Meghódította Amerikát, aztán Oroszországban landolt, 27 és fél évvel indulása után viszont búcsúzik az őscsevegőprogram.
Rövidesen bezár az internetes csevegőprogramok világának előfutára, az ICQ. A tulajdonos orosz VK múlt pénteken lakonikus tömörségű bejegyzésben közölte:
Az ICQ leáll június 26-án.
Az 1996-ban megjelent ICQ nevét az angol „I Seek You”, vagyis „Kereslek téged” betűsítéséből kapta. Az online csevegést addig a promptba írt parancsokkal kezelhető IRC jelentette, amiben karakterekből tákolt emotikonokkal és ASCII-arttal lehetett vizuális izgalmakat előállítani. Ebbe a világba robbant be az ICQ a maga vicces hangjával, színes-szagos kezelőfelületével, matricáival és az online hívással.
A következő két évtizedben ugyanide robbant be az AOL Instant Messenger, a Skype, a Viber, a Snapchat, az iMessage, a Telegram, a WhatsApp, a Facebook Messenger – akik mindeközben látták meg a napvilágot, meglepődnének, hogy a telefonoktól és a cicafiltertől eltekintve mennyire
keveset változott a műfaj,
ahogy jelenleg írogatunk a másiknak.
A Google-, Apple- és Meta-fiókok előtti világban az ICQ egyedi azonosítószámokat adott a felhasználóknak és (még a mobilinternet előtti időkben) ingyen SMS-ben értesített, ha valaki offline állapotban üzenetet kapott.
Az ICQ az ezredfordulón volt a csúcson 100 millió regisztrált fiókkal. Miközben a globális közönség megsokszorozódott, a bázisuk lassan elolvadt, 2010-re 42 millió aktív felhasználójuk volt, 2022-re már csak 11 millió.
A platform mögötti cégtörténet eközben egészen egyedi csavart írt le. Az eredeti fejlesztő, az ötfős izraeli Mirabilis produktuma annyira megtetszett a legnagyobb amerikai internetszolgáltató AOL-nak, hogy 1998-ban negyedmilliárd dollárért felvásárolta őket. 2010-ben aztán eladták őket az orosz Digital Sky Technologies, ami később a VK nevet vette fel az általuk üzemeltetett VKontakte nevű orosz Facebook nyomán.
Az orosz korszakban utoljára 2021-ben kapta fel a nép az ICQ-t Hongkongban, ami egyszerre volt
nosztalgiahullám
és a WhatsApp személyes adatkezelésével szembeni tiltakozás. Ami a személyes adatokat illeti, 2018-ban merült fel, hogy az orosz titkosszolgálat akadálytalanul hozzáfér a felhasználók beszélgetéseihez. A Novaja Gazeta korabeli tudósítása ezt több tucat olyan bírósági üggyel támasztotta alá, amiben a gyanútlan csevegéseket terhelő bizonyítékként használták fel.
2023-ban a brazil Núcleo Jornalismo tudósított róla, hogy a rendszert gyermekpornográfia terjesztésére használják a moderáció teljes hiánya miatt. Ez az utolsó szögek egyike lehetett a szebb időket látott platform koporsójában, ami az elmúlt hónapokban eltűnt az iOS App Store és a Google Play katalógusából is.
Az ICQ csapata az X-en közölt adekvát giffel búcsúzott, az 1991-es Terminátor 2. – Az ítélet napja című sci-fi akciófilm egyik jelenetével, amiben az emberek oldalára állt robot elmerül az olvadt acélban.