2021-ben sem csökkent az érdeklődés a TWS (True Wireless Stereo), azaz a teljesen vezeték nélküli sztereó fülhallgatók iránt. A Counterpoint előzetes becslése az volt, hogy 310 millió ilyen eszköz talál gazdára idén, legtöbb közülük a nagyjából 30 ezer forintig tartó alsó- és a 30-tól 75 ezer forintig tartó középkategóriás ársávban. Az Apple az AirPods-zal továbbra is dominálja a piacot, a többi gyártó már rájött, nem elég, ha egyszerűen lemásolják az almásoknál bevált receptet, és egyszerű fehér fülhallgatókat dobnak piacra.
Így – hasonlóan a telefonokhoz, vagy a vezetékes fülhallgatókhoz és fejhallgatókhoz – elkezdték olyan extrákkal kiegészíteni a TWS fülhallgatókat, amikkel megdobogtathatják az igazán egyedi dologra vágyó vásárlók szívét. Bár felmerülhet a kérdés, hogy mennyire lehet egyediségről beszélni egy tömegtermeléssel készült eszköz esetén, de ezt hagyjuk most, térjünk inkább át a fülhallgatókra. Szerkesztőségünkbe december elején három olyan fülhallgatóból is érkezett tesztpéldány, melyek mindegyike a középkategóriában versenyez, ám eltérő árakkal, és eltérő, a vásárlókat a termék felé csábítani hivatott egyedi jellemzőkkel.
Ezek az eszközök ár szerint csökkenő sorrendben:
Listánk legdrágább szereplője a Huawei FreeBuds Lipstick. Az eszközt a cég a Nova 9-cel együtt október 21-én mutatta be, a fülhallgató viszont egyelőre hazánkban nem került forgalomba, erre 2022 első negyedéig várni kell*. Az EU tőlünk nyugatabbra eső egyes részein viszont már novembertől kapható, 229 eurós bevezető áron, ami jelenleg durván 80 ezer forintnak felel meg. Ez elsőre is húzósnak tűnik, de úgy főleg, hogy az eszköz által használt technológia jelentős része a 45 ezer forintos FreeBuds 4 fülesben is elérhető. Így tényleg döntenünk kell, hogy megér-e ennyit a dizájn?
*Frissítés: A Huawei 2021. december 17-én bejelentette, hogy még karácsony előtt forgalomba kerül a termék Magyarországon a gyártó hivatalos webshopján keresztül. A hivatalos magyar fogyasztói ár 89.990 forint, a kiskereskedelmi forgalomban a Lipstick január végén lesz elérhető.
A töltőként is funkcionáló bölcső fém hatását kelti a kézben, pedig egyértelmű, hogy műanyag. A rúzsokhoz hasonlóan felfelé leemelhető teteje van, ezt mágnes tartja a helyén, meglehetősen erősen, egy kézzel levenni sem egyszerű, így nem kell attól tartani, hogy táskába vagy zsebbe elrakás során lesodródik. Ha levesszük, alatta ül egyből a két piros színűre festett fülhallgató, ezeket szintén mágnes tartja a helyén. Kivenni és visszarakni őket egyszerű, ebben is segítségünkre van a mágnes, nem tudjuk rossz helyre tenni őket. Annak egyébként nincs jelölése, hogy melyik lyukba kell a jobb és a bal fülesnek kerülnie, így ezt meg kell szokni. Az aranyszínű foglalaton egy apró LED jelzőfény van, ez zöld vagy piros színnel jelzi nekünk a töltöttséget.
Két kérdés merült fel bennem a dizájnnal kapcsolatban: egyrészt meddig bírja majd a fényes fekete felület karcolások nélkül, és milyen nyomot hagy majd rajta az idő foga? Másrészt: miért a tok aljára került a bölcső töltöttségét jelző LED, miért nem olyan helyre, ahol mondjuk látható is? Például miért nem funkcionálhat a fülhallgatók töltöttségét jelző fény a tok töltöttségét jelzőként is?
A fülhallgatók nyitott dizájnnal rendelkeznek, akárcsak a Freebuds 4, azaz a fülkagylóban ülnek, nem nyomulnak be a hallójáratba. Kicsi a súlyuk (4,1 gramm / füles) és méretük is, tesztünk alapján az átlagos és a kis fülkagylóval rendelkező emberek számára is kényelmesen ülnek a fülben,
a nagyobb fülkagylóval élők azonban megszívhatják, mert a füles a nagy fülekből hajlamos kiesni.
A nyitott kialakítás több hangot enged be a külvilágból, ez lehet előny és hátrány is. Az aktív zajszűrő (ANC) az irodai alaphangokat megfogja, de a forgalmas budapesti utca zajával már meggyűlt a gondja. Mivel a fülhallgatóknak hosszú száruk van, így a mikrofon közelebb ül a hangforráshoz, ebből következően pedig a beszélgetési hangminőség jobb az átlagnál. A zajszűrés jelentősen meg fogja rövidíteni az üzemidőt, 4 órányi zenét hallgathatunk ANC nélkül és 2,5 órát ANC-vel egy töltést használva. A fülhallgatók teljes feltöltése fél órát igényel a tokban, a tok egy órát a hálózaton (a dobozban mellékelt kábellel, 5V/1A-en). Vezeték nélküli töltésre a tok nem ad lehetőséget.
A hangminőség elfogadható, de nem ezen az árszinten. A 14 milliméteres driverek átlagos eredményt nyújtanak, de tiszta magasakra ne számítsunk, és azon se lepődjünk meg, hogy tompán kongó mélyeket kapunk. A Huawei által fejlesztett alkalmazásban van lehetőségünk a fülhallgató némi finomhangolására, az EQ-t és az ANC-t is állíthatjuk, ezekkel érdemes foglalkozni kicsit, a gyári beállításoknál jobb eredményért. A beállítások között lehetőségünk van a fülhallgató szárán található érintőfelületet is személyre szabni, hogy mit csináljon, ha megérintjük, illetve ha megsimogatjuk. A hangerő ujjhúzással történő állítása például kifejezetten tetszett, de az nem, hogy a zajszűrést rendszerint lekapcsolta szándékom ellenére az eszköz, amikor kivettem a fülemből.
Összességében ez a füles inkább szép, mint jó. A dizájn szerintem is abszolút egyedi, és azok közül is többen „Azta!”-ként konstatálták a Lipstick küllemét, akiknek megmutattam a tesztpéldányt. A hangminőség és a kínált tudás az ár tükrében viszont számomra nem megengedhető kompromisszum. Bár nem én vagyok a rúzsok célközönsége sem.
Az LG a Meridiannal együttműködésben nem idén dobott piacra először olyan fülhallgatót, amely a tokba visszahelyezve képes a fülesen ülő baktériumoktól megtisztítani magát. A tavalyi verzió alapváltozata viszont nem kínált zajszűrést, ez idén bekerült az UV-tisztítás mellé, közben pedig a fülhallgató maga kicsit kisebb is lett. Az ár viszont pont ellentétesen arányos a mérettel, az új modell drágább lett: a tavalyi verziót (FN6) 35-40 ezer forintos áron lehetett megvenni bemutatkozásakor, az idei (FN8) már 68 ezer forintos hivatalos fogyasztói árral érkezik a piacra.
Ezért az árért egy egyszerű műanyag tokot kapunk az általunk választott színek egyikében (arany, fekete vagy fehér), ami könnyű és kicsi, kényelmesen fér el egy farmerzsebben. A tokot kinyitva a fülhallgatók és kék fény fogad minket. A fényhatás azonban csak dizájnelem, technikai haszna nincsen, a fülhallgató UV-fénnyel történő tisztítása nem a kinyitás során történik.
De mi is történik?
A fülhallgató és a hallójáratba illeszkedő szilikonharangok összeszednek egy csomó, szemmel láthatatlan baktériumot a mindennapi használat során. Ezek egy része a hallójáratba is bekerülhet, ott pedig komoly gondokat okozhat, ezt hivatott meggátolni, hogy UV-fény segítségével az LG szerint ezek 99,9 százalékát eltávolítja a fülhallgatókról a bölcső. A baktériumpusztításhoz tíz percre van szüksége az eszköznek, a hangszóró rácsán vagy a gumiharangon ragadt E.colinak, Staphylococcus aureusnak és klebsiella pneumonianak esélye sincs az UV nano technológia ellen. Amikor a tok takarít, egy kék LED világít rajta, ez jelzi, viszont a gyártó felhívja a felhasználók figyelmét arra, hogy a rendszeres tisztítást és higiéniát nem helyettesíti a technológia.
A gyártó az egészség érdekében UV-fény mellett a gumiharangokat is speciális, orvosi felhasználásra is alkalmas hipoallergén szilikonból tervezte meg. Ezekkel állítólag kényelmesebb a használat azok számára is, akik egyébként nem bírják az agybadugós, vagyis a hallójáratban ülő füleseket. Tapasztalatom szerint a fülhallgatók könnyű súlya és a speciális szilikon tényleg kényelmessé teszik a fülest, de maximum egy-két órára, illetve úgy, ha az ember fülét nem húzza közben össze a maszk.
Maszk nélkül a kényelemmel kapcsolatban egyetlen általam tapasztalt negatívum az aktív zajszűrés által keltett nyomás a fülben. Minimális ugyan, de érezhető, amit az AirPods Pro vagy az árban az LG füleséhez közelebb álló Samsung Galaxy Buds Pro használata közben nem tapasztaltam. A zajszűrés egyébként jó minőségű, a fülhallgatóhoz tartozó applikációval mértéke is állítható.
Az appban ezenkívül bekapcsolhatjuk a hangátengedést, amivel hallhatjuk környezetünk hangjait; állíthatunk előre beállított EQ profilok közül, de van lehetőségünk arra is, hogy kettőt saját ízlésünk szerint készítsünk el. Ha egy kicsit nézelődünk a programban, találunk egy Labs nevű menüpontot, ahol játékmódot kapcsolhatunk be, amivel állítólag kisebb lesz a késleltetés, a gyakorlatban ebből semmit nem tapasztaltam. Illetve van opció egy „Suttogás mód” nevű funkció bekapcsolására is, amivel az egyik fülhallgatót fülünkből kivéve használhatjuk azt mikrofonként. Zajos helyeken, vagy ASMR videók készítéséhez jól jöhet.
Az applikáció nálam valamiért csak angol nyelven akart működni, magyarul nem, hiába van magyarra állítva minden a telefonon.
Így a telefonra beérkező üzenetek felolvasása is csak angolul működött jól, a magyar szöveggel nem.
A füleseket 8 milliméteres hangsugárzók szólaltatják meg, jól szólnak, viszont összehasonlítva a cikkben említett két másik eszközzel, azoknál halkabban. Ugyanarra a hangerőre (50%) állítva őket az LG volt a leghalkabb, PJ Harvey Rid of Me-jének első három perce szinte alig volt hallható rajta keresztül az utcán még magas fokozatra kapcsolt ANC mellett is. A füles alapbeállításai a modern popzenéhez kedveznek, a mélyek erősek, jó a dinamika és a részletesség. Az alapértelmezett EQ profilok segítenek ennek személyre szabásában azoknak is, akik nem akarnak manuális beállításokkal szórakozni. Számomra az LG által filmekhez és játékokhoz ajánlott 3D Sound Stage jött be leginkább, ez hozta a legkiegyensúlyozottabb végeredményt zenékhez is a teszt alatt. Ami sajnálatos és ennyiért már elvárható lenne, hogy az eszköz az SBC és az AAC mellett támogassa az aptX kodeket is, ám ez kimaradt.
A hívás közbeni hangminőség jó, a mikrofonok is pontosan veszik fel a hangunkat, de a fülhallgatók rövidebb szára miatt érdemes hangosabban beszélnünk, ha azt akarjuk, hogy biztosan halljanak minket a vonal másik végén. Az üzemidő 6 óra zajszűréssel, 10 óra zajszűrés nélkül. Ennyi ideig valószínűleg senki nem tartja a fülesét fülében, de ha mégis, és lemerülne, akkor elég 5 percet a tokba tenni, hogy az újabb egyórányi energiával lássa el az eszközt. A tokban egyébként egyértelmű, hogy melyik füles hova kerül, mágnes húzza be itt is helyére az eszközt.
Összegezve tehát: az üzemidő jó, a hangminőség jó, a zajszűrés jó, az alkalmazás sok mindenre ad lehetőséget. Egy kérdést kell igazából megválaszolnia annak, aki ezzel a fülessel szemez: megéri-e neki a felárat az UV-tisztítós mutatvány, vagy nem?
Listánk legkevésbé feltűnősködő szereplője a Sony WF-C500. A japán gyártó a belbecsre hajtott rá, a fülhallgató kedvezőnek mondható 33 ezer forintért közel olyan tudást és kényelmet nyújt, mint a legjobb TWS eszközök között számon tartott, háromszoros áron kínált darabok.
Persze vannak hiányosságok, ilyen például az aktív zajszűrésé. A külvilág zajait csendesebb, például irodai környezetben kellően izolálja a hallójáratban ülő gumiharang, de a HÉV vagy metró hangját már nehezebben állítja meg, így azok behallatszanak a zenébe.
Ha valaki nem szereti az olcsóbb aktív zajszűrős fülhallgatók által generált nyomást érezni a fülében, annak jó alternatíva lehet.
A töltő bölcső kialakítása egyszerű, meg sem közelíti a FreeBuds Lipstick extravagáns kinézetét. A Sony a felső fedelet tejüveg-szerűen áttetsző műanyagból tervezte, amin átvilágít a fülhallgatók oldalán, illetve a tok belsejében található jelzőfény. A hosszúkás bölcső húsz órányi töltöttséget tart magában, nagyon könnyű, és nagyon csúszós. Az anyag hosszú távú strapabírásáról nyilatkozni nem tudok, de egy macskaterrorizmus következtében elszenvedett egyméteres esést bármilyen karcolás vagy repedés nélkül megúszott a matt felületű tartó. A fülhallgatókat könnyű kivenni és visszatenni, a mágnesek erősen tartják őket helyükön.
Egy töltéssel akár tíz órányi folyamatos zenelejátszásra is képes az eszköz, a tok viszont csak egyszer képes teljesen újratölteni azt. Tíz percnyi töltés egy órányi zenelejátszásra elegendő naftával tölti fel a füleseket.
Az árérzékenység okán megvágott funkciók sora a kapcsolódás terén folytatódik. Csak Bluetooth 5.0 van, nincs 5.2, emellett el lehet felejteni az aptX és az LDAC kodekek támogatását is, csak AAC és SBC van. Ezek között automatikusan vált az eszköz, de a Headphones applikációban saját magunk is állíthatjuk őket telefonunktól függően. Ami megérkezett a drágább eszközök közül, az a DSEE (Digital Sound Enhancement Engine, vagyis a Digitáls Hangjavító Motor). Ennek bekapcsolásával a telefonból érkező adatokat felskálázza a fülhallgató, hogy a hallott végeredmény közelebb álljon a nagy felbontású hanghoz. A gyártó figyelmeztet, hogy a funkció bekapcsolásával a Bluetooth-kapcsolat minősége romolhat, én viszont egy hét használat alatt nem találkoztam azzal, hogy eldobta volna a telefon a fülest, vagy épp fordítva.
A digitális felskálázástól függetlenül a WF-C500 meglepően jól szól. Előnye a kiegyensúlyozottságában rejlik; nem fogjuk eldobni a fejünket a magasaktól vagy a mélyektől, ám mindkét végen kellően tisztán és részletesen szólalnak meg a hangok. A középtartományban is ugyanezt a biztonsági játékot játszották a Sony mérnökei az 5,8 milliméteres hangforrásokkal, az itt található hangok szólalnak meg a legrészletesebben, ami a vokálra építő műfajokat hallgatóknak kedvez. Akinek nem tetszik a gyári beállítás, az az applikációban játszhat a hangszínszabályzóval, ha valaki lüktetőbb basszust szeretne, annak van a gyártó Extra Bass termékvonalának nevével fémjelzett mód is.
A drágább fülesekből megtalálható ebben is a 360 fokos térbeli hang, ami szerintem továbbra is teljesen felesleges egy ilyen eszközben, ekkora méretben. Ha választhattam volna, hogy mi jöjjön a drága modellből, a voksom az aktív zajszűrésre megy.
A hívás közben tapasztalható hangminőség itt is jó, a mikrofonok érthetően veszik fel és továbbítják az ember hangját anélkül, hogy a beszélőnek kiabálnia kellene. A három füles közül ez az egyetlen, amiben nincs érintőfelület, az irányításhoz a fülből kifele álló felületen található gombokat lehet benyomni, amivel akarva-akaratlan egyre beljebb tolja az ember a hallójáratba is a fülest, ez időnként kényelmetlenné teheti az egyébiránt a fülben kényelmesen ülő eszközt.
Összességében a füles jó ár-érték arányt képvisel, lényegében bárkinek ajánlható, aki szeretne egy jó hangminőséggel megáldott TWS eszközt. Az árszegmens viszont tömött, a japánok pedig nem elégítenek ki minden speciális igényt, ha valaki hozzám hasonlóan rendszerint elfelejti feltölteni a cuccait, az például jobban jár a hasonló árú Panasonic RZ-szériával, aminek a tokba szerelt akkumulátora jóval tovább kitart. Csak számoljon vele, hogy ott csak a fekete és a fehér között választhat.
| Huawei FreeBuds Lipstick | LG Tone Free FP8W | Sony WF-C500 | |
| Kialakítás: | Nyitott (open) | Hallójáratba illeszkedő (in-ear) | Hallójáratba illeszkedő (in-ear) |
| Vízállóság: | IPX4 | IPX4 | IPX4 |
| Hangminőség: | Közepes | Jó | Jó |
| Mikrofon minősége (telefonhívásokhoz): | Kiváló | Jó | Jó |
| Zajszűrés: | Aktív zajszűrés (ANC) | Aktív zajszűrés (ANC) | — |
| Bluetooth és kodektámogatás: | Bluetooth 5.2 AAC, SBC |
Bluetooth 5.2 AAC, SBC |
Bluetooth 5.0 AAC, SBC |
| Applikáció, hangszínszabályzó: | Huawei AI Life (Android, iOS, Harmony OS) Előre programozott EQ profilok |
LG Tone Free (Android, iOS) Előre programozott EQ profilok, két személyre szabható profil |
Sony Headhpones (Android, iOS) Előre programozott EQ profilok (mind állítható), egy személyre szabható profil |
| Ár: | * 89.990 forint 229 euró (körülbelül 80 ezer forint) |
68 ezer forint | 33 ezer forint |
(Borítókép: A cikkben szereplő fülhallgatók egymás mellett. Fotó: Kaszás Tamás / Index)