A szaglás nemcsak emlékeket ébreszt, de az agyi immunrendszerre is hat. A mentol mellett pedig a kísérleti tapasztalatok szerint a gránátalma is útját állja a leépülésnek, és nem csupán az antioxidánsok miatt.
Váratlan összefüggést találtak az Alzheimer-kór és a mentol között a spanyol CIMA orvostudományi kutatóintézet munkatársai. Tavaly publikált kutatásuk arról számolt be, hogy a kór tanulmányozásához használt, génmódosított, Alzheimer-kóros kísérleti egereknél megállította kórt és javította szellemi képességeket, ha mentolt szagoltak.
Az Alzheimer-kór egy demenciával, vagyis szellemi leépüléssel, az emlékezet elvesztésével járó, máig gyógyíthatatlan betegség, amelyben különböző fehérjelerakódások és gyulladásos folyamatok pusztítják az agyat. Pontos kiváltó okai máig ismeretlenek, de ismert kockázati tényezők az örökölt gének, a légszennyezés és a fertőző betegségek is. Időskorban egyre gyakoribb, több tíz millió embert érint világszerte.
Azt vizsgáltuk, hogy milyen szerepet játszik a szaglás a központi idegrendszerben és az immunrendszerben. Igazoltuk, hogy a mentol állati modellekben stimulálja az immunrendszert
– mondta José Lasarte, a CIMA immunológusa.
Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy amikor hat hónapon át rendszeresen, rövid ideig találkoztak az anyaggal, az megakadályozta a szellemi hanyatlást és érdekes módon javította a szellemi képességeket a fiatal egereknél
– tette hozzá.
Az okok tudományos vizsgálata során megállapították, hogy a mentollal kezelt állatoknál csökkent az interleukin–1–beta fehérje mennyisége. Ez a fehérje a szervezet gyulladásos reakcióját szabályozza.
A következtetés szerint a mentol hatására biztonságos szintre csökkent az agyi interleukin–1–beta szintje. Próbaképpen más egereknél csökkentették az ugyancsak immunválaszt irányító T-reg sejtek számát, ami szintén hátráltatta az Alzheimer-kórral járó hanyatlást. Tovább haladva a kutatók egy olyan gyógyszert is kipróbáltak, amit autoimmun betegségeknél használnak az interleukin–1–beta és így a gyulladás csökkentésére – az eredmények itt is kedvezőnek bizonyultak.
A szaglás és az agy közötti kapcsolat anatómiailag és evolúciósan is nagyon közvetlen. A szagok komoly hatással vannak az agyra, emlékeket és érzelmeket ébresztenek. Ha kell ennél közvetlenebb bizonyíték is, az Alzheimer-kórnál, a Parkinson-kórnál és a skizofréniánál is gyakori tünet a szaglás elvesztése. Ha embereknél is beválik, ami az egereknél, az fontos új ösvény az agyi immunrendszer szagokkal történő manipulációjához, és ez kezelésként nem csak az Alzheimer-kórnál lehet jelentős.
Az, hogy természetes úton akár gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával elérhető tápanyagok segíthetnek a demencia lassításában vagy megállításában, újra és újra előjön.
Felmerült már, hogy a bazsalikom illóolaja segít a lerakódó fehérjék eltávolításában. Az is ismert, hogy a flavonoidokban gazdag gyümölcsök szintén kedvező hatásúak. Gyümölcsfronton a mentolnál is frissebb felfedezés a gránátalma pozitív hatása.
Az Alzheimer-kóros egérmodelleken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az urolitin-A, a gránátalma egyik természetes anyaga enyhíti a memóriazavart és a demencia más következményeit
– mondta Vilhelm Bohr, a Koppenhágai Egyetem professzora.
Itt tehát nem csupán antioxidánsokról van szó, az urolitin-A egy nagyon konkrét funkciót teljesít. Bohr csoportja korábban már beazonosította, hogy a nikotinamid ribozid, vagy NAD fontos szerepet játszhat a demencia elleni küzdelemben azáltal, hogy segít eltávolítani az idegsejtekből a károsodott mitokondriumokat. A mitokondriumok a sejtek energiatermelő központjai, amik a törzsfejlődés egy pontján önálló mikrobák voltak, és később a hatékony együttműködés kedvéért költöztek a sejtek belsejébe.
Bohrék a korábbi felfedezésüket látták viszont az urolitin-A esetében is, mert ez a hatóanyag is aktiválta a legyengült mitokondriumok lebontását és cseréjét. A dán kutatók az anyag megelőző hatásában bízva igyekeznek megtalálni az embereknek megfelelő adagolást. Mellékhatást egyelőre nem tapasztaltak. Az urolitint, ami izomerősítőként is ismert, bélbaktériumok állítják elő az ellagsav lebontásával. Az ellagsav a gránátalmán kívül a málnában, a szederben, az eperben, továbbá a pisztáciában, a kesudióban és a dióban fordul elő.
(Borítókép: Getty Images)