Bizonyos anyagok nélkül nincs telefon, akkumulátor és megújuló energia. Az Európai Unió szeretne lazítani a kínai függés szorításán, a most felfedezett készlettel ez sikerülhet.
Jelentős ritkaföldfém-lelőhelyet találtak Norvégia déli részén egy egykori tűzhányó belsejében – jelentette be a Rare Earths Norway nevű bányacég. A Fen Carbonatite Complex nevű lelőhely, amely a Norsjø-tó partján fekszik, egy 580 millió éve működő vulkán két kilométer átmérőjű, ásványokban gazdag, megszilárdult magmát tartalmazó csatornája. A próbafúrások 468 méteres mélységig mutattak ki érceket, amelyek minden jel szerint tengerszint alatt 1000 méterig vagy még tovább folytatódnak.
A ritkaföldfémek nevükkel ellentétben nem ritkák, viszont mérgezőek, kitermelésük pedig komplikált és környezetszennyező. E 17 elem nélkül nincs modern technika és elektronika, sem érintőképernyők vagy akkumulátorok. A neodímium és prazeodímium ötvözeteiből készülnek a legerősebb mágnesek, amik a szélturbinák és elektromos motorok fontos alkatrészei. Miközben a megújuló energia lebontja a gazdaságok olajfüggőségét, egy másik függőséget okoz. A ritkaföldfémek világpiacát egyetlen szereplő uralja: az anyagok 70 százalékát Kínában termelik ki és 90 százalékban itt dolgozzák fel.
A világ második legnagyobb gazdaságává fejlődő ázsiai ország a 90-es évek óta tudatosan építi dominanciáját a területen, és rendszeresen tesz a piaci árakat többszörösére emelő, barátságtalan piaci lépéseket. Amerika és Európa ezért hosszabb ideje igyekszik függetlenedni a kínai ritkaföldfémektől. Kína erre válaszul már nem a nyersanyagok exportját korlátozta, hanem a kitermeléshez köthető technika és mágnesgyártási szaktudás kivitelét tiltotta meg.
Az Európai Unió ennek megfelelően stratégiai célként jelölte meg, hogy a ritkaföldfémek legalább 10 százalékát az EU-n belül termeljék 2030-ig. A Fen nagyban segítheti ennek elérését.
Legutóbb másfél éve találtak nagyobb lelőhelyet Skandináviában, amely a becslések szerint mintegy 1 millió tonna ritkaföldfémet tartalmaz, de ez eltörpül a Fen 8,8 millió tonnás becsült készlete mellett.
Ebből mintegy 1,5 millió tonna lehet a mágnesek előállításához felhasználható fém. A norvég bányászok elmondásuk szerint 2030-ig belevágnának a kitermelés első szakaszába.
Norvégia Európa egyik leggazdagabb országa, amit az északi-tengeri olajnak köszönhet, amivel a világ legnagyobb exportőrei közé tartozik. A Rare Earth Norway vezetője arra a kérdésre, hogy a most felfedezett ritkaföldfémek többet érnek-e, mint az ország olajkészletei, az Európai Bizottság elnökére, Ursula von der Leyenre hivatkozva elmondta, hogy többet ugyan nem érnek, de fontosabbak.
(CNBC, LiveScience)