Június 17-én Áder János aláírta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, és ezzel egy időben elfogadták az egészségügyi készenlétről szóló törvényt. A hivatalos kommunikáció szerint a járványnak – legalábbis az első hullámnak – Magyarországon vége, de a vírusveszély nem múlt el, ezért továbbra is a lakosság fokozott figyelmét kérik. Az operatív törzs és a kórházparancsnoki rendszer pedig továbbra is fennmaradt, a veszélyhelyzet megszűnése után a járványügyi készültség szintén fennáll, hazánk készül a második hullámra.
Azóta nem egészen egy hónap telt el, de alig lélegzett fel kicsit az ország, több környező országban is megemelkedett az aktív esetek száma, július 15-től pedig életbe léptek a beutazási korlátozások, amik három csoportba sorolják a világ országait. A jól átlátható, de az országok besorolásában sok esetben nem feltétlenül logikus rendszer dönti el, hogy a külföldről érkezőknek karanténba kell-e vonulniuk (illetve egyáltalán beengedik-e őket az országba, külföldi állampolgárok esetén). A karanténkötelesség kiváltható a sárga és piros jelzést kapott országok esetében két, legalább 48 óra különbséggel készült PCR-teszttel .
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) koronavírussal kapcsolatos eljárásrendje legutóbb június 12-én, tehát a veszélyhelyzet elmúltával, a járvány megszűnésével változott. Ezzel együtt
megváltozott a tesztelés rendje is.
Elsősorban továbbra is a tünetek vagy az igazolt fertőzöttel való szoros kapcsolat adhat okot, hogy az eseteket gyanúsnak nyilvánítsák, de a háziorvos, kezelőorvos is gyanúsnak tarthat olyan eseteket, akik nem mutatnak klinikai tüneteket.
Jelenleg az eljárásrend klinikai és epidemiológiai kritériumok mellett diagnosztikus képalkotó és laboratóriumi kritériumokat is megkülönböztet, és ezek alapján sorolja be az eseteket.
Ennek függvényében három kategóriába sorolják az eseteket:
Mindhárom kategóriában lévő esetnél a legfontosabb az elkülönítés. A gyanús, enyhe tünetek jelentkezésekor nem szükséges a hatósági intézkedés, de újra fontos hangsúlyozni, hogy ha ezek a tünetek megjelennek, akkor maradjanak otthon, és telefonon hívják fel a háziorvost.
Ha valaki a valószínűsíthető vagy igazolt kategóriába tartozik, de nem igényelnek a tünetei kórházi ellátást, akkor szintén otthon kell maradnia, ebben az esetben már határozat van arról, hogy kötelező karanténban maradnia, azaz a hatóságok ellenőrizhetik. Ide tartoznak azok is, akik sárga vagy vörös zónába tartozó országokból utaztak haza. Ha a beteg állapota indokolttá teszi, akkor kórházba szállítják, illetve az elkülönítést is megoldják.
Ha tüneteket tapasztal magán, vagy úgy gondolja, kapcsolatba kerülhetett igazolt fertőző esettel, hívja az ingyenes koronavírus információs vonalat vagy a háziorvosát!
Aki nem felel meg a fenti eljárásrendnek, de tart attól, hogy megfertőződött, az vagy a háziorvosa karakánságában vagy magáncégekben bízhat. Ha utóbbi mellett dönt, akkor méregdrágán (sok tízezer forintért) házhoz hívhat valakit, vagy el kell valahogy jutnia a mintavételre, ami meglehetősen kockázatos mások egészségére nézve. Ezért legyen nagyon körültekintő, és lehetőleg ne közösségi közlekedési eszközt használjon, valamint viseljen maszkot, és jelezze az időpontkérésnél, milyen tüneteket tapasztal magán!
Sokan elfelejtik, hogy a tünetek megjelenése előtt vagy tünetek nélkül is terjedhet a vírus, azaz az orrot és szájat is eltakaró orvosi maszk elsősorban nem a viselőjét védi, hanem a környezetét, akkor is, ha a viselője teljesen egészségesnek gondolja magát.
Az Egészségügyi Világszervezet álláspontját követi a Nemzeti Népegészségügyi Központ is, vagyis a diagnózis a SARS-CoV-2 PCR-vizsgálat eredményére alapozható. Ha egy betegnek a légúti, különösen ha felső légúti mintából vett vizsgálata negatív lett, de a kezelőorvosánál erős a gyanú, hogy a tüneteket az új koronavírus okozza, akkor meg lehet ismételni a tesztet, akár többször is. A PCR-laborvizsgálatot pedig akkor kötelező elvégezni, ha a betegnél hirtelen jelentkezik köhögés, 38 fokosnál magasabb láz, nehézlégzés, vagy a előbb már említett epidemiológiai vagy diagnosztikus képalkotó kritériumoknak megfelel.
De ez még önmagában nem elég a PCR-teszthez.
Ahhoz, hogy laboratóriumi PCR-tesztet végezzenek, ezen kívül még meg kell felelni az alábbi kritériumok valamelyikének:
Elég gyakran elhangzik, hogy csak a szoros kapcsolat számít kockázatosnak. Ez a kifejezés azért csalóka, mert a munkahelyen az emberrel szemben ülő embert például nem biztos, hogy alapból olyan szoros kontaktnak tartanánk, mint azt, aki nem viselt maszkot a buszon, cserébe leszálláskor a nyakunkba köhögött.
A hivatalos álláspont szerint
szoros kontakt az, akivel legalább 15 percig 2 méteres távolságon belül tartózkodott,
és kapcsolatba került, vagy ugyanezek a paraméterek igazak ráadásul zárt térben (ekkor nem is kell, hogy egymáshoz szóljanak, elég ha például közel ülnek egymáshoz), ha közvetlen fizikai kapcsolatba került (például kezet fogott az illetővel) és az is, ha koronavírus-fertőzött váladékával érintkezett (például ráköhögött egy beteg valakire, vagy szabad kézzel megfogta egy beteg zsebkendőjét). Ez utóbbi miatt is fontos lenne az önfegyelem, hiszen nyilvánvalóan nehéz visszakövetni, hogy ki mindenkire köhögött rá valaki a buszon, viszont ha valaki felelősen cselekszik, és rendesen hordja a maszkot, valamint tünetek esetén nem megy közösségbe, elkerülheti, hogy másokat veszélybe sodorjon.
Aki bizonyíthatóan szoros kontakt, annál is kötelező a PCR-mintavétel akkor, mikor elrendelik a járványügyi megfigyelést, és a kontaktust követő 14. napon.
Horvátországban nagyon hasonló az eljárásrend, és a négymilliós országban nagyjából hasonló mennyiségű tesztet végeznek, mint a 10 milliós Magyarországon, az utóbbi napokban 1700-1800 darabot. A hivatalos oldalukon a legfontosabb telefonszámok mellett adnak tippeket arra is, hogyan kell a humort is bevetni, hogy elviselhetőbb legyen a helyzet, és több tanácsot is adnak a mentális egészség megőrzésére vonatkozóan is. A hivatalos román tájékoztató oldalon többek között arról is szó esik, hogy milyen csoportokat ér az országban megbélyegzés a járvány miatt, és hogyan lehet fellépni az ellen, hogy az ázsiaiakat vagy az utazásokból hazatérőket ne érje atrocitás.
Míg Magyarországon a fertőzés megjelenése óta 300 ezer körüli a mintavételek száma, a szomszédos, kilencmillió lakosú Ausztriában több mint 730 ezernél tartanak, a közel 20 milliós Romániában az elvégzett mintavételek száma meghaladja a 900 ezret, a magyarul is elérhető hivatalos szlovák tájékoztatás szerint eddig 237 ezer tesztet végeztek (kb. ötmilliós lakosságszám mellett), legutóbb egy nap alatt 2336 mintavétel történt.
Közben itthon a PCR-tesztek mellett a szennyvízből vett mintákat is elemzik. A legutóbbi adatok szerint a fertőzöttség nem emelkedik, a hetente vett minták alapján minden megyében alacsony a vírus koncentrációja, így a szakemberek a következő egy-két hétben nem számítanak tömeges megbetegedésekre. Közben továbbra is folyamatosan tesztelik a gyanús eseteket, igaz, a mintavételek száma csökkenő tendenciát mutat, ahogy azt a grafikon is mutatja.
Kerestük a hivatalos koronavírus-tájékoztató csoportot, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a weboldalukon szereplő mintavételi adatokban azok az esetek is szerepelnek-e, mikor valaki magánúton végezteti el a tesztelést. A hivatalos eljárásrend szerint ugyanis a magánúton, térítéses vizsgálatot elvégzett laboratóriumok is kötelesek az általuk végzett vizsgálatok eredményét feltölteni a kissé nehezen megjegyezhető nevet kapott Országos Szakmai Információs Rendszer (OSZIR) Járványügyi Szakrendszer Fertőzőbeteg-jelentő alrendszerébe, vagy röviden hívjuk úgy, hogy a rendszerbe.
Mindegy, hogy az eredmény pozitív, negatív vagy kétes minősítésű, a mikrobiológiai rendszerbe fel kell tölteni az adatokat, így logikus lenne, ha a hivatalosan közölt mintavételek számába ezek is beleszámítanának. Amint válaszolnak, a cikkünket frissítjük.
A veszélyhelyzet és első hullám idején a szakemberek nem győzték hangsúlyozni, hogy ha valaki koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztalja magán, azaz magas láza van és köhög, akkor ahelyett, hogy felül a buszra, és elmegy a háziorvosig, ahol aztán szépen kivárja a sorát, telefonáljon, mondja el a tüneteit, és majd a háziorvos tájékoztatja a következő lépésekről. Például kér tesztet, amit a gyanús tüneteket mutató beteg otthonában végeznek el a szakszerűen beöltözött szakemberek. Vagyis
MINIMÁLISRA CSÖKKENTIK ANNAK AZ ESÉLYÉT, HOGY AZ ILLETŐ TOVÁBBTERJESZTI A VÍRUST.
Arról, hogy a fegyelem a legerősebb fegyver a vírus terjedése és az újabb hullám kialakulása ellen, itt írtunk bővebben, ez azóta sem változott. A szakemberek is azt szeretnék, hogy az egyes új fertőzések visszakövethetőek legyenek, és a kontaktuskutatás segítségével elkerülhető legyen, hogy gócok alakuljanak ki. Azaz minél hamarabb tudjanak arról, ha valaki megfertőződhetett a vírussal, és minél hamarabb derüljön ki, hogy kik lehetnek veszélyben. Ilyen kontaktuskutatás eredménye, hogy Mezőkövesden nem alakult ki sokkal nagyobb góc egy iskolai értekezlet után, hiszen minden érintettet elkülönítettek, hogy ezzel is megállítsák vagy legalábbis megnehezítsék a vírus továbbterjedését.
ALAPVETŐEN SENKI SEM SZERET BETEG LENNI, ÍGY TOVÁBBRA IS IGAZ, HOGY AKI BÁRMILYEN FERTŐZŐ BETEGSÉG TÜNETEIT TAPASZTALJA MAGÁN, MARADJON OTTHON, ÉS NE FERTŐZZÖN MEG MÁSOKAT.
(Borítókép: PCR-tesztet végeznek a Groupama Arénánál létrehozott autós koronavírus tesztállomáson 2020. április 29-én. Fotó: Huszti István / Index)