Világjárvánnyal küzd az emberiség, ami azt jelenti, hogy hirtelen sok új dologhoz hozzá kellett szokni, és alapvetően változott meg az életünk. Azon túl, hogy most mindenki aggódik a szerettei és a saját egészségéért, vagy éppen a gazdasági válság miatt, egy rakás olyan új szó is beépült a mindennapjainkba, amiket eddig szökőévente használtak azok, akik nem járványüggyel foglalkoznak hivatásszerűen, így teljesen érthető, hogy sokak számára akkor sem egyértelmű, mi a különbség izoláció és karantén, vagy éppen védőmaszk és az orvosi maszk között, ha most naponta használja ezeket a kifejezéseket. Vegyük hát végig a járvány néhány elterjedt alapfogalmát!

Járványügyi alapfogalmak

SARS-CoV-2

A járványt okozó vírus hivatalos, tudományos neve. Ha egészen pontosak szeretnénk lenni, akkor a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome) a „súlyos akut légzőszervi szindróma” rövidítése, a CoV-2 pedig a koronavírus-2 kifejezésből jön, ezt szokták a könnyebb érthetőség miatt új koronavírusnak is hívni.

Covid-19

A betegség, amit a SARS-CoV-2 vírus okoz. Amikor már tünetei is vannak valakinek, akkor már Covid-19 betegségben szenved. Úgy lehet ezt a legkönnyebben megérteni, mint a HIV esetében, ami szintén egy vírus, de a betegség, amit okoz, az az AIDS. Egyébként ez is rövidítés: Covi, mint corona virus, d, mint disease, azaz betegség, a 19 pedig az évszámra utal, amikor megjelent.

Koronavírus

Maga a koronavírus a vírusokon belül egy elég széles kategória. Régóta ismert már a kutatók számára, a múlt század hatvanas éveiben mutatták ki először olyan betegeknél, akik sima megfázás tüneteit mutatták. Alapvetően felső légúti, illetve gyomor-bélrendszeri megbetegedéseket okoznak. Vannak olyanok, amikkel minden gond nélkül elbánik az immunrendszer, és vannak olyanok is, amik akár halálosak is lehetnek. Koronavírus okozta a pár évvel ezelőtt nagy pánikot okozó SARS-ot is, csak egy másik fajtája. 

Endémia

Az endémia egy adott betegség megszokott előfordulása egy adott népességben. Ha a jól ismert influenzán mutatjuk be ezt, akkor úgy néz ki, hogy amíg vannak szórványos influenzás esetek, amik egy szűkebb körben megjelennek, addig endémia van. Ha ez a szám egy bizonyos szintnél magasabb lesz, akkor beszélhetünk epidémiáról, vagyis mikor ki lehet jelenteni, hogy járvány van.

Pandémia

Legtöbben világjárványnak szokták hívni, amikor a fertőzés több kontinensen is nagymértékben jelen van. Itt tartunk most az új koronavírus esetében, amit 2020. március 11-én nyilvánított pandémiának az Egészségügyi Világszervezet, de jelenleg is zajló pandémia egyébként a HIV-fertőzés is.

Nyájimmunitás

Az oltásoknál enyhe, ártalmatlan támadással készítik fel az immunrendszert arra, hogy éles helyzetben le tudja győzni a kórokozót. Ahogyan egyre többen szereznek így védettséget, egy idő után azokhoz sem jut el a kórokozó, akiket valamilyen egészségügyi ok miatt nem tudnak beoltani, vagy még nem elég idősek, esetleg túl idősek az oltáshoz. Egyszerűen olyan sok lesz a védett személy, hogy nincs, aki átadja a kórokozót, így a vírus nem tud tovább fertőzni. Ez a közösségi védelem a nyájimmunitás, ami úgy került újra a köztudatba, hogy a hírek szerint az angol és a holland kormány is azon gondolkozott, hogy védőoltás híján éles vírussal próbálja ezt elérni. Erről itt írtunk részletesebben. 

Zoonózis

Az állatról emberre átugró betegségeket zoonózisos betegségeknek hívja a tudomány. Az új koronavírus esetében a kutatók szerint pontosan ez történt, ebben az esetben denevérről terjedt át emberre a betegség. A szakemberek nem zárják ki, hogy jövőben is megjelenhetnek ilyen járványok. Az ázsiai és afrikai régiókban a népességnövekedés és a rendkívül gyors városiasodás hatalmas környezetpusztítással és erdőirtásokkal jár együtt – ennek egyik következménye, hogy rendkívüli módon megnövekszik a vadállatok, a háziasított állatok és az emberek érintkezése. És mivel a vadállatok sok veszélyes vírust hordozhatnak, megnő az esély, hogy ezek állatokról emberekre jussanak át. 

Reprodukciós ráta (R0)

Azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány további fertőzést okoz a népességben. A nettó reprodukciós rátába beleszámolják a védettséget is. Ez nem emelkedhet egy fölé, ha meg akarjuk fékezni a járványt: hiszen ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb új embert ér el a fertőzés. Hogy ez a szám jelen esetben mekkora, arról eltérőek a számítások, a többség 2 és 2,5 közé teszi, vagyis egy fertőzött átlagosan két, két és fél embernek adja tovább a vírust. A szezonális influenzánál ez 0,9 és 2,1 között mozog, az extrém fertőzőképes kanyarónál 12-18 között van.

Igazolt eset

Azok az esetek, amelyeknél laborvizsgálattal igazolták a vírus jelenlétét, vagyis a fertőzést. Mivel sokaknál csak enyhe tüneteket okoz a vírus, vagy akár teljesen tünetmentes is lehet, és nem tesztelnek mindenkit, így a valós esetek és az igazolt esetek közötti számok között nagy lehet az eltérés. Vannak kutatók, akik tízszeresre becsülik a szorzót az igazolt és a valós fertőzések között.

Aktív eset

Az igazolt fertőzött esetek számánál alacsonyabb szám, ebbe már nem tartoznak bele azok, akik felépültek a betegségből, vagy meghaltak a vírus következtében. Tehát azt mutatja meg, hogy kiknek a szervezetében van éppen ott a vírus.

Halálozási ráta

Ahogyan a neve is mutatja, ez az a szám, ami megmutatja, hogy egy betegség, esetünkben a Covid-19 hány százalékban végződik halállal. Függ attól, hogy melyik országot vagy melyik korcsoportot nézzük, és biztos eredményt – a széles körű tesztelés hiányában – még így is nehéz mondani. Annál alacsonyabb, minél kevésbé maradnak rejtett fertőzések, vagyis a sok tesztelés lefelé nyomja ezt a számot.

A vírus terjedése

A kutatók még ennek a pontosításán is dolgoznak, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint cseppfertőzés útján terjed. Itt olyan apró cseppekre kell gondolni, amik tüsszentés vagy köhögés során kerülnek a levegőbe. A szakembereknek egyelőre nem sikerült megválaszolniuk az összes kérdést, így nincsenek meg az egyértelműen igazolt adatok arra vonatkozóan, hogy különböző környezeti feltételek mellett meddig maradhatnak meg a vírusok a különböző felületeken. Annyi azonban biztos, hogy a hiányos higiénia a fertőzések melegágya, ezért is javasolják a gyakori szappanos kézmosást a szakemberek.

Közegészségügyi intézkedések kifejezései

Social distancing

Erre még nincs általánosan elfogadott magyarítás, de lényegében a társas kapcsolatok mellőzését jelenti, fizikai értelemben. A lényege az, hogy az emberek ne csoportosuljanak, hanem minimum két méter távolságban maradjanak egymástól. Nyilván ez az egy háztartásban élőkre nem vonatkozik, de az utcán vagy a boltban lehet alkalmazni, hogy nagy ívben kerüljük a másikat, és ezzel mindenkit védünk. Ide sorolják azt is, hogy az iskolák bezártak, nincsenek sportesemények, koncertek és színházi előadások sem. Összességében a közösségi élet szüneteltetése a jelenlegi helyzetben az egyik legerősebb fegyver a járvány ellen, hiszen így a vírusnak kevesebb lehetősége van újabb embereket megfertőzni.

Hatósági karantén

Aki ilyenbe kerül, az nem hagyhatja el a lakhelyét, semmilyen céllal. A célja, hogy azok, akik fertőzöttségnek vannak kitéve, mert súlyosan fertőzött területekről érkeztek a közelmúltban, vagy mert valamelyik olyan ismerősük, családtagjuk betegedett meg, akivel napi kapcsolatban voltak, ne mozogjanak a lakásukon kívül. Ha ezt a hatóság rendeli el, akkor szigorú szabályok vonatkoznak rájuk, aminek a megszegése büntetéssel járhat.

Önkéntes karantén

Az ilyenben levő illető szabadon mozoghat ugyan, de vagy azért, hogy ő ne fertőződjön meg, vagy hogy ne fertőzzön meg másokat, mégis inkább otthon marad, vagy minimálisra csökkenti a kijárást a lakásából anélkül, hogy erre bárki is kötelezné. 

Izoláció

Elkülönítik az igazoltan megfertőződött vagy valószínűsíthetően fertőzött embereket az egészségesektől, hogy ne tudjanak másokat megfertőzni. Ez is lehet otthoni, például a család egyik tagja egy olyan szobában tartózkodik, ahova más nem, vagy csak nagy körültekintéssel léphet be. Vagyis izolálják a család többi tagjától, akik viszont nyugodtan mozoghatnak a lakásban.

Lezárás (lockdown)

Nem jogi vagy járványügyi szakkifejezés, tulajdonképpen bármire használható. Nagyjából annyit tesz, hogy az érintett területről se ki, se be. Lehet arról szó, hogy egy földrajzilag körülhatárolható területet zárnak le, de lezárásnak nevezhető az a megoldás is, amit a Princess Diamond hajó vagy szállodák esetén alkalmaztak. De vonatkozhat arra is, hogy bizonyos típusú vállalkozásokat bezárnak, vagy a csoportos eseményeket betiltják, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint ezzel lassítani lehet a betegség terjedését.

Kijárási tilalom

Általában csak bizonyos időszakokra vonatkozik, például több országban nem lehet most este tíz után az utcán tartózkodni, csak indokolt esetben. Életszerű példa erre, ha munkába megy vagy onnan jön az ember, míg az „átugrom egy barátomhoz, mert olyan kedvem van” érv ebbe nem fér bele.

Kijárási korlátozás

Ez van érvényben jelenleg Magyarországon is. Nem tiltják a kijárást, de csak munkavégzés és alapvető szükségletek kielégítése (például boltba vagy gyógyszertárba menés) céljából lehet elhagyni a lakóhelyet, illetve van még egy sor kivétel.

Lakhelyelhagyási tilalom

Alapvetően büntetőeljárások kapcsán használt fogalom, azt jelenti, hogy meghatározott körzetet vagy területet nem lehet elhagyni, és ennek a megszegéséért büntetés jár.

Egészségügyi és gyógyszerészeti fogalmak

Lélegeztetőgép

Ha a beteg nem vagy csak nehezen képes egyedül lélegezni (ez az új koronavírus okozta tüdőgyulladás súlyosabb eseteinél fordul elő), akkor a lélegeztetőgép segít, hogy a levegő ki-be áramoljon a tüdőbe.

Légzőkészülék

Védőeszköz, ami lezárja a száj és az orr környékét, és megszűri a belélegzett levegőt. Ide sorolhatóak például az FFP jelölésű maszkok, amik képesek kiszűrni a 0,3 mikronos vagy annál nagyobb részecskék jelentős mennyiségét. Ezek a maszkok védik legjobban az egészségügyi dolgozókat járvány alatt.

Orvosi maszk

Ezek nem védőmaszkok, arra lettek kitalálva, hogy a pácienst védjék például műtétek közben, de arra is jó, hogy a viselője ne nyúljon az arcához. Alapvető előnyük, hogy felfogják a kiáramló cseppeket. Hogy melyik maszk mit tud, és melyiket milyen esetben érdemes használni, arról itt írtunk. 

Tüdőgyulladás

A vírus okozta tüdőgyulladás azért kerül olyan sokszor szóba, mert a betegség egyik tünete, amikor a tüdőben folyadék jelenik meg, és a tüdőhólyagocskák, ahol a gázcserere lezajlik, begyulladnak.

PCR (Polimeráz-láncreakció)

Ezt a módszert használják a koronavírustesztek. Az eljárás tulajdonképpen a vírus genetikai aláírását keresi, de persze a módszer ennél jóval összetettebb. Örökletes betegségek, fertőző betegségek diagnosztizálására használják, de gének klónozásánál és apasági vizsgálatoknál is megjelenik ez a módszer.

Szerológiai tesztek

Olyan tesztek, amik antitesteket keresnek azoknál, akik már felépültek a betegségből. Itt írtunk bővebben arról is, hogy a New York-i Vérellátó Központ megkezdte felgyógyult betegek vérplazmájának gyűjtését, hogy a benne lévő ellenanyagok segítségével súlyos állapotban lévő betegeken próbáljanak segíteni.

Vakcina

Védőoltás, ami stimulálja az immunrendszert, és megtanítja védekezni egy adott kórokozó ellen. Egyelőre nincs ilyen az új koronavírusra, viszont nagyon sokan dolgoznak rajta, és már az is biztató eredmény, hogy több oltóanyag is eljutott addig, hogy embereken teszteljék. Azonban arra, hogy ez széles körben elérhetővé váljon, a legoptimistább becslések szerint is minimum egy, de inkább másfél évet kell várni. 

Terápiák

Olyan gyógyszerek, amik enyhítenek a betegség lefolyásán vagy a tüneteken. Itt is több fronton zajlanak kutatások, nemcsak bizonyos gyógyszereket, de gyógyszer-kombinációkat is tesztelnek. Azonban azt érdemes tudni, hogy önmagában a gyógyszerek nem akadályozzák meg a járvány terjedését vagy egy újabb kitörését. Persze így is nagy segítség lenne, ha a betegség lefolyását enyhíteni tudnák, és kevesebb lenne a súlyos eset, illetve a halálos áldozat. Ám a vírus a gyógyszerek ellenére is képes terjedni és több millió embert megfertőzni.

(Borítókép: Kovács Tamás / MTI)