Az Ukrajna elleni orosz támadás következményei a világűrig érnek. A Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatban már korábban is komoly feszültségek voltak az oroszok és az amerikaiak között. A szomszédunkban kialakult katonai konfliktus azonban veszélybe sodorta az űrállomás közös működtetését.

Minden borul az űrben is

Ami az űripart érinti, és már biztos megtörtént, az az, hogy az Európai Unió szankciói nyomán az oroszok távoznak a guyanai Kourou űrközpontból. A Roszkozmosz Twitteren közölte, hogy már megkezdték a helyszínen dolgozó 87 munkatársuk hazahozatalának előkészítését.

A Galileo európai helymeghatározó rendszer újabb két műholdját emiatt egész biztosan nem Szojuz rakétán juttatják fel áprilisban, ahogy az eredeti tervekben szerepelt Az európai űrügyi biztos közleményében kiemelte, hogy az oroszok kiesése ellenére a Galileo és Copernicus program zökkenőmentesen megy tovább.

A Roszkozmosz és az Európai Űrügynökség közös Mars-programja, az EXOMars is folytatódik egyelőre, de már kevésbé valószínű, hogy zökkenőmentesen. A Roszkozmoszt vezető Dimitrij Rogozin viszont biztosan kitette az amerikaiakat a Vénuszra készülő újabb küldetésből, a Venyera-D-ből.

Repül a nehéz vas

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden a bejelentetett szankciókra vonatkozóan közölte, hogy a technológia átadásával kapcsolatos korlátok vissza fogják vetni az orosz repülési ipart az űrprogramjukkal együtt.

Rogozin erre úgy reagált Twitteren, hogy az együttműködés felmondása ahhoz vezethet, hogy az ötszáz tonnás Nemzetközi Űrállomás Amerikára vagy Európára zuhan. Az egykori orosz hadügyminiszter feltette a költői kérdést, hogy miért fenyegeti ilyesmivel Indát vagy Kínát, majd szokásos vérmes stílusában arra szólította fel Bident, hogy vizsgáltassa meg magát, nem Alzheimer-kóros-e, nehogy a szankciók szó szerint a saját fejére hulljanak vissza.

Lehet, hogy Biden elnök elkalandozott, szóval valaki magyarázza el neki, hogy az űrállomás pályakorrekcióját jelenleg kizárólag az orosz Progress teherűrhajó motorjaival lehet elvégezni, hogy kikerülhessük az űrszemetet, amivel a tehetséges üzletembereik teleszórták a Föld-körüli pályát

– írta.

Rogozin tweetje tehát Elon Muskot és a SpaceX-et is megszólította, nem is maradt pusztába kiáltott szó. Musk egy SpaceX-logóval reagált arra, mi lesz a Nemzetközi Űrállomással. Egy olvasó kérdésére, hogy az űrcég vállalná-e az ISS lezuhanásának megakadályozását, Musk közölte, hogy igen.

Elon Musk egyébként nem ezzel aktivizálta magát először az ukrán–orosz konfliktusban, mivel ugyancsak a SpaceX által épített űrinternetes szolgáltatás, a Starlink felhasználásához szükséges antennákkal segítette meg Ukrajnát, ahol a katonai és civil kommunikációs központokat érő robotrepülőgépes csapások miatt sok helyen elérhetetlenné vált az internet.

A Nemzetközi Űrállomáson jelenleg heten tartózkodnak. Közülük négyen – Kayla Barron, Raja Chari, Thomas Marshburn és Mark Vande Hei – a NASA űrhajósai, Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov oroszok, a német Matthias Maurer pedig az ESA űrhajósa.

A NASA a Verge-nek eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi együttműködésben végzett munka jelenleg változatlanul folytatódik a Roszkozmosszal is.

(Gizmodo, Space.com, Verge, Yahoo! News)

(Borítókép: Paolo Nespoli – ESA / NASA / Getty Images)