Donald Trump amerikai elnök meghozta a döntését a párizsi klímaegyezményről: az Egyesült Államok kilép a klímaváltozás elleni globális összefogást szentesítő megállapodásból. Elit klubhoz csatlakoznak az amerikaiak: rajtuk kívül csak összesen két olyan ENSZ-tagország van, amely nem része a párizsi egyezménynek: Szíria és Nicaragua.
„Mindennap ennek az országnak a nagyszerű embereiért harcolok" – mondta Trump a Fehér Ház Rose Gardenjében magyar idő szerint fél tízkor kezdődő sajtótájékoztatóján, majd bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi egyezményből. Azt is elmondta, hogy új tárgyalásokat kezdenek arról, hogy majd részt vegyenek vagy az átalakított párizsi egyezményben, vagy egy másik olyan megállapodásban, ami „igazságos az Egyesült Államokkal szemben”. Mint mondta, meglátják, hogy sikerül-e, ha igen, „az nagyszerű lesz, de ha nem, az is rendben van”.
Trump azt mondta, hogy nagyon fontosnak tartja a környezetvédelmet, de nem tud támogatni egy olyan megállapodást, ami túl drága az Egyesült Államoknak. Szerinte az egyezmény Kínának és Indiának kedvez az Egyesült Államok kárára. Szerinte más országok azért örültek az Egyesült Államok részvételének, mert az kedvezőtlen volt az amerikaiaknak.
Arról is beszélt, hogy mennyi munkahelyet veszítenének el a párizsi egyezmény alapján, mielőtt hozzátette, hogy mennyire szereti a szénbányászokat. Megígérte, hogy újranyitnak bányákat Nyugat-Virginiában és Pennsylvaniában.
Azért választottak meg, hogy Pittsburgh polgárait képviseljem, nem Párizsét
– mondta.
Trump szerint a kilépésük Amerika gazdasági érdekeit szolgálja, és nem sokat számít a klímaváltozás szempontjából. Szerinte a döntéstől függetlenül elnöksége alatt az Egyesült Államok a világ legkörnyezetbarátabb országa marad.
A Trump-kormányzat azt állította, hogy a nem az egyezményben vállalt kötelezettségeket már azonnal felmondják, de az egész folyamat akár 2020-ig eltarthat majd, és így nem sokkal az akkori elnökválasztás előtt fejeződhet be.
Elődje, a megállapodást aláíró Barack Obama szerint Trump a jövőt utasítja el, de szerinte az egyes amerikai államok, városok és vállalatok élen járnak majd a Föld megvédésében. A Greenpeace szerint a klímaváltozásból nem lehet kilépni. Több kormányzó, például Jerry Brown kaliforniai és Andrew Cuomo New York-i kormányzó is jelezte, hogy megpróbál majd Trump döntése ellenére is tenni a klímaváltozás ellen, és tartani magát a párizsi egyezmény vállalásaihoz. Folyamatosan érkeznek a reakciók Trump döntésére, ezeket itt olvashatja el>>>
A hírt először az Axios nevű híroldal írta meg szerda délután a döntést közelről ismerő két névtelen forrásra hivatkozva, majd később más lapok, például a jobboldali Fox News és a New York Times forrásai megerősítették, mielőtt a Fehér Ház hivatalosan is bejelentette.
Trump bejelentése előtt nem sokkal az amerikai médiában már megírták, hogy többek között Michael Catanzaro energiapolitikáért felelős tanácsadó is megerősítette egy kongresszusi konferenciahíváson a kilépést. Állítólag azt mondta, hogy „nyitottak maradunk, és azonnal keresni fogjuk egy jobb megállapodás lehetőségét”.
Az egyezményt 2015. december 12-én fogadták el a párizsi klímacsúcson, de csak a kellő számú tagország ratifikálása után, 2016 novemberében lépett hatályba. (Magyarország tavaly októberben írta alá.) A megállapodás célja: az aláíró 195 ország vállalja, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy még ennél is lejjebb, 1,5 Celsius-fok alá sikerüljön szorítani a felmelegedést.
Trump még az elnöksége előtt többször is hoaxnak titulálta magát a klímaváltozást, a kampányában pedig ígéretet tett rá, hogy száz napon belül felmondja a párizsi egyezményt, mert az szerinte csak kerékkötője az energiapolitikai elképzeléseinek és ezzel az amerikai gazdaságnak. Ebből végül kicsúszott, de lényegében tartotta magát az ígérethez, annak ellenére, hogy a hivatalba lépése pillanatától nagy nyomás nehezedett rá, hogy gondolja újra az álláspontját: az amerikai ellenzéktől és nagy cégek vezetőitől külföldi kollégáin át Ferenc pápáig többen is próbálták jobb belátásra bírni. Legutóbb Elon Musk Tesla- és SpaceX-vezér írta ki csütörtökön a Twitteren, hogy ha Trump kilép az egyezményből, akkor ő meg az elnök gazdasági és gyártási tanácsadó testületéből lesz kénytelen kilépni, ahol éppen azért van jelen, hátha hatással tud lenni Trump döntéseire.
Az elnök múlt héten Európában járt, ahol a szicíliai G7-csúcstalálkozón a világ több vezetőjével egyeztetett többek között a klímaváltozásról is. Közvetlenül a találkozó után Angela Merkel nyílt csalódottsággal nyilatkozott, és később is arról beszélt, hogy a párizsi egyezmény történelmi siker ugyan, de az amerikai küldöttséggel folytatott viták világossá tették, hogy az egyezmény végrehajtásához „hosszú és rögös út vezet”.
Ezek a viták is jelzik, hogy egyre inkább véget ér az a korszak, amelyben Németország és az Európai Unió teljes mértékben támaszkodhatott partnereire
– mondta a német kancellár.
Maga Trump a G7--csúcson nem nyilatkozott érdemben a kérdésről, de azt ígérte, hogy a héten meghozza a döntését. Hát, meghozta.
A döntés már csak azért sem volt váratlan, mert Trump nemcsak a szavak szintjén, de konkrét intézkedéseivel is világosan kijelölte az idáig vezető utat:
A klímapárti demonstrációk és más országok vezetőinek rosszallása egyébként nem azt jelentik, hogy a kérdésben Trump teljesen egyedül állna, a kilépést a saját pártja több prominens tagja is nyíltan szorgalmazta: a múlt héten 22 republikánus szenátor kérte nyílt levélben Trumpot, hogy fújjon visszavonulót. A vélemények a Politico szerint Trump közvetlen környezetében is megoszlanak. A lánya, Ivanka Trump és férje, az elnöki tanácsadó Jared Kushner is a bennmaradás mellett állnak, akárcsak Rex Tillerson külügyminiszter, aki meglepő módon még az ExxonMobil olajipari óriás vezéreként dicsérte a párizsi egyezményt. Steve Bannon, Trump saját bejáratú Habony Árpádja viszont felmondaná a megállapodást.
Hogy az amerikai kilépés hogyan fog lezajlani a gyakorlatban, még nem világos, a részletek kidolgozására létrehoznak egy csapatot, az Axios forrásai szerint ennek a tagja az EPA-t vezető Scott Pruitt is. Alapvetően két lehetőség látszik elöljáróban. Az egyik a formális visszalépés a párizsi egyezménytől, ami a puhább lehetőség, viszont hosszadalmas bürokratikus huzavona követhetné, amely akár három évig is elhúzódhat. A gyorsabb, egyben viszont radikálisabb út az lenne, ha magából az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéből (UNFCCC) lépnének ki, amelyre a párizsi egyezmény is alapul.
Korábban az is felmerült, hogy a teljes kilépés helyett csak a megállapodásban vállalt amerikai kibocsátási célszámokat tárgyalná újra Trump, de úgy tűnik, ez a forgatókönyv lekerült az asztalról. Az Egyesült Államok párizsi vállalása egyébként az volt, hogy 2025-re a 2005-ös szinthez képest 26-28 százalékkal csökkenti a kibocsátását.
Az Egyesült Államok visszatáncolása nem egyszerűen a 195 ország egyikének kiesését jelenti, hanem komolyan aláássa az egész célkitűzés megvalósíthatóságát, hiszen Kína után az amerikaik a világ második legjelentősebb károsanyag-kibocsátói. A döntés emellett közvetetten is keresztbe tehet az egyezménynek, hiszen Trump példáját követve más országok is kedvet kaphatnak ahhoz, hogy felmondják a megállapodást. Az Európai Unió, Kanada és Kína viszont már előre jelezte, hogy akkor is betartják a vállalásaikat, ha az Egyesült Államok nem, a Reuters pedig úgy tudja, India is tartani fogja magát az egyezményhez.
Nem ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok egy kormányváltás miatt ugrik ki egy korábban aláírt klímaegyezményből: 1998-ban a demokrata Bill Clinton még aláírta az egy évvel korábban elfogadott kiotói jegyzőkönyvet, de a szenátuson már nem tudta átverni, és az őt váltó republikánus George W. Bush már nem ratifikálta.
Borítókép: Kevin Lamarque / Reuters.