A kullancsok elektrosztatikus feszültség segítségével képesek testhosszuk többszörösét is megtenni, hogy átjussanak a gazdaállatra – állapították meg a Bristoli Egyetem munkatársai. A gazdát kereső kullancs hatékonysága lényegében az állat vagy ember mozgása által keltett elektrosztatikus vonzáson múlik, mivel a veszélyes élősködő nem tud ugrani. Az gazdaállat elektrosztatikus töltése emeli fel őket. A felismerés a többi élősködő elleni védekezést is segítheti.
A kullancsok súlyos, életveszélyes betegséget okozó kórokozókat hordoznak, például a Lyme-kórt okozó Borellia baktériumot. A Current Biology hasábjain megjelent dolgozat ezért fontos tényező lehet a kullancsok elleni védekezés szempontjából.
Tudtuk, hogy sok állat és az emberek is képesek jelentős elektrosztatikus töltést felhalmozni. Ezt akkor tapasztalhatjuk, amikor trambulinon ugrálás után megrázzuk a másikat vagy lufihoz dörzsöljük a hajunkat. Elektrosztatikus töltés úgy is keletkezhet, ha egy állat a környezetében folyamatosan dörzsölődik valamihez, például fűhöz, homokhoz vagy másik állathoz. Ezek a töltések meglepően magasak, több száz, akár ezer volt erejűek lehetnek – erősebbek, mint ami egy fali aljzatban van! A lényeg, hogy a statikus töltés erőt gyakorol a többi töltésre, ami vonzó vagy taszító lehet, attól függően hogy pozitív vagy negatív töltésű
– magyarázza Sam England, a Bristoli Egyetem biológusa.
A kutatók nyúlszőrre és más anyagokra vittek statikus töltést, hogy a laboratóriumban is megvizsgálják, milyen hatással van a töltés a kullancsokra. A kísérlet során a töltés több milliméterre vagy akár centiméterre is képes volt felemelni a kullancsot. Ez az élősködők méretével összevetve olyan, mintha egy ember egy titokzatos erő segítségével több emeletet tudna helyből ugrani.
A kutatók matematikailag modellezték, milyen töltés keletkezhet egy állaton, amely a kullancsok által kedvelt fűben halad. Ezután elektródák segítségével vizsgálták, hogy mekkora töltés képes felkapni egy kullancsot. Így megállapították, hogy a potenciálisan keletkező erők és az élősködő mozgatásához szükséges erők ugyanolyan léptékűek – vagyis a jelenség elméletben és gyakorlatban is működhet.
A felfedezés alapján felvetődik, hogy a mechanizmus valószínűleg univerzális és más kártékony szervezetek, atkák, tetvek és bolhák esetében is működhet. Természetesen ez megnyitja az utat újfajta védekezési módszerek, például antisztatikus kullancs elleni spray fejlesztése előtt.
A bristoli szakemberek folytatják a megkezdett gondolatmenetet: a közeljövőben azt vizsgálják, hogy maguk a kullancsok érzékelik-e a gazdaállat közeledő elektrosztatikus töltését.