Biztosan földet ért, de nem tudni, hogy innen indult-e, és ha igen, mikor.
Egy 64 dekás, Szahara sivatagban talált kődarab lehet a világ első ismert „földi meteoritja”, vagyis az első olyan kőzet, amely a bolygó felszínéről az űrbe került, majd a gravitáció miatt később visszatért.
Az Marokkóból származó Northwest Africa 13188 nevű titokzatos követ a francia Sorbonne Egyetem nyugdíjas professzora, Albert Jambon vásárolta 2018-ban egy nemzetközi kőzetváráson. Az eladó szaharai beduinoktól szerezte a követ, így nem ismert, hogy pontosan hol találták.
Azért vettem, meg mert különleges volt. Senki sem tudja mennyit ér
– magyarázta az idős professzor. Jambon, kollégájához, Jérôme Gattaccecamhoz fordult, aki rendszeresen segít kíváncsi meteoritgyűjtőknek.
Egy Lyonban tartott geokémiai konferencián a napokban bemutatott vizsgálati eredményei szerint a kő összetétele alapján földi vulkanikus kőzet. A benne található elemek egy része a földön találhatóaknál könnyebb izotóp, ami arra utal, hogy az anyag hosszabb ideig kozmikus sugárzásnak volt kitéve. A berillium-3, hélium-10 és neon-21 izotópok a kozmikus sugárzás jellegzetes következményei, és ezek magasabb szintje a kőben Gattaccecam szerint bizonyítják, hogy az űrből érkezett.
A meteoriton megfigyelhető továbbá egy fényes olvadt kéreg, ami akkor keletkezett, amikor visszatéréskor a légkörbe csapódva felizzott.
A szakember arra következtetett, hogy a kő legalább tízezer éve hagyhatta el a Földet egy aszteroidabecsapódás következtében, majd több ezer évet töltött az űrben, mielőtt visszazuhant volna. Ezen kívül vulkánkitörés is kilőhette az űrbe, de ennek kisebb az esélye. Összehasonlításképp az utóbbi idők legerősebb kitörése, a Hunga Tonga-Hunga Ha'apai 58 kilométeres magasságba juttatott anyagot, ami irtó magas ugyan, de messze van a világűrtől.
A feltételezések igazolásához további kutatás és vizsgálat szükséges. Szakmabeliek kifogásolták is, hogy jóval több vizsgálatot is elvégezhettek volna, mielőtt szenzációs állításokkal állnak elő.
Szerintem nem kétséges, hogy ez egy meteorit. Csak arról van vita, hogy tényleg a Földről származik-e
– kommentálta a történetet Frank Brenker, a frankfurti Goethe Egyetem geológus professzora a Space.com-nak.
A hivatalos besorolás alapján a lelet egy akondrit, kora 4,5 milliárd év, vagyis a Naprendszerrel egyidős, bár maga a kő egyértelműen jóval fiatalabb. Gattaceca és kollégái szerint valószínűleg egy egy kilométer átmérőjű aszteroida becsapódása repíthette az űrbe tízezer évvel ezelőtt, ami egy 20 kilométeres krátert hagyhatott maga után. Ez a kutatók egyik legproblémásabb megállapítása, mivel a 200 ismert becsapódási kráterből 50 felel meg ennek a leírásnak, de
ezek mind egymillió évnél régebbiek.
A Szaharában magában is egy tucatnyi ilyen kráter található, de nincs rá sok esély, hogy van valahol egy eddig ismeretlen tízezer éves kráter.
Ludovic Ferriére, a bécsi Természettudományi Múzeum kurátora rámutatott, hogy egy ilyen friss kráter nagyon feltűnő, mert még mindig felfedezhető lenne az eredeti becsapódás hője. A követ kivető becsapódás sokkja a kő mikrostruktúráján is felismerhető lenne, ami Ferriére szerint egy nem túl drága vizsgálati módszerrel, egyszerű szemrevételezéssel megállapítható.
Mindenesetre, ha további vizsgálatok igazolják, ez az első és egyetlen bumeráng-meteorit vagy földi meteorit, bár potenciális rokona annak a szintén földi eredetű kőnek, amit az Apollo-program keretében találtak a Holdon 1971-ben.