Helyét Andy Jassy veszi át, Bezos más projektekre fókuszál majd, de azért az általa alapított cég közelében marad.
Az Amazon atyja pontosan 27 évvel a cég megalapítását követően mondott le vezérigazgatói székéről. Ettől függetlenül a világ egyik legértékesebb vállalatának vezetői között marad, ügyvezető elnöki pozíciót kap, és beleszólása lesz az Amazon minden fontos döntésébe.
1994 júliusának 5-én, pontosan 27 évvel ezelőtt alapította Jeff Bezos az Amazont. A könyvesboltból multimilliárdos IT- és e-kereskedelmi vállalattá magát kinövő Amazon februárban közölte, hogy a vezetői módszerei miatt rendkívül megosztó közvéleménynek örvendő Bezos lelép a cég éléről, és átadja a vezérigazgatói széket a 2003 óta az Amazon internetes szolgáltatásait (AWS, Amazon Web Services) irányító Andy Jassynek. Arra, hogy Bezos milyen megosztó személyiség, jó példa a több százezer aláírást szerzett petíció, amely arról szól, hogy az Amazon-alapítót ne engedjék vissza az űrből a Földre.
Az indok Bezos döntése mögött az volt állítása szerint, hogy rendkívül komoly felelősséggel és nyomással jár egy Amazon-méretű cég irányítása, ő pedig inkább szeretne újabb projektjeivel – mint a Blue Origin vagy a Day One alapítvány – foglalkozni.
Új pozíciójában Bezos nem szakad el teljesen az Amazontól, a cég üzleti döntéseibe továbbra is beleszólása marad.
Andy Jassy az Amazon tőzsdére vonulásának évében, 1997-ben csatlakozott a céghez, nem sokkal azután, hogy a Harvard üzleti szakán diplomát szerzett. 2003-ban lett az internetes szolgáltatásokért felelős csapat vezetője, 2016-ban pedig a különálló osztály vezérigazgatója. Vezetése alatt az Amazon szolgáltatásai 2020-ra a felhőalapú szolgáltatások piacának egyharmadát uralták. Jassy útja a vezérigazgatói székhez nagyon hasonló ahhoz, ahogy a Microsoft jelenlegi vezetője, Satya Nadella megkapta vezérigazgatói pozícióját, miután az IT-óriás Azure felhőszolgáltatásokért felelős vezetője volt.
Jassy egy hatalmas vállalatcsoport vezetését veszi át Bezostól, ami már régen túlnőtte magát az online könyvárusításon. Amerikában és Nyugat-Európában az elektronikus kiskereskedelem legfontosabb szereplőjének tartott Amazon az online bolton kívül hardvert is gyárt, mint a Kindle olvasó vagy az Echo okosasszisztensek, illetve Amazon Basics címke alatt alapvető fogyasztási termékeket is lehet tőlük rendelni. Az Egyesült Államokban a kísérleti Amazon Go és a Fresh boltok mellett a Whole Foods élelmiszer-üzletlánc felvásárlásával a fizikai kereskedelemben is komoly szereplővé váltak. De a szórakoztatóiparban is több lábon állnak, van saját zenestreaming-szolgáltatásuk Amazon Music néven, illetve az Amazon Prime Video online televíziós platformot is folyamatosan bővítik, legutóbb például a Metro Goldwyn Mayer filmstúdiót vásárolta fel a cég. A pletykák szerint ők készítik majd el az eddigi legdrágább filmsorozatot is, a 465 millió dollárból készülő új Gyűrűk Ura-szériát. Ezen felül pedig van még az Amazonnak videójáték-fejlesztő részlege, és befektetéseik az egészségügy és divat világában is. Az Amazon idén újból a világ legértékesebb márkája lett,
A cégcsoport részvényeinek darabonkénti ára meghaladja a 3200 dollárt, az Amazon piaci korlátja pedig 1,6 billió dollár felett van.
A Bloomberg szerint a 203 milliárd dolláros nettó vagyonnal bíró Jeff Bezos, mint a világ leggazdagabb embere, nem fog hamar eltűnni a nyilvánosság elől. Az Amazon ügyei mellett a Day One és a Bezos Earth alapítványok élén munkálkodik majd, a Washington Post újság ügyeiben is mélyebb befolyást szeretne, illetve – ha minden jól megy – július 20-án saját, kereskedelmi űrkutatással foglalkozó vállalatával, a Blue Originnel űrugrást is tesz majd. Bezos űrbe menetelének hírére a Virgin Galactic alapítója és vezetője, Richard Branson bejelentette, hogy ő július 11-én repül fel saját gépén az űrbe.