójukat, és sokan várnak arra, hogy mit mond Angela Merkel kormánya a kiberbiztonsági kérdésekről.
Európa területére helyeződött át a kémkedéssel vádolt Huawei-ügy fókusza, és egyre kuszább a történet. Miközben a csehek kizárták a céget egy állami tenderükről, a szlovák miniszterelnök Peter Pellegrini szerdán azt nyilatkozta, hogy nem látják megalapozottnak a vállalattal kapcsolatos kiberbiztonsági félelmeket. A lengyelek kémkedés gyanújával tartóztatták le a társaság egyik alkalmazottját, eközben pedig az Egyesült Államokban vádat emeltek a vállalat pénzügyi vezetője ellen, szankciószegés, csalás és technológialopás vádjával.
Csehországban az állami tenderrel kapcsolatos döntést nagyban befolyásolhatta a politikai irányváltás.
A csehek 2017-es választási kampányában meghatározó téma volt a kínai befolyás, és az biztos, hogy alaposan bevásároltak náluk: futballcsapat, szállodák, sörfőzdék és pénzügyi cégek kerültek kínai kézbe.
Bár az elnök Milos Zeman köztudottan Kína-barát, a külpolitikát a kormány határozza meg, és a milliárdos Andrej Babiš cseh miniszterelnökről azt mondják, hogy üzletemberként úgy tizenöt évvel ezelőtt igen kellemetlen tapasztalatokat szerzett Kínában.
Hazánkban viszont a kormány politikája szemmel láthatóan Kína-barát. A Huawei 2005 óta hivatalosan is jelen van nálunk. Nem is akárhogyan:
Most az állami közbeszerzéseken minimális a társaság jelenléte, néhány napelemes rendszernél bukkan fel a nevük, amelyekhez invertereket szállítanak, és a partnereiken keresztül eladnak még routereket, hálózati eszközöket. Persze igyekeznek lobbizni az esetleges megrendelésekért. Nemrég Győrben nagy csinnadrattával adtak át egy okosváros-bemutatót, amely nem élesben működik, csupán megmutatja, hogy az eszközeikkel miként lehetne vezérelni többek közt a városi közlekedési lámpákat és a térfigyelő kamerákat, hogy kevesebb legyen a forgalmi dugó.
A 112-es egységes segélyhívó rendszer fél évtizede a Huawei eszközeivel működik.
Az államilag támogatott zalaegerszegi tesztpályánál, ahol majd önjáró autókat és ötödik generációs (5G) mobilhálózatokat fognak tesztelni, már nem maga az állam, hanem a Magyar Telekom telepített tesztberendezéseket. A Huawei és az amerikai Cisco rendszereivel vizsgálják, hogy miként működik együtt a jövőbeli 5G a mostani hálózatokkal.
A hazai távközlésben azonban ennél nagyságrendekkel több Huawei-eszközt találunk. A kínai gyártó berendezéseire épül a Magyar Telekom vezetékes infrastruktúrája, velük építette fel a mobilhálózatát a Vodafone, és a Telenor nemrég külön kihangsúlyozta, hogy a Huawei segítségével indította el a mobilhálózatán a negyedik generációs 4G VoLTE hangszolgáltatást.
De elég benézni a tévé alá, hogy megpillantsuk a Huawei nevét, hiszen ők szállítják többek közt a Digi optikai útválasztóit, a Telekom bizonyos set top boxait, és számos más hálózati eszközt. Arról nincsenek pontos adataink, hogy a magyar mobilozók mennyi Huawei okostelefont használnak, de az áraik és akcióik alapján ezekből is több százezer darab lehet forgalomban.
A Huaweinek Európában 35 százalékra becsülik a piaci részesedését, így ha az európai kormányok kitiltanák a kontinensről, annak hatalmas ára lenne, alighanem dollármilliárdokba kerülne a váltás. Nagy kérdés az is, hogy a meglévő, évek óta használt eszközöket is ki kell-e majd dobni, vagy csak az 5G-től tiltanák el a Huaweit.
A Deutsche Telekom és a Vodafone globális vezérigazgatói amiatt is aggódnak, hogy a Huawei kiebrudalása két évvel visszavetheti az 5G hálózatok kiépítését, és hatalmas káoszt okozna. A kormányok pedig azt kockáztatják, hogy késve érkezik majd meg az a GDP-növekedés, amelyet az 5G által hatékonyabbá tett ipartól várnak világszerte. Bizonyára az üzleti tervek is borulnak, ha az 5G által igényelt frekvenciákra annak a tudatában licitáltak vagy licitálnának a szolgáltatók, hogy majd olcsó kínai technikával tudják kiépíteni magát a hálózatot.
Most a legtöbben Merkel kormányára várnak,
hogy vajon mit lépnek. Az angolszász országok már összezártak, és az Öt Szem (Five Eyes, azaz USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Nagy-Britannia, akik mind megosztják egymással digitális hírszerzési adataikat) kitiltották a Huaweit az 5G tendereikről. A németek viszont eleinte kevésbé értettek egyet az USA kiberbiztonsági aggodalmával (a német-kínai gazdasági kapcsolat erősre font szövetéről itt írtunk bővebben).
Ebben a helyzetben igencsak előremutató a Deutsche Telekomnak az a javaslata, hogy minden kritikus infrastruktúrát, így az 5G hálózati eszközöket is egy független laboratórium vizsgálja át és hitelesítsen kiberbiztonsági szempontból. Emellett még az eszközök szoftverének a forráskódjára is igényt tartanának, biztos, ami biztos. Ez elejét venné a kémkedéssel kapcsolatos vádaknak, és az ellenőrzés természetesen nemcsak a Huawei eszközeire vonatkozna, hanem mindenkiére.