Oroszország legitim célpontnak tekinti azokat a kereskedelmi műholdakat, amelyek szerinte beavatkoznak az Ukrajna elleni háborúba – derül ki az ország ENSZ-nek eljuttatott hivatalos közleményéből.

A kérdéssel kapcsolatos orosz álláspontot az ENSZ Fegyverzetcsökkentési Hivatalának tárgyalásain részt vevő delegáció vezetője, Kosztantyin Voroncov ismertette, miután Genfben múlt hétfőn összeült az űrbeli fenyegetéseket tárgyaló munkacsoport.

Szeretnénk nyomatékosítani azt a rendkívül veszélyes trendet, amely az ukrajnai események során megmutatkozott, és túlmegy az űrbeli technológiák békés felhasználásán. Mégpedig azt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei civil, ezen belül kereskedelmi infrastruktúrát használnak katonai célokra. Úgy tűnik, kollégáink nincsenek tisztában azzal, hogy ezzel követetten egy katonai konfliktus résztvevőivé válnak. Ezek az infrastruktúrák ellencsapás legitim célpontjai lehetnek

– fogalmazott Voroncov. A diplomata azt is kifejtette, hogy a nyugati országok veszélyeztetik a világűr békéjét, és úgy vélte, hogy ezzel megsértik a világűr kutatásával és felhasználásával kapcsolatos nemzetközi egyezményt.

Haderőt a polcról

A probléma egyik meg nem nevezett oka Elon Musk űrcégének műholdas internetszolgáltatása, a Starlink. Ukrajna az orosz invázió első hónapjaiban több mint tízezer parabolaantennát kapott a megsemmisült távközlési infrastruktúra pótlására. Ez természetesen kiváltotta Oroszország haragját, főleg azután, hogy akciójuk hadvezetési, hírszerzési, haditechnikai és logisztikai kudarcok sorozatává alakult.

Az oroszok eddig sem tétlenkedtek. Amíg Musk és az orosz űrügyek azóta leváltott vezetője, Dimitrij Rogozin heves szócsatákat folytatott az interneten, a megszállás kezdetén kiütött Viasat-terminálokhoz hasonlóan megpróbálták kibertámadással és zavarással ellehetetleníteni a Starlink használatát. Ezzel maga az orosz hadsereg vette el Musk marketingeseinek kenyerét, a támadás ugyanis nem járt sikerrel.

Ugyanakkor nem a Starlink az egyetlen gond. Kevesebb figyelmet kaptak, de annál nagyobb közvetlen hasznot hajtottak a harctéren a magánműholdfotós cégek, mint a Planet, a Maxar és a BlackSky. A Bayraktar drónok és a HIMARS ballisztikus rakéták sikeres szereplése mellett az orosz–ukrán háború egyik rejtett hadtörténeti-technikai fejleménye, hogy a média még egy lépéssel közelebb került az eseményekhez. A harctérről, a katonáktól kerülnek a közösségi médiára a képek és videók, amelyekből – nem nagy túlzással – egy görbe fáról megállapítható, pontosan hol készültek. Egy ilyen eseménysor végén érte telitalálat a Wagner-csoport nevű orosz katonai cég/paramilitáris szervezet főhadiszállását Kelet-Ukrajnában. Az internet mellett tehát komplett műholdas hírszerzést is amerikai magáncégek szolgáltatják.

Épül a Halálcsillag

Az oroszok fenyegetését több okból is érdemes komolyan venni. Az egyik, hogy nemzetközi botrányt okozva 2021 novemberében fegyvertesztelés közben szétlőtték egyik kéttonnás műholdjukat ötszáz kilométeres magasságban, ami ugyanennyi űrszeméttel fenyegeti a következő évtizedben az ilyen magasságban mozgó eszközöket, például a Nemzetközi Űrállomást is. 

Idén júliusban az is ismertté vált, hogy az orosz hadsereg délnyugati Krona űrközpontjában új létesítményt építenek, amely egy elektrooptikai fegyverrendszernek ad majd helyet. Az amerikai hírszerzés szerint itt a Kalina program keretében egy műholdak elleni lézerfegyvert építenek, amely képes lesz megvakítani a műholdfotós rendszereket.

Ráadásul nem csak az oroszoknak szúrják a szemét a műholdak, Kína is ellenséges fegyverrendszernek tekinti például a Starlink rendszert. Ha lézerrel vagy más módon szeretnék ellehetetleníteni ezeket, nem árt azonban sietni, mert csak Starlink műholdból jelenleg 2300 kering a Föld körül, és hetente ötvennel gyarapodik a számuk.

(Ars Technica, Space.com)

(Borítókép: Elon Musk. Fotó: Christian Marquardt – Pool / Getty Images)