Gondolkodott már azon, hogy a zebra miért éppen fekete-fehér csíkos? És egyáltalán fekete alapon fehér csíkos, vagy fehér alapon fekete?

A zebracsíkok rejtélye évek óta foglalkoztatja az embereket, most pedig újabb megoldást prezentáltak magyarázatként arra, hogy miért és mitől alakulnak ki az afrikai állatok bundájában a fekete és a fehér csíkok. Több magyarázat is született már az évek során a zebrák furcsa, a szavannák környezetétől abszolút elütő szőrzetének színére, többek közt ezek:

• Azért csíkos a zebra, mert így könnyebben megtéveszti a ragadozókat, melyek megtámadhatják, hisz a csíkok összezavarják a támadó nagymacskák látását. Ezt cáfolták.
• Nem csak a ragadozók, de a vérszívók, például a cecelegyek és bögölyök ellen is védelmet nyújt a szőrzet színe. Ez a feltételezés tűnik a legvalószínűbbnek egyébként az összes közül, egyelőre nem született cáfolat.
• Azért vannak a csíkok, mert így hűtik magukat a zebrák, a fekete és a fehér színnel légáramlást generálnak. Ezt az elméletet ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum biológusait is tömörítő tudóscsapat tételesen cáfolta.
• A zebrák szőrzetük segítségével ismerik fel egymást, színük elősegíti a szociális kölcsönhatásokat. Erre egyelőre nem született egyértelmű cáfolat.

Azt is tudják a biológusok 1983 óta, hogy a zebrák fekete alapon fehér csíkosak: Stephen Jay Gould amerikai evolúciós biológus állította fel a tételt, mely kimondja, az állatok csüdjein, orrán, sörényén és farán fekete az alapszín, ezért a csíkok a fehérek. Zebraembriók vizsgálatával azt is kimutatták már, hogy a zebrák az anyaméhben fekete színű bőrrel kezdenek el növekedni, és csak az embrió fejlődésének későbbi szakaszaiban alakulnak ki a fekete és fehér szőrzeten a csíkok.

Ezek a csíkok minden állatnál eltérő mennyiségben és formában jelennek meg, a három ma élő zebrafajnak – alföldi zebra (Equus quagga), hegyi zebra (Equus zebra), Grévy-zebra (Equus grevyi) – pedig egymáshoz viszonyítva is egyedi mintázata van. A fajok közt vannak eltérések a csíkok elhelyezkedésében, például van olyan, melynek csak a törzse csíkos, a lábak már nem; és van különbség a színben is, a hegyi zebra kültakarója például valódi fekete, míg a Grévy-zebra inkább sötétbarna.

Szóval Afrika legismertebb lóféléjének bőre biztosan fekete, de mi van a szőrzettel? Fekete alapon fehér, vagy fordítva? A kérdésre szó szerinti szőrszálszámolással is megpróbáltak már választ adni, ez azt az eredményt hozta, hogy a zebráknak több fehér szőrszála van, mint fekete, ergo fehér alapon feketék kell, hogy legyenek.

Az emlősök szőrszálai egy-egy tüszőből fejlődnek, melyek melanocita sejtekkel (pigmentsejtekkel) vannak tele. Ezek sötét színű pigmenteket, melanint termelnek, minél többet, annál sötétebb a szőrzet színe. A zebrák esetén a fekete szőrszálak tele vannak melaninnal, a fehérekből azonban ez teljesen hiányzik, azok a tüszők, melyekből a világos szőrszálak nőnek ki, nem termelnek színanyagokat.

Tim Caro viselkedés- és evolúciós ökológus és természetvédelmi biológus szerint a zebrák fejlődésének során valami megakadályozza a melanociták melanin termelését azokban a tüszőkben, melyekből a fehér szőrszálak nőnek ki, de azokban nem, amikből a feketék. Ennek genetikai okára egyelőre nincs válasz a zebrákra vonatkozóan, van viszont genetikai háttér az afrikai négycsíkos fűegérhez (Rhabdomys pumilio), melynek a zebrákéhoz hasonló, világos és sötét csíkokból álló bundája van.

A fűegerek fejlődése során a rágcsálók testében magasabb az aktivitása az Alx3 génnek a test azon területein, ahol a szőrzet világosabb. A kutatók a Nature folyóiratban közzétett tanulmánya szerint az Alx3 állíthatja le a melanociták működését szabályozó gének kifejlődését, ezért maradnak világos csíkok az állatok testén. Hasonló mechanizmust feltételeznek a zebrák szőrzetének kialakulása mögött is, ami ha bizonyítást nyer, biztossá teheti, hogy a zebrák fekete alapon fehér csíkosak.

(Forrás: Live Science, Qubit, Britannica)

(Borítókép:  Ami Vitale / Getty Images)