Bár már egy hete kapható a boltokban, hivatalosan csütörtökön mutatták be A magyar helyesírás szabályainak új, tizenkettedik kiadását a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Nagy volt az érdeklődés, ahogy a felvezetésben elhangzott, még a pénteki magyar–román focimeccsnél is többet lehetett hallani a napokban az új szabályzatról. Nem csoda, hiszen mégiscsak harmincévente van ilyen alkalom, a következő válogatott meccsre pedig csak hétfőig kell várni.
Az eseményt megnyitó Lovász László MTA-elnök igyekezett is hangsúlyozni a pillanat ünnepélyességét. Kiemelte, hogy a nyelv folyamatos változásához húsz-harminc évente hozzá kell igazítani a szabályzatot. Az alkalmazkodás fontosságát minden megszólaló megismételte utána, de azért gyorsan világossá vált, hogy az Akadémia továbbra se bánja, hogy a sokak által hiányolt nagyobb reform helyett inkább csak finomítgattak a harmincéves előző kiadáson.
Prószéky Gábor, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság, vagyis a konkrét szakmai munkát végző testület elnöke azzal hessegette el a több nyelvész által is megfogalmazott kritikát, hogy az Akadémia nem hajolhat meg mindenféle hóbort előtt. Mint mondta:
Mi a társadalmat szolgáljuk, nem egyedi ötleteket valósítunk meg.
Ezt az ly példájával illusztrálta: „Miért nincs j az ly helyett? Így szoktuk! Szerintem ezt mindenki meg tudta tanulni, és a legvadabban kritizálók is tudják, hogy a gólya az ly. Ezzel nincs gond. Gond azzal van, hogy nem tudjuk, hogy mit kell külön- meg egybeírni. És ez nem az a szint, ahol őrületes változásokat kell bevezetni.” Hát ezért.
Többen kuncogtak, mikor Prószéky az idősebb jelenlévőkre kikacsintva arról beszélt, hogy régen még olvastak az emberek annyit, hogy tudjanak helyesen írni, de ma már kevésbé kapjuk meg azt az autentikus mintát, amire ehhez szükség van, ebben segít az új kiadás.
A pedagógusoknak viszont azt üzente, hogy a helyesírás nem cél, hanem eszköz, nem jó, ha a diákok szankcionálására használják fel. Mint mondta, nem a szabályzat szankcionál, hanem az erre hajlamos habitusú tanár, hiszen nem kötelező törvényről van szó, hanem csak ajánlásról. Arról nem beszélt, hogy ha ezt az ajánlást inkább mégse követné a diák, annak az érettségin milyen következményei lesznek. Pedig még el is hangzott később egy kérdés, hogy ha már így áll a helyzet, akkor nem szeretné-e az Akadémia inkább ajánlásnak hívni ezentúl a kiadványt szabályzat helyett. (Nem szeretné.)
Prószéky szerint mindenesetre az új kiadás megengedőbb, pontosabb és követhetőbb lett. Mint elmondta, ez az internetes kor szabályzata. (Ehhez képest mondjuk továbbra se helyes ajánlott alak az, hogy email. Kivéve persze, ha zománcréteg értelemben használjuk, ahogy a helyesiras.mta.hu javasolja.) Azt azért elismerte, hogy
a mostani inkább a lektorok, mint a kisiskolások szabályzata,
de elmondta, hogy terveznek egy olyan változatot, amely kifejezetten a diákoknak magyarázná el a fontosabb szabályokat, hiszen nem őket akarják szívatni a szakzsargonnal.
Rajta kívül Keszler Borbála, a bizottság korábbi elnöke is beszélt a szabályozás finomságairól. Kicsit bele is veszett a részletekbe a professzor – ha önök is így tennének, olvassák el a két korábbi cikkünket az újdonságokról.
Réffy Balázs, a szabályzatot megjelentető Akadémiai Kiadó Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az 1828-ban alapított kiadó világviszonylatban is az egyik legpatinásabb ilyen intézmény (bár a honlapjukon olvasható cégtörténet szerint önálló kiadó csak 1950-ben jött létre). Az új szabályzatról pedig azt mondta, hogy
a nemzeti önazonosságot jelentő anyanyelv alapvető műve.
Azért is fontos mindez, mert ahogy a Nyest cikke felhívta rá a figyelmet, a szabályzatot kiadó Akadémiai Kiadó már évek óta inkább a nevében akadémiai, valójában a Wolters Kluwer nevű holland magánkiadóhoz tartozik, csak 26 százalékos részesedés maradt az MTA-nál. Felmerül a kérdés, hogy ez az anyanyelvi közkincs miért egy magánvállalatnak termel bevételt.
Réffy pár napja írásban válaszolt a felvetésre, és kijelentette, hogy
a szabályzat és a szótár elkészültét kizárólag a Kiadó finanszírozta. Közpénzt senki nem fordított rá.
A vezérigazgatótól a bemutatón megkérdezték, hogy mégis milyen példányszámokról, mekkora bevételről van szó, és mire tervezik fordítani a magyar helyesírás terjesztéséből befolyó összeget. A válaszból az derült ki, hogy semmi több nem fog kiderülni, hiszen a kiadó magáncég, ezért nem áll módjában ilyen üzleti jellegű információt kiadni. De mint Réffy mondta, a korábbi verzió az utóbbi évtizedekben mindig a legjobban fogyó kiadványuk volt.
Azért kíváncsiak voltunk, hogy mégis milyen viszonyban áll a tény, hogy magánkiadóról van szó, azzal, hogy az MTA állította össze magát az anyagot, hogyan kell elképzelni a finanszírozást. Megkérdeztük, kaptak-e tiszteletdíjat a bizottság tagjai, vagy sem. Ha kaptak, akkor felmerül a kérdés: mitől tekinthető „akadémiainak” a szabályzat? Ha pedig nem kaptak, akkor végül is az Akadémia bizottsága ingyen dolgozott be egy többségében magánkézben lévő kiadó legjobban fogyó termékébe?
Részben igen, részben nem. Réffy szerint ahogy minden kutató a munkakörén belül végzi a tudományos munkát, ehhez hasonlóan
A bizottság egyes tagjaival, a „kulcsszereplőkkel” viszont volt külön szerződésük is Réffy szerint.
Hangsúlyozta viszont, hogy a bizottság szuverén tudományos munkájától távol maradtak, a tartalmi munkát a kiadó csak technikailag támogatta. Ők feleltek többek között a tipográfiai és nyomdai munkáért, a korrektúrárt, az adatbázis-építésért, valamint az elektronikus kiadás elkészítéséért és működtetéséért. Réffy szerint ez nem csekély befektetés, mert a szabályzat kiadása úgy elhúzódott, hogy „tíz éven át évi tíz könyvnek megfelelő kiadói-szerkesztői munka járt vele”. (Pontosabban a 2007-es szerződés szerint 2008-ban készült volna el a kiadvány.)
A vezérigazgató azt is elmondta, hogy bár az MTA-val kötött szerződés értelmében ők a kizárólagos jogosultjai a szabályzat kiadásának, az MTA által működtetett helyesiras.mta.hu oldalon az új kiadás is ingyenesen érhető el.
A különböző digitális verziók viszonyára is rákérdeztünk, mert több változat is létezik, és első ránézésre nem világos, hogy ezt mi indokolja. A könyvhöz ugyanis jár egy elektronikus verzió, amelyet a vásárlás után lehet aktiválni, viszont ez két év után lejár, és csak külön éves díjért lehet újra igénybe venni. Réffy szerint ez a változat abban különbözik az ingyenes helyesiras.mta.hu-tól, hogy számos kényelmi funkcióval látták el, könnyebben használható – bár ezt a saját első tapasztalataink egyelőre nem támasztják alá. Mindenesetre a nemzeti önazonosságot jelentő anyanyelv alapvető műve különálló digitális változatban egy évre 990 forint, a könyvhöz kapott változat hosszabbítása pedig 600 forint lesz.
Ezenkívül szeptemberben elkészülnek a mobilappok is. Ezek sosem fognak lejárni, csak egyszer kell megvásárolni őket, a jelenlegi változatot például 2490 forintért.
A kormány részéről Sipos Imre köznevelésügyi helyettes államtitkár jött el a bemutatóra. Rögtön azzal a fontos bejelentéssel kezdte, hogy a mai napon minden közintézményhez eljuttatják az új szabályzatot. Később egy kérdés kapcsán kiderült, hogy valójában csak az előző és új változat közti különbségek listáját küldik el mindenhova egy pdf-ben. Sipos szerint viszont már tárgyalnak a kiadóval a teljes verzió eljuttatásáról is.
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az előző kiadás egyéves türelmi időt kap, csak 2016-ban veszti érvényét hagyják abba az ajánlását. Sipos szerint ők is tudják, hogy egy új szabályzat bevezetéséhez idő kell, ezért az Akadémiával közösen működtetett szaktanácsadói hálózaton keresztül segíteni fognak a tanároknak az újdonságokkal kapcsolatban. Új könyvekre szerinte nincs szükség, de a jövőben megjelenő könyvek már mind az új szabályokat fogják követni.
A minisztérium a belső számonkérésekkel kapcsolatban azt javasolja az iskoláknak, hogy legalább két évet hagyjanak az átmenetre. Az nem derült ki, hogy ez olyan javaslat-e, mint ahogy a szabályzat ajánlás, vagy ez valóban iskolai hatáskör lesz-e. Mindenesetre érettségin 2017-ig biztosan nem kell félni attól, hogy a diákokat hátrány éri a régi szabályok használata miatt.
Keszler Borbála elmondta még, hogy határon túli magyarokkal is tervezik a szabályzat megismertetését, de ezzel kapcsolatban még nem kezdődött el a szervezés. A Kossuth Rádió jelen lévő munkatársa ehhez ott helyben fel is ajánlotta a közmédia segítségét, amit Keszler köszönettel fogadott. Javasoljuk a helyesiras.mta.hu-ra kihegyezni a dolgot, mert ott még fizetni se kell a helyesírásért.