A közösségi oldalak manipulálnak, visszaélnek az adatainkkal, és a rosszindulat melegágyai – vélik sokan. Meglepő módon köztük vannak a Szilícium-völgy kulcsfigurái is.
A virtuális valóság atyjaként is emlegetett Jaron Lanier nemcsak a digitális világ egyik jeles úttörője, de annak talán legnagyobb kritikusa is egyben. Könyvek, esszék és interjúk egész sorában fejtette már ki technopesszimista nézeteit.
Szerinte két aprócska okból kellene letörölnünk magunkat mindenféle közösségi médiáról:
Reklámalgoritmusok manipulálnak minket folyamatosan, amelyek észrevétlenül befolyásolják az ítéleteinket, ízlésünket és a döntéseinket. Amint hátat fordítunk ezeknek, végre tisztábban látnánk a világot és saját életünket is.
Az össztársadalmi hatásokat azonban még ennél is károsabbnak tartja Lanier:
a kibertér egyre zsémbesebbé tesz mindenkit, a fiatalokat pedig egyre depressziósabbá.
A közéletben ráadásul eltűnik a határ valóság és fantázia közt, így a választások is mind abszurdabb kimenetelűek lesznek világszerte.
Azt elvárni, hogy sok milliárd ember ripsz-ropsz visszatérjen az offline világba, persze szerinte is életszerűtlen. Viszont úgy véli, az alkoholisták társadalmában is szükség lenne néhány józan emberre, hogy kialakulhasson egyáltalán a társadalmi párbeszéd arról, hogy valami nagyon nincsen rendben velünk.
Az Apple társalapítója, Steve Wozniak és a WhatsApp társalapítója, Brian Acton is törölte már a privát Facebook-fiókját. Mindketten a 2018-as Cambridge Analityca-botrány után hozták meg ezt a döntést. A világszerte közfelháborodást kiváltó ügy lényege az volt, hogy a Facebook 87 millió felhasználó személyes adataival élt vissza.
Wozniak szerint bár mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a Facebookkal járó előnyök miként viszonyulnak a privát szféra részleges feladásához, ő a végleges távozásra buzdít. Például azért is, mert
sokan gondolják úgy, hogy négyszemközt beszélgetnek, amikor valójában nem – a lehallgathatóság gyakorlatilag adottság, amellyel az emberek többsége még csak nem is számol.
Ráadásul úgy keresnek rajtunk a személyre szabott reklámokkal, hogy a profitból semmiféle részesedést nem kapunk, pedig hatalmas kincset áldoztunk fel érte, a legszemélyesebb adatainkat – hangzik a techguru végkövetkeztetése.
Acton egészen hasonlóan fejti ki adatvédelmi aggályait, és szintén a Facebook elhagyására hív fel. Hozzátéve, hogy mindezek tetejébe a gyűlöletbeszéd elleni fellépés is igen problémás a közösségi platformokon. A moderáló magáncégek ugyanis sem a szükséges kompetenciával, sem a szükséges felhatalmazással nem bírnak ehhez, tehát végső soron önkényes hatalmaskodóknak tekinthetők.
A felsorolás végére kívánkozik Kevin Systrom is, aki kevésbé radikális ugyan, de szintúgy önkritikus. Az Instagram társalapítója saját bevallása szerint kislánya születésekor ébredt rá, hogy
a saját maga alkotta felület nem lesz képes megvédeni gyermekét az online gúnyolódástól és zaklatástól.
Azóta energiái jó részét arra fordítja, hogy megteremtse a biztonságosabb internetezés feltételeit a felnövekvő generációk számára.