A veszélyesnek tartott bohóckodást gyorsan betiltják, pedig lehet, hogy fogyatkozó esélyeink közül ez az egyik. A klímakutató szerint ragaszkodnunk kell a kutatás szabadságához, mert életek múlhatnak rajta.
Egyre inkább az a trend, hogy a tavalyi év minden idők legmelegebb éve volt, és az lesz az idei és az azt követő is, ezért felmerül a kérdés, hogy van-e olyan technikai megoldás, amivel akár ideiglenesen is gátat tudnánk vetni a klímaváltozásnak.
Ha elfogadjuk, hogy az emberi tevékenység felmelegíti a bolygót, az is könnyen elképzelhető, hogy le is hűtheti azt. A gond, hogy ennek megoldása nemcsak technikailag nem triviális kérdés, hanem politika és társadalom szempontjából sem. Erre reagálva közölt véleménycikket a MIT műszaki egyetem online lapja a Cornell Egyetem klímatudósa, Daniele Visioni tollából, aki szerint komoly probléma, hogy a politikusok elutasítják a bolygóformálást.
A különböző bolygók lakhatóvá alakítása tudományos-fantasztikus toposz. Valódi és kortárs változata jóval szolidabb, a bolygó lakhatatlanná válásának megállításáról szól, és jelenleg főleg egy maroknyi kétes alak magas légköri ballonokkal, akiket könnyű elzavarni. Visioni szerint ezzel azonban visszavetik azt a fejlesztést, ami csökkentheti a szenvedést és potenciálisan életeket menthet a klímaváltozás későbbi szakaszában.
A légkörátalakítás technikájának fejlesztése kezdeti stádiumban van. Az ötletek között felvetődött, hogy a kén-dioxid magas légkörbe juttatása segítheti a napsugárzás visszaverését, illetve a sókristályokkal sűrűbb felhők generálhatók a tengerpartok mentén.
Előbbivel a Make Sunsets nevű amerikai kisvállalkozás kísérletezett Mexikóban, amíg meg nem tiltották nekik. Ez az eset az Európai Unió figyelmét is felkeltette, akik nemzetközi szabályozás kidolgozását kezdeményezték. Közben Afrikai országok idén márciusban azt kérték, hogy az ENSZ környezetvédelmi programja hirdessen moratóriumot az időjárás befolyásolásával kapcsolatos kísérletezésre.
Tennessee állam ennél tovább ment, megtiltotta „vegyi anyagok szándékos légkörbe juttatását a hőmérséklet, időjárás vagy napfény erősségének megváltoztatása céljából”. A probléma persze az, hogy aki reggel beindítja a kocsiját, az szándékosan vegyületeket juttat a légkörbe, és ha nem is akarja ezzel megváltoztatni az időjárást, a változás ettől függetlenül bekövetkezik. A helyi republikánus vezetés megkapta, hogy a törvényük nyelvezetéből kissé felködlik egy virágkorán már egy évtizede túl lévő chemtrail összeesküvés-elmélet, amely szerint a sugárhajtású repülőgépek kondenzcsíkjai valójában gonosz nemzetközi szervezetek vegyszerei, és arra szolgálnak, hogy az embereket könnyen uralható birkákká változtassák. A légkörmódosítás nem az a téma, amin ne lehetne bármilyen politikai pecsenyét megsütni.
Visioni szerint nem jó megközelítés az, hogy
először betiltjuk, utána kérdezünk.
Az előbb említett Make Sunsets pár kilogramm kén-dioxiddal próbált kísérletezni – eközben egy hőerőmű 40 ezer tonna kén-dioxidot, rosszabb esetben a dupláját bocsátja ki évente.
A szakember elismeri, hogy nem alaptalan az a félelem, hogy a légkörrel kísérletezésnek vannak kockázatai. Úgy vélte továbbá, hogy a kutatás hátrányos helyzetét tovább rontják a „klímakrediteket” áruló és a napsugárzást visszaverő, saját fejlesztésű molekulákat ajánló simlis cégek.
Utóbbiakat biztosan elriasztaná egy jól átgondolt szabályozás. Megfelelő háttér és modellezés pedig enyhíthetné a klíma félrekezelésével kapcsolatos félelmeket.
Visione szerint a kérdés komplikált, de érdemes ragaszkodni a kutatás szabadságához, ha ugyanis az ember okozta klímaváltozás következményein – a hőhullámokon, az erdőtüzeken, a villámárvizeken, az éhínségen –, vagyis a halál és pusztítás különböző formáin valamilyen módon enyhíteni tudunk, erkölcsi kötelességünk meg is próbálkozni vele. Amíg pedig nem találunk működő megoldást, addig nyitottnak kell lennünk, hogy tájékozottan mérlegelhessünk – szögezte le a klímakutató.