Az állítólagos kínai kémléggömb körüli közelmúltbeli felhajtás rávilágít egy „igazán menő technológiára”, amely kifinomultabbá vált, mint gondolnánk.
Kevés olyan ember van a világon, akinek furcsább hónapja volt a munkahelyén, mint Russ Van Der Werffnek.
Egy dél-dakotai védelmi vállalatnál egy mérnökcsapatot vezet, amely olyan léggömbök tervezéséért, megépítéséért és üzemeltetéséért felel, amelyeket a távközlési infrastruktúra javítására, mezőgazdasági termények megfigyelésére, katasztrófákra történő reagálásra − és kémkedésre − lehet használni − írja riportjában a The Wall Street Journal.
Van Der Werff munkájával Ben Cohen, a Journal újságírója azután találkozott, hogy az Egyesült Államok észlelt egy néhány busznyi nagyságú titokzatos objektumot, egy kínai kémballont, amely több mint egy hétig sodródott az ország felett, amíg le nem lőtték az óceán felett.
Azóta amerikai vadászgépek három másik azonosítatlan repülő objektumra lőttek ki rakétákat, amelyekről Biden elnök a héten azt mondta, hogy valószínűleg magáncégekhez, tudományos kutatókhoz vagy hobbistákhoz köthető léggömbök. De még mindig sokkal több a kérdés, mint a válasz.
Cohen egy gyorstalpaló tanfolyamon akart átesni, ezért felhívta Van Der Werffet, aki már jóval a mostani hisztéria előtt a lufik megszállottja volt. Hivatalosan ő az Aerostar védelmi vállalat sztratoszférikus megoldásokért felelős alelnöke, de a nem hivatalos címén a léggömbök egyházának vezetőjének is nevezik. Akárhogy is, most hirtelen mindenki tudni akarja, mivel foglalkozik. Soha ennyi embert nem érdekeltek még ennyire a léggömbök.
Azzal beszélgetünk, aki meghallgat minket. Mert úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon király technológia
− mondta.
A legtöbb ember persze nem így írna le egy héliummal töltött műanyag zacskót. De bárki, aki Van Der Werffel beszélget, meggyőződhet arról, hogy a léggömbök tudománya észbontó.
A megdöbbentő, hogy a műholdak és drónok korában a polietilén ballonok milyen aktuálisak maradtak. Még ha bambán kémkednek is, a jövőben még több lesz belőlük.
A sztratoszféra sokkal forgalmasabb hely lesz
− mondta Van Der Werff úr.
Bár arról nem tudott beszélni, hogy más országok hogyan telepítenek kémlelő ballonokat, arról viszont igen, hogy a ballonok miért érdekesebbek és fontosabbak, mint gondolnánk, és bepillantást engedjen a 70 ezer láb magasan lévő világba.
Ez az üzletág az elmúlt években átalakult az akkumulátortechnológia, a napenergia, a számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás algoritmusainak fejlődése miatt, amelyek oly sok más terméket is forradalmasítottak.
Kiderült, hogy a léggömbök már nem is olyan ósdiak, mint amilyennek látszanak. Olcsók, gyorsak és könnyen repülnek. Már most is ezek a legjobb eszközök a légkör legmagasabb részeiben való repülésre. A léggömbök egyre okosabbak, az alkatrészeik pedig egyre kisebbek lesznek.
Minél hatékonyabbá válik az elektronika − napelemek, fedélzeti számítógépek, kommunikációs eszközök −, annál praktikusabbak lesznek a léggömbök.
Az emberek azt képzelik, hogy a léggömbök csak felszállnak, aztán úgysem lehet őket irányítani. Ennél sokkal többről van szó
− mondta Sara Venhuizen, az Aerostar mérnöki vezetője.
Az akkumulátoroktól kezdve a műanyag fóliákig számos területen történt előrelépés fellendítette az iparágat, de a technológiai innováció önmagában nem magyarázza a léggömbök elmúlt évtizedben tapasztalt „felemelkedését”.
A másik nagy változás, hogy a mérnökök eleget tudnak már a szélről ahhoz, hogy a léggömbök inkább olyanok legyenek, mint a lebegő vitorlások. A tudósok már közel egy évszázada küldenek ballonokat nagy magasságokba.
Egészen a közelmúltig azonban nem ismerték a széljárás törvényeit ezekben a magasságokban. Több ezer ballonút azonban elegendő adatot szolgáltatott ahhoz, hogy kifinomult modelleket építsenek, és megfejtsék a navigáció titkait. Azóta rájöttek, hogyan lehet kihasználni a korábban kifürkészhetetlen szélmintákat a ballonok útvonalának irányítására.
Ez volt a kulcsa annak, hogy a ballonok meglepően hasznosak lettek. A mérnökök nem napokra és hetekre, hanem hónapokra és évekre tervezhetnek repüléseket. A földi pilóták 60 000-80 000 láb (18-25 kilométer) magasságban irányíthatják a léggömböket. Az üzemeltetés költségei csökkentek, mivel most, hogy a ballonokat irányítani lehet, sokkal tovább maradhatnak a levegőben.
Oda vihetem, ahová akarom, és hosszú ideig ott tarthatom, ahol akarom. Ezért rengeteg új piac nyílt meg
− mondta Van Der Werff.
A léggömbök ma már sokkal többre jók, mint arra, hogy megjósolják, holnap esni fog-e az eső. Kereskedelmi alkalmazásaik közé tartozik az olajmezők és a talaj állapotának megfigyelése, a tűzoltóknak a tűzvészekről készített képek nyújtása, valamint a kommunikáció helyreállítása, amikor az infrastruktúrát természeti katasztrófák miatt ki kell kapcsolni.
A Google pénzt és erőforrásokat pumpált az üzletágba, amikor 2013 és 2021 között több ezer Aerostar nagy magasságú, hosszú élettartamú szupernyomású léggömböt indított útnak, hogy az internet-hozzáférést bővítse a távoli területeken. A NASA-t segítő, űrközeli kutatásokat és berendezéseket tesztelő ballonok olyan hatalmasak, hogy akár egy stadion is elférne bennük.
Mostanában azonban a léggömbök leginkább arról ismertek, amit a védelmi ipar „ISR”-nek, azaz hírszerzésnek, megfigyelésnek és felderítésnek nevez. A civilek kémkedésnek hívják.
Mi teszi a léggömböket alkalmassá erre a munkára? Közel sem olyan drágák, mint a műholdak. Nem kell leszállniuk üzemanyagért, mint a repülőgépeknek. És fel lehet őket szerelni úgy, hogy várakozzanak, információt gyűjtsenek, valós időben továbbítsák az adatokat, és épségben landoljanak.
Ez elméletileg kiválóan alkalmas kémküldetésekre, és az Egyesült Államok és Kína már megvádolta egymást azzal, hogy megfigyelőballonokat reptetnek egymás légtere felett. A valóság azonban trükkös és az emberi hibák is ott vannak. Az elmúlt hetek furcsa eseményei arra utalnak, hogy a kémkedés talán nem a legjobb felhasználási módja ezeknek a léggömböknek.
A legrosszabb kém az, akiről látod, hogy egyenesen rád néz. Ez indította el ezt a hisztériát: az emberek felnéznek és azt kérdezik: Mi ez az izé?
− mondta Jamey Jacob, az Oklahomai Állami Egyetem pilóta nélküli rendszerek kutatóintézetének igazgatója.
Tavaly nyáron egy szövetségi ügynökség dél-dakotai irodája folyamatosan kapta a jelentéseket „két ezüstös tárgyról az égen”, olyannyira, hogy hivatalos választ adott ki az ufóészlelésekre.
Sajnálom, nem földönkívüliek
− tweetelte a helyi Nemzeti Meteorológiai Szolgálat kirendeltsége.
Az igazság odaát volt, de csak akkor, ha tudtad, hol keresd. A tweet tartalmazott egy linket egy Sioux Falls-i székhelyű cég honlapjára: Aerostar.
Azzal vádoltak minket, hogy földönkívüliek vagyunk, esetleg ufók, vagy valamilyen fejlett haditechnikát gyártunk
− mondta Van Der Werff úr.
(Borítókép: Egy lelőtt kínai kémléggömb február 4-én. Fotó: Randall Hill / Reuters)