A koronavírus-járvány globálissá dagadásával egyre több olyan cikkel, poszttal és kommenttel lehet találkozni az interneten, amelyek a koronavírusos fertőzés, az influenza és a nátha tüneteit gyűjtik csokorba, azt sugallva, hogy a panaszok alapján eldönthető, melyik betegségről van szó. Ezért fontos leszögezni, hogy ez nem igaz:
mivel a különféle vírusos légúti megbetegedések nagyon hasonló tünetekkel járnak, pusztán ezek alapján lehetetlen megkülönböztetni (pláne egy laikusnak), hogy influenzáról, koronavírus-fertőzésről vagy csak egy egyszerű nátháról van-e szó.
Ezért nem érdemes öndiagnózisba bocsátkozni, mert annak az lehet a vége, hogy egy koronavírusos fertőzött nem jut időben segítséghez, gyanútlanul és szabadon adja át a vírust a környezetében, hozzájárulva a járvány terjedéséhez.
A mostani, COVID-19 nevű járványt előidéző, hivatalosan SARS-CoV-2 nevű koronavírustörzs csak egy a hét ismert és emberre veszélyes változat közül. Valójában a légúti megbetegedések 15-30 százalékáért valamilyen koronavírus felelős, csak ezek általában kevésbé súlyos betegséget okoznak. (Egyébként ez az oka annak, hogy a most épp a világban terjedő vírusra gyakran új, vagy kínai koronavírusként szokás utalni, hogy megkülönböztessük a már ismert régiektől.)
Az új koronavírus-fertőzés leggyakoribb tüneteit mostanra már valószínűleg a legtöbb olvasó kívülről fújja. A JAMA orvosi szaklap múlt pénteken közzétett áttekintő tanulmánya szerint a kórházba került fertőzöttek 83-98 százalékánál jelentkezik láz, 76-82 százalékánál száraz köhögés, 11-44 százaléknál pedig fáradtság vagy izomfájdalom. Ritkábban, de előfordulhatnak olyan további tünetek, mint a fejfájás, a torokfájás, a hasi fájdalom vagy a hasmenés.
Az influenzát háromféle vírus, az influenza-A, B és C okozhatja. A C leginkább gyerekek között terjed, és enyhe lefolyású, a B pedig inkább kisebb járványokat okoz. A legveszélyesebb az influenzavírus-A, a legnagyobb influenzajárványokért és a legsúlyosabb esetekért ez a felelős. A manapság leginkább elterjedt két altípusa a H1N1 és a H3N2. Az amerikai járványügyi központ tájékoztatója szerint az influenzás megbetegedések jellemző tünetei között szintén megtalálható a láz, a köhögés, a torokfájás, az izomfájdalom, a fejfájás, a fáradtság, és néha a hasmenés is. A náthát is többféle (kb. 200) vírus okozhatja, leggyakrabban a rhinovírus, de szintén gyakori előidézői bizonyos koronavírustörzsek, elsősorban a HCoV-229E és a HCoV-OC43. A tünetek lényegében itt is ugyanolyanok, csak enyhébbek.
Valóban nagyon hasonló a tünetegyüttes, és olyan tünet, ami alapján ezek a fertőzések érdemben elkülöníthetők lennének, egyáltalán nem létezik. Mind a koronavírus-fertőzés, mind az influenza okozhat akár alsó, akár felső légúti panaszt is, és nagyon sok esetben egyénfüggő, hogy melyik dominál, illetve immunrendszerfüggő is, ami pedig aktuális állapot kérdése
– mondta az Indexnek Papp Magor háziorvos, a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának vezetője, az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram szakmai vezetője.
Na de akkor mi a helyzet az olyan állításokkal, mint hogy a koronavírus száraz köhögéssel jár, ezért orrfolyás esetén más biztosan más bajunk van, illetve hogy a torokfájás is egyértelműen influenzára utal? Nemcsak a Facebookon terjedő lánclevelekben vagy éppen a Magyar Gyógyszerészi Kamara budapesti szervezetének tájékoztatójában lehet ilyesmit olvasni, hanem a nemzetközi sajtóban is.
Marhaság. Nagyon fontos, hogy a koronavírus, hasonlóan a többi légúti vírusos fertőzéshez, változatos panaszokat okozhat, ennek lehet része – akár önállóan is – a láz, az orrfolyás, a torokfájás, illetve a köhögés is. Egyénfüggő, hogy kinek milyen formában jelentkeznek a légúti panaszai. Arról nem is beszélve, hogy önmagában attól még, hogy valakinek van egy influenzafertőzése, azzal párhuzamosan összeszedhette a másik fertőzést is
– mondta Papp Magor.
Nem azért nem tanácsos tehát az öndiagnózisra hagyatkoznunk, mert nem vagyunk elég képzettek ehhez, hanem mert még az orvosok se tudnák pusztán a tünetek alapján megmondani, hogy koronavírusos fertőzésről vagy más légúti betegségről van-e szó. Ha valahol ennek ellenkezőjét olvassa, nyugodtan zárja is be az oldalt.
Továbbra is az a legjobb indikátora annak, hogy valaki koronavírusos lehet-e, hogy
Ha ez a két tényező együttesen fennáll, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Persze nem személyesen, hanem telefonon, nehogy az esetleg valóban fennálló fertőzés esetén az orvostól a többi várakozó páciensig mindenkinek továbbadjuk a vírust.
Ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott protokoll is így írja elő. Ebben – a háziorvosok kérésére – pontosították az alapellátás szerepét a múlt hét keddi eljárásrendhez képest. A korábbi iránymutatás alapján a háziorvosoknak a betegek otthonában kellett volna vizsgálatot végezniük, ami Papp Magor szerint az alapellátásból hiányzó speciális védőfelszerelés és a fölösleges plusz orvos-beteg találkozás miatt a járvány továbbterjedésének a kockázatát növelte volna. Az új protokoll szerint már csak a mentőszolgálat speciális egysége találkozik a beteggel. Papp Magor szerint ilyenkor minden indokolatlan kontaktus kerülendő, aminek a szükségességét jól szemlélteti az, hogy a sajtóbeszámolók alapján úgy tűnik, Észak-Olaszországban is a váróteremben fertőzött meg többeket az ország első koronavírusos betege.
Arról, hogy a megelőzés érdekében milyen alapvető óvintézkedéseket érdemes megtenni most és a későbbiekben, az Index múlt heti élő adásában szintén Papp Magor beszélt:
Gyakran felmerül a kérdés, hogy az egyre nagyobb figyelmet kapó koronavírus-járvány egyáltalán van-e olyan veszélyes, mint a közönséges influenza. Ennek egyik legnépszerűbb mérőszáma a halálozási arány. A szezonális influenzajárványok átlagosan a fertőzöttek 0,1 százalékánál halálosak. (Mivel átlagról van szó, az egyes típusok és járványok között nagy a szórás, az 1918-as spanyolnátha halálozási aránya például 2 százalékos volt.)
A jelenleg elfogadott becslés szerint, amely a tüdőgyulladással diagnosztizált fertőzöttek számán alapul, a koronavírus-járvány halálozási aránya 2 százalék körülire tehető. A New England Journal of Medicine egy frissebb felmérése, amely laboratóriumban igazolt koronavírusos fertőzötteket vett alapul, ennél alacsonyabb, 1,4 százalékos rátát határozott meg. Ha elfogadjuk azt az igen valószínű eshetőséget, hogy a fertőzöttek valódi száma a tünetmentes és az enyhe lefolyású betegek miatt jóval magasabb, mint a hivatalosan fertőzöttként elkönyvelteké, akkor a valós halálozási arány minden bizonnyal jóval 1 százalék alatti lehet. Ez sokkal inkább az influenzajárványokhoz közelíti a koronavírus-járvány klinikai súlyosságát, mint a 9-10, illetve 36 százalékos halálozású SARS- és MERS-járványhoz.
Két dolgot azonban fontos tisztázni, ha már internetszerte mindenki a különféle járványok súlyosságának összehasonlítgatásába bonyolódik.
Egyrészt attól még, hogy egy másik járványban – vagy akár autóbalesetben – többen halnak meg, nyilván mindenki azt szeretné elérni, hogy minél kevesebb legyen a koronavírus halálos áldozatainak száma. Ráadásul a leginkább veszélyeztetett idősebb korosztályban, illetve krónikus betegek és gyenge immunrendszerűen körében jóval magasabb maga a halálozási arány is. Az influenzát pedig már jól ismerjük, míg az új koronavírusról még mindig viszonylag keveset tudunk, ezért kiszámíthatatlanabb is.
Másrészt – és ez a fontosabb – elsősorban nem is azért aggályos a mostani járvány, mert annyira sokkal halálosabb lenne, mint az influenza, hanem mert sokkal hatékonyabban fertőz, ezért gyorsabban terjed, és egyelőre vakcina sincs ellene. (A fertőzési arány a jelenlegi állás szerint az új koronavírusnál 2,2, az influenzáknál átlagosan 1,3, azaz egy-egy beteg ennyi tovább embert fertőz meg.) Így ha a COVID-19 elszabadul, és még jobban megugrik a kezelésre szoruló fertőzöttek száma, akkor – attól függetlenül, hogy közülük hányan halnak meg – túlterhelheti, szélsőséges esetben meg is béníthatja az egészségügyi ellátórendszert. Ha ez megtörténne, előállhatna egy olyan helyzet, amelyben se a koronavírusos, se a másban szenvedő betegek, sérültek nem jutnának megfelelő ellátáshoz, és olyan dominóhatás alakulhatna ki, amelyet most minden ország nagy erőkkel igyekszik elkerülni.
Egyelőre nem tudjuk, hogy ez meg fog-e történni, de kizárni nem lehet – az ellenszerre és a védőoltásra még várni kell, és olyan sok az ismeretlen tényező, hogy most még abban is csak reménykedhetünk, hogy a tavasz beköszönte megfékezheti majd a járványt.
Azért nagyon fontos komolyan venni ezt a helyzetet, mert a következő hónapok eseményeit nagyban befolyásolja, hogy ha megjelenik a fertőzés, sikerül-e izoláltan tartani vagy sem. Ebben jelentős szerep hárul a döntéshozók és az egészségügy mellett a páciensekre is. Kulcskérdés, hogy mindenki, aki potenciálisan fertőzött, az maradjon otthon, telefonon vegye fel a kapcsolatot orvosával és ne menjen közösségbe, ne menjen rendelőbe. Minden jel arra mutat, hogy egyelőre megúsztuk a fertőzést, de ez egyik pillanatról a másikra hirtelen megváltozhat
– tette hozzá Papp Magor.
Azt, hogy a helyzet valóban egyik pillanatról a másikra változik, szemlélteti, hogy cikkünk elkészülte után Orbán Viktor személyesen jelentette be, hogy két koronavírusos beteget azonosítottak Magyarországon.
(Borítókép: Egy hongkongi idősek otthonának lakója egy robot segítségével beszél családtagjaival 2020. február 14-én. Fotó: MTI/AP/Kin Cseung)