Nem lenne túlzás azt állítani sem, hogy vízben áll az Europa, a Jupiter negyedik legnagyobb holdja. Ám most a Hubble űrtávcső felvételein az égitesten talált vízpárát elemezték svéd kutatók ultraibolya spektrumos vizsgálattal, nem pedig a kéreg alatti réteget.
Korábban már a NASA Galilo űrszondája és a Hubble űrteleszkóp méréseivel biztossá vált, hogy gejzírek vannak az Europán. Azt is tudni, hogy az égitestet borító jégkéreg alatt egy sós óceánt találni, az viszont talány, hogy miért lövell vizet a hold az űrbe, ahogy az is, pontosan milyen atmoszféra uralkodik a jeges holdon. A NASA tudósainak leginkább elfogadott magyarázata a vízkilövellésekre az, hogy a jégkéreg alatt egy meleg vizes réteg húzódik, ebből pedig arra következtetnek, az Europán van a legnagyobb esély életet találni a Földön kívül.
Lorenz Roth, a stockholmi KTH Királyi Technológiai Intézet kutatója kollégáival a Hubble 1999-ben, 2012-ben, 2014-ben és 2015-ben készült archív megfigyeléseit elemezte. Az STIS-műszer által készített ultraibolya felvételeket kutató vizsgálatuk rámutatott, hogy jelentős mennyiségű vízpára található a hold Jupitertől elforduló oldalán is, mely hosszú ideig megmarad, s nem lövell hirtelen az űrbe, mint a gejzírek. Roth és kollégái nemrégiben a Jupiter és a Naprendszer legnagyobb holdján, a Ganymedesen is vizet találtak ezzel a módszerrel.
Felfedezésük segít megérthetni a jeges holdak légkörét és klímáját, az Europán talált vízpára azonban meglepte a kutatókat, olvasható a NASA közleményében. A Jupiter negyedik legnagyobb holdjának felszíni hőmérséklete ugyanis jóval hidegebb, mint a Ganymedesé. Előbbi több fényt ver vissza, felszínén a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 162,2 Celsius-fok körül lehet, a jégvíz mégis képes szublimálni. Egyelőre arra sincs magyarázatuk, miért csak a bolygó egyik oldalán található meg tartósan a vízpára.
Az Europa és a Ganymedes nem az egyetlen holdak a Naprendszerben, amelyeken vízkitörést figyeltek meg. A Szaturnusz Enceladus, a Neptunusz Triton és a Plútó Charon holdjain is tapasztaltak hasonlót. Az Europát a NASA és az ESA is vizsgálni tervezi. A NASA 2024 októberében indítja el Europa Clipper nevű szondáját, mely többször megközelítené a bolygót, s közben átrepülhetne több vízkitörésen is. A Clipper feladatai között lenne egy megfelelő leszállóhely felfedezése is egy későbbi, felszíni szondának, utóbbi misszióhoz azonban hivatalos terv még nincs, csupán kongresszusi megrendelés. A landolást nehezíthetik a felszínen található hatalmas jégtüskék.
(Borítókép: Shutterstock)