2022 a mesterséges intelligencia éve volt: a Dall-E, Midjourney és a Stable Diffusion miatt legfőképpen a képek terén, de a GPT-3 és a ChatGPT miatt a mesterségesen alkotott szöveg terén is. A legkönnyebben felismerhető probléma, hogy a gép már nagyon jó, és nagyon nehéz megkülönböztetni az igazi arcképet a generálttól, vagy a gép által írt szöveget az emberitől. A hosszútávú következményekről ugyanakkor nem sokat tudunk, pedig lehet, hogy már most tapasztaljuk őket.

Melissa Heikkilä az MIT mesterséges intelligenciával foglalkozó hírlevelében közölt írása arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI kiválóan alkalmas dezinformáció, spam és más információs hulladék nagy mennyiségű előállítására. A probléma nem csak az, hogy mindez úgy önt el mindent, hogy közben megkülönböztethetetlen az emberi eredetű baromságoktól, hanem az is, hogy ellehetetleníti a gépi értelem további tanulását.

A nyelvi modellek betanításához a teljes Wikipediát terjedelemben többszörösen meghaladó hatalmas szöveges adatbázisokra van szükség. Az ilyen adatbázisok kis túlzással úgy születnek, hogy valaki nekiáll letölteni az egész internetet – a minőségbiztosítás értelemszerűen nagy kihívás. A gép azonban nem józan és nem is gondolkodik, ezért az emberi elfogultságok, a rasszizmus és szexizmus már most is képesek teljesen eltéríteni. 

A gép által generált, valódinak tűnő, mérgezett információ azonban olyan jelenséggé válik, amelyet a későbbi mesterséges intelligenciák újból és újból feldolgoznak, és egyre szennyezőbb termékekkel állnak elő. Ez nem csak a szöveggel lesz így.

Az internetet örökre beszennyezték a mesterséges intelligenciával készített képek. A 2022-ben készített képek mostantól később készülő modellek részei lesznek

– fogalmazott Mike Cook a King’s College kutatója.

Mindez két dolgot értékel fel a jövőben: a mesterséges tartalmat beazonosító szoftvereket és az internettől elszigetelt, garantáltan emberi eredetű tartalomból épített adatokat.

A mesterséges intelligencia toxikus információkat dúsító jellege, ha úgy tetszik, már ma is megfigyelhető a jelenlegi internetes platformok ajánló algoritmusain, ahol a felhasználót folyamatosan üldözi egy felajánlott irreleváns tartalom, amire rákattintott, pedig nem akart – kiváltva ezzel azonnal a további ajánlásokat és targetált hirdetéseket.

Eközben, aki használja, jó eszköznek gondolja a gépi intelligenciát. Úgy tűnik, hogy a videómegosztó szórakoztató, nem pedig kiborító; az algoritmus által ajánlott ember a legjobb a munkára; akit pedig a rendőrség az arcfelismerő rendszer alapján elfog, remélhetően maga a tettes, nem pusztán a legátlagosabb fejű ember. 

Az MI nem csak magát mérgezi, de azokban szakmákban, ahol megjelenik, külön szakmai tantárgy lesz a kezelése. A mesterséges író nem trehánykodik, nem produkál elütést, nem illeszt be hallás után elírt tudálékos idegen szót, stilisztikailag is sima, mint a fal. Úgy tűnik, hogy a jövőben féktelen fogyasztás helyett gyanakvó becsüsként forgatjuk majd nagyító alatt a valóságot.