Ma délután Vonyarcvashegyen villám csapott a strandolók közé, többen meg is sérültek, két nőt ki kellett menteni, egyiküket pedig újraélesztették. Már megszoktuk, ha jön a vihar, fúj a szél, szakad az eső, jég, és gyakran villámlik is. De miért?
A villám egy elektromos gázkisülés: általában az úgynevezett lecsapó villámokat látjuk, ezek keletkeznek a talaj és a felhők között, de vannak olyanok is, amelyek felhők között keletkeznek, ilyeneket repülőből láthatunk. A viharokban a jégrészecskék összeütközése elektromos töltést hoz létre, így létrejön egy elővillám, ami ionizálja a légkört, ami aztán elektromos kisüléshez vezet, azaz villámlik. Ilyenkor az első tippel ellentétben a Földtől a felhő felé indul meg az elektromosság áramlása.
A villám akár a 40 ezer amperes áramerősséget is elérheti, a levegőt pedig akár 29 ezer Celsius-fokra is felmelegítheti.
Hasonló folyamat zajlik le a vulkánokban is, ahol a kitörések idején szintén gyakran látni viharokat: az aktív vulkánok feletti felhő hamuból, kőzettörmelékből, gyakran jégből áll össze, és lényegében ugyanúgy keletkeznek benne a villámok, mint a sima viharokban. A hamufelhő a tornádókhoz hasonlóan forog, így a víztölcsérekhez vagy a forgószelekhez hasonlóan hozhatja létre a töltést, amely a villámokat előidézi. Azt egyelőre nem tudni, a vulkánoknál pontosan mikor töltődnek fel a részecskék.
A tulajdonképpeni villámot elővillám vezeti be, amely több lépésben ionizálja a levegőt, és így azt egyre nagyobb szakaszát elektromosan vezetővé teszi. Eközben a földfelületről (vagy az ellentétes előjelű elektromossággal feltöltött felhő felől), főként a kiemelkedő részekből megindul az ellentétes előjelű elektromosság áramlása a felhő felé. Ugyanazon az ionizált légcsatornán több villám is áthaladhat.
Nemcsak a keletkezéssel kapcsolatban nem tudunk még eleget a villámokról: pár éve amerikai kutatók felfedeztek egy teljesen új villámtípust, az úgynevezett fekete villámot, ami kicsit hasonlít a hagyományos villámra, de emberi szemmel nem látható.
A láthatatlan villám viszont nagy energiájú röntgen- és gamma-sugárzással jár. Ilyen sugárzást általában a kozmikus háttérsugárzás tartalmaz, illetve atomrobbantásnál szabadul fel. A sötét villám nagyjából egymilliószor akkora sugárzásdózist tartalmaz, mint egy hagyományos villám, és azt gömbszerűen, a tér minden irányába szórja szét, ellentétben a villámok elektromos kisüléseivel, amelyek koncentráltan, egy irányban haladnak a felszín felé.
A kutatók szerint a sötét villám a hagyományos villámhoz hasonlóan a viharfelhőkben felgyülemlett energiát és feszültséget vezetik le. Sötét villám leginkább akkor érheti az embert, ha repülőn utazik, de akkor sem veszi észre az áldozat, annak ellenére, hogy egy pillanat alatt akkora sugárdózist kap, amit normál esetben egész életében szedne össze. Mivel nehéz észlelni, egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy bárkibe valaha sötét villám csapott volna bele, és ettől valamilyen károsodás érte volna. A NASA 2013-ban külön projektet indított a fekete villámok megismerésére.
Ha ön is úgy érzi, hogy egyre többet villámlik, nem téved: tavaly amerikai kutatók bizonyították, hogy a globális felmelegedés miatt van egyre több villám, a csapadékosságot és az instabilitást vizsgáltak A kutatók szerint egy Celsius-fokkal melegebb 12 százalékkal több villámot jelent majd.
A század hátralévő részében 50 százalékkal több villámra számíthatunk. Ez pedig nem jó: a villámok nem sok halált okoznak, de erdőtüzet annál többet.
A strandoló magyaroknak szerencséjük volt, és úgy tűnik, gyorsan segítséghez is jutottak. Szerencsére a villámcsapásokat sokan túlélik. A legtöbb villámcsapást túlélő ember Roy Sullivan volt, akibe a Guinness-rekordok szerint hétszer csapott bele a mennykő. Kisebb sérülések mellett a köröm is leesett az egyik nagylábujjáról. A parkőrként dolgozó Sullivan a hét villámcsapás miatt az emberi villámhárító becenevet is megkapta.