A kutatók 2021-ben a levegőből vizsgálták a Nyugat-Hudson-öblöt − ahol a világ „jegesmedve-fővárosának” nevezett Churchill város található −, és 618 medvét számoltak meg, míg 2016-ban, a legutóbbi felméréskor még 842 medve volt − közölte az AP hírügynökség. 

A tényleges csökkenés sokkal nagyobb, mint amire számítottam

− mondta Andrew Derocher, az Albertai Egyetem biológiaprofesszora, aki közel négy évtizede tanulmányozza a Hudson-öböl jegesmedvéit. 

A szerzők szerint az 1980-as évek óta a medvék száma a régióban közel 50 százalékkal csökkent. A túlélésükhöz nélkülözhetetlen jég eltűnőben van.

A jegesmedvék a sarkvidéki tengeri jégre − fagyott óceáni vízre − támaszkodnak, amely nyáron a melegebb hőmérséklettel zsugorodik, majd a hosszú télen újra kialakul. Ezt használják vadászathoz, a vastag jégen lévő lyukak közelében ülve figyelik meg a fókákat, kedvenc táplálékukat, amelyek levegőért jönnek fel. Mivel azonban az Északi-sarkvidék az éghajlatváltozás miatt kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, a tengeri jég év közben korábban megreped, és ősszel tovább tart, amíg megfagy.

Nagy a baj

Emiatt az Északi-sarkvidéken élő jegesmedvéknek kisebb területen kell élniük, vadászniuk és szaporodniuk. A kutatók szerint riasztó a fiatal medvék és a nőstények halálozásának koncentrációja a Hudson-öböl nyugati részén.

Ezek azok a medvefajok, amelyekről mindig is azt jósoltuk, hogy a környezeti változások hatással lesznek rájuk

− mondta Stephen Atkinson vezető szerző, aki több mint 30 éve tanulmányozza a jegesmedvéket.

A fiatal medvéknek energiára van szükségük a növekedéshez, és nem tudnak hosszú időszakokat túlélni elegendő táplálék nélkül, a nőstény medvék pedig sok energiát fordítanak az utódok szoptatására és felnevelésére.

Atkinson szerint a jegesmedvék szaporodási képessége a Hudson-öböl nyugati részén csökken, mert egyszerűen kevesebb fiatal medve marad életben, és válik felnőtté.

(Borítókép: White Fox / AGF / Universal Images Group / Getty Images)