A SpaceX űrinternetes szolgáltatásának közel félszáz frissen felbocsátott műholdjának többségével végzett a kedvezőtlen űridőjárás. A több tízezer, Föld körül keringő eszközből álló tervezett Starlink-konstelláció legújabb 49 műholdját múlt csütörtökön juttatta űrbe a SpaceX Falcon 9-es hordozórakétája a NASA floridai Kennedy Űrközpontjának Apollo-programja által is használt 39A kilövőállásáról – a pályára állításukba azonban beleszólt egy geomagnetikus vihar.

A geomagnetikus viharokat a Föld mágneses mezejébe csapódó napszél okozza, amely felmelegítheti a felső légkört, és megváltoztathatja annak sűrűségét. A Starlink műholdjainak vesztét okozó geomagnetikus vihar egy nappal a fellövés után, pénteken következett be, és egy öt nappal korábban, január 30-án bekövetkezett napkitörés okozta.

A SpaceX 210 kilométeres magasságban engedte szabadon a műholdakat, ami egy alacsony pálya, viszont garantálja, hogy ha technikai malőr következik be, minden a légkörbe csapódik, és nem marad hátra űrszemét. Technikai hiba ezúttal nem történt, azonban a pálya kijelölésekor nem számoltak az űridőjárás hatásaival. A geomagnetikus vihar miatt ebben a magasságban megnőtt a légkör sűrűsége, ami 50 százalékkal növelte a légellenállást.

Az előzetes elemzés szerint a magasabb ellenállás megakadályozta, hogy a műholdak kilépjenek a biztonsági üzemmódból, és elkezdjék a magasabb pályára állás manőverét, ezért 40 műhold visszazuhan vagy már visszazuhant a légkörbe

– közölte a SpaceX.

A SpaceX 2019 óta bocsátja fel tömegesen a Starlink műholdakat, egyszerre akár hatvanat is feljuttatnak. A legutóbbi szállítmány 1800 már működő műholdhoz csatlakozott volna. Ez volt 2022 harmadik Starlink-fellövése. Elon Musk cégének célja, hogy a világ minden pontján internetes szolgáltatást nyújtson az űrből, amihez egy nap 42 ezer műholdból álló eszközegyüttes adja majd a jelet.

(Cnet, Space.com)

(Borítókép: A SpaceX Falcon 9 rakétaindítása a Vandenberg Űrbázison 2022. február 2-án. Fotó:  Patrick T. FALLON / AFP)