A természeti jelenség közép-európai idő szerint kedden 21 óra 35 perckor kezdődik, azaz ausztráliai idő szerint szerda hajnalban, amikor a Napot eltakarja a Hold az árnyékába eső területeken élő földlakók elől. A jelenséget Ausztrália északi részén, főként a turisták által kedvelt Queensland szövetségi államban kísérik nagy figyelemmel, a jelenség egyébként csak az Csendes-óceán északi, lakatlan részein lesz látható. A hazánktól számított hatalmas távolság azonban könnyen áthidalható: akit érdekel, a Slooh nevű, kifejezetten a csillagászati jelenségek közvetítésére specializálódott oldalon megnézheti majd az élő közvetítést.

A Hold árnyéka az adott időpontban rávetődik a Darwintól 250 kilométerre keletre fekvő Garig Gunak Barlu nemzeti parkra – mondta Fred Espenak, az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA szakértője. Az árnyék innen a Carpentaria-öblön halad át, majd ismét eléri az ausztrál szárazföldet, ahol számos európai és amerikai figyeli – ha az időjárás megengedi – két percen át a teljes napfogyatkozást Cairnsben és Port Douglasben.

A Hold által eltakart Nap a külső atmoszférája képezte arany glória övezte fekete korongként látszik majd. Fényes nappal a csillagok is láthatók lesznek az indigókék égen. A hőmérséklet is lecsökken majd, és a váratlan éjszakától megriadt madarak búvóhelyet keresnek.

A déli féltekén megtett 14 500 kilométeres táv után a napfogyatkozás közép-európai idő szerint éjfél után 48 perccel ér véget Chilétől 800 kilométernyire nyugatra.

Pápua Új-Guineában, Indonézia keleti csücskében, Ausztrália keleti felén és Új-Zéland egészén részleges napfogyatkozás lesz megfigyelhető, akárcsak Polinéziában, Chile déli részében és Argentínában a brit Királyi Csillagászati Társaság szerint.

Az ausztrál őslakosok mítoszaiban a napfogyatkozás rendkívül fontos Duane Hamacher, az Új-Dél-Wales-i Egyetem szakértője szerint. Mondáikban a Hold és a Nap gyakran női, illetve férfi alakot ölt, akik egymást követik az égen, hol egymással harcolva, hogy egymást szeretve.

A teljes napfogyatkozás igen ritka jelenség. A Földnek ugyanarról a pontjáról csak 410 évente figyelhető meg az északi féltekén és 540 évente a déli féltekén.

A legutóbbi teljes napfogyatkozás 2010. július 11-én volt a Csendes-óceánon. A következőt 2015. március 20-ra várják Izland, a Feröer-szigetek és a norvégiai Spitzbergák fölött. A közelmúlt Nappal kapcsolatos érdekességei közül az idei Vénusz-átvonulás érdemel még említést, az hazánkból is megfigyelhető volt, és egy darabig az sem lesz aktuális itthonról. Magyarországról is látható teljes vagy gyűrűs napfogyatkozásra is sokat kell várni: 2075. július 13-ig.