Korlátozni kellene az ismert emberek posztolási szabadságát a Facebookon és az Instagramon – közölte kedden a közösségi platformokat irányító Meta felügyelőbizottsága.
A Meta a magasrangú, sok követővel rendelkező profilok – például Donald Trump volt amerikai elnökkel – szemben a veszélyes tartalmak és az emberi jogi kötelezettségek miatt változtat eddigi üzleti érdekeit kiszolgáló működési szabályain – írja a Financial Times.
A cég felügyelőbizottsága megállapította, hogy az érvényben lévő szabályozás nem megfelelő, mert ha a felhasználók olyan üzeneteket vagy fényképeket töltenek fel, amelyek vélhetően sértik a Facebook vagy az Instagram szabályzatát, akkor a moderátorok azonnal eltávolítják a posztokat, ha úgy ítélik meg, hogy jelentős kockázattal járnak, vagy ismeretlen felhasználóktól származnak.
Ám ha a közzétevő szerepel az ismert emberek úgynevezett fehér listáján, akkor az azonnali eltávolítás helyett újabb vizsgálat következik, amely általában néhány napig, de időnként akár hónapokig is eltarthat.
A jelentés szerint a közösségi platformok összehasonlító ellenőrzése jelen formájában igazságtalan,
mert olyan felhasználóknak nyújt nagyobb szólásszabadságot, akik részben annak arányában élvezik ezt a privilégiumot, hogy milyen gazdasági kapcsolatban állnak a Metával. Ezenkívül olyan gyorsan terjedő, a Meta szabályaival ellentétes tartalmak is láthatóak a Facebookon és az Instagramon, amelyek károkat okozhatnak. A testület szerint alapos módosításra szorul a jelenleg alkalmazott összehasonlító ellenőrzés, hogy átláthatóbb, gyorsabb és igazságosabb legyen a szabályozás.
További javaslatuk, hogy fel kellene gyorsítani azon felhasználók posztjainak másodlagos vizsgálatát, akik emberi jogokkal kapcsolatos tartalmakat közölnek. Ezeknek a posztoknak a sorsáról a belső vizsgálatot követő intézkedés döntene.
A jelentés arra kéri továbbá a vállalatvezetést, hogy dolgozzák ki azt a feltételrendszert, amely alapján újabb nyilvántartás készülne az érintett felhasználókról, akiket nyilvánosan is megneveznének a közösségi platformokon.
A Meta felügyelőbizottsága 2020-ban jött létre Mark Zuckerberg javaslatára, a testület független, de működését a Meta finanszírozza. Feladata, hogy meghatározza a cégcsoport tartalommoderálási politikáját. A 20 fős nemzetközi testület tagjai között vannak újságírók, ügyvédek, emberi jogi jogvédők és korábbi politikusok.
A felügyelőbizottság 2021 októberében vizsgálatot indított Frances Haugen ellen, aki belső dokumentumokat szivárogtatott ki a sajtónak. Haugen azzal vádolta a cégcsoportot, hogy „saját profitját helyezi előtérbe a platformok felhasználóinak biztonságával szemben”.
A testület a Metának a vádakra adott válaszával kapcsolatban megállapította, hogy „az nem kielégítő, és a cégcsoport hozzáállása a kérdéshez kívánnivalókat hagy maga után”.
(Borítókép: Ivana Knoll horvát influenszer a Japán–Horvátország világbajnoki mérkőzésen 2022. december 5-én. Fotó: MB Media / Getty Images)