Oroszország 16 százalékkal csökkenti a következő három évben az űrbéli tevékenységei költségvetését – tudta meg az Ars Technica. Az űrkutatási büdzsé 2022-ben 210 milliárd rubel (900 milliárd forint) lesz, ami 40,3 milliárd rubeles (173 milliárd huf) csökkenést jelent az ideihez képest.

A tudósítások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elégedetlen az űrprogrammal, mert a 2020-re kitűzött 83 célból harmincat nem sikerült megvalósítani és a hosszú távú célokkal is rosszul állnak.

Putyin állítólag azt mondta a Roszkozmosznak, hogy javítaniuk kell az orosz rakéták megbízhatóságát és „el kell sajátítaniuk” az új generációs hordozóeszközök működését. Ez utóbbi egyértelmű reakció a globláis űripar fejlődésére, különösen a SpaceX többször felhasználható hordozórakétáira. Utóbbi azért is nagy gond az oroszoknak, mert piaci lemaradásuk miatt évi 125 milliárd forintnak megfelelő dollártól esnek el, mert elmaradnak a NASA űrhajósok utaztatásai és a RD-180 rakétamotorok eladásai is.

Dácsák és verdák

A Szovjetunió szétesése után, a 90-es évektől a Roszkozmosz a NASA-hoz hasonlóan beszállítókkal dolgozott. 2013-ban újra államosították a teljes űripart, három évvel később a nemzeti űrügynökséget a Roszkozmosz állami vállalatba olvasztották, ugyanide kerültek a korábbi beszállító cégek is. A vállalatot 2018-tól Dimitrij Rogozin, a korábban az orosz védelmi ipart is irányító egykori miniszterelnök-helyettes vezeti.

A Roszkozmosszal kapcsolatban az elmúlt években többször is felvetődött a korrupció gyanúja, például a keleten tervezett új űrkikötő építkezése miatt. Letartóztatása előtt Alekszej Navalnij dokumentumokkal igazolta, hogy Rogozin a vállalattal egy Mercedes S560-at vetetett magának, a feleségének pedig egy Range Rovert, továbbá milliárdos értékű 800 négyzetméteres dácsát vásárolt Moszkvától északra.

A Roszkozmosz költségvetésének megvágása nemcsak Rogozin személyes kudarca, de kérdésessé teszi az elmúlt évtizedben többször átszervezett cég jövőjét.

(Ars Technica)