A kórházi fertőzések hatalmas közegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon, ahogyan nagyon sok, akár igen fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országban is.
A kórházi fertőzés témája a koronavírus-járvány idején különösen időszerű, hiszen minél többen kerülnek kórházba, és – ami szintén fontos – minél többen részesülnek antibiotikum-kezelésben, annál több lesz a kórházi, illetve a kórházi kezeléssel összefüggő fertőzések száma. A témáról az Index is többször írt. A koronavírus-fertőzöttek gyakran kapnak antibiotikumot a kezelés során, továbbá a tüdőt károsító immunológiai folyamat megfékezésére immunrendszert gyengítő szereket, például szteroidokat. Ezenfelül a vírus önmagában is képes a bélnyálkahártyát károsítani.
Az egyébként indokolt antibiotikumos kezeléseknek ugyanis – mint mindennek – ára van. Ezek során egyrészt az antibiotikumokkal szemben ellenálló szuperkórokozók fejlődhetnek ki, melyek ellen már a legtöbb vagy minden antibiotikum hatástalan. Évente 33 ezer ember hal meg Európában olyan fertőzésekben, amelyeket ilyen, az antibiotikumok nagy részének ellenálló szuperbaktériumok okoznak.
Az antibiotikum-kezelések másik nemkívánatos hatása lehet a normál bélflóra elpusztulása, mely egy különösen súlyos bélfertőzés, a Clostridium difficile nevű baktérium által okozott álhártyás vastagbélgyulladáshoz vezethet. Ez utóbbi kezelése is problémás lehet, gyakori a fertőzés kiújulása, és a lefolyás akár halálos is lehet. Ez a betegség szintén nem csak Magyarországon okoz súlyos problémákat, az Egyesült Államokban például évi 800 millió dollárt, míg az Európai Unió országaiban 3 milliárd eurót emészt fel évente a Clostridium difficile okozta fertőzések ellátása. Mit kell erről tudnunk? Az alábbiakban ezt elemezzük.
Tulajdonképpen mindenkit, aki antibiotikum-kezelést kap, bármilyen okból, például arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, vesemedence-gyulladás vagy más fertőző betegség kezelésére. A Clostrididum difficile kórokozó az egészséges emberek vastagbelében is megtalálható, de elszaporodását a bélben élő többi, hasznos bélbaktérium megakadályozza. Ha azonban a hasznos baktériumflóra valamilyen okból – általában antibiotikumos kezelés mellékhatásaként – elpusztul, a clostridium elszaporodhat, és kialakulhat az álhártyás vastagbélgyulladás, amely súlyos, akár életveszélyes is lehet. Vannak ebből a szempontból különösen hajlamosító antibiotikumok, például a fluorokinolonok, de gyakorlatilag bármilyen antibiotikummal történő kezelés során vagy után kialakulhat ez a fertőzés.
A leggyakoribb tünet a vizes jellegű hasmenés, naponta háromszor vagy többször, a hasi fájdalom és görcsök, a hányinger, az étvágytalanság. Láz is előfordul, de nem minden esetben jelentkezik. A tünetek elkezdődhetnek már az antibiotikumos kezelés alatt, de a legtöbb eset nagyjából két héttel ezután jelennek meg, és akár 10 héttel később is előfordulhatnak.
Fontos megérteni, hogy nemcsak kórházi kezelés során jelentkezhet ez a betegség, hanem járóbeteg-ellátásban alkalmazott antibiotikum-kezelés során is. Ilyenkor különösen veszélyes, hogy a fertőzött továbbadhatja a betegséget a vele egy háztartásban élőknek is. Ez esetben tehát olyan páciensekben is jelentkezhet, akik egyáltalán nem kaptak antibiotikumot. A legtöbb eset persze kórházban fordul elő, és ez kórházi járványokhoz is vezethet. További rizikót jelent a 65 év feletti életkor és egyes gyomorsav-csökkentő gyógyszerek alkalmazása is. Ha tehát a fenti tünetek fennállását tartósan észleljük, forduljunk orvoshoz!
Itt fontos kiemelni, hogy csak orvosi javaslatra szedjünk antibiotikumot. Semmiképpen ne alkalmazzuk az esetleg korábbról megmaradt vagy másnak felírt gyógyszert orvosi ellenőrzés nélkül. Fontos a gyakori kézmosás, esetleg probiotikumok szedése is szóba jöhet.
A szerző belgyógyász szakorvos, az orvostudományok kandidátusa.
(Borítókép: Jeremy Suyker / Bloomberg / Getty Images)