Mivel áprilisban kiderült, hogy a kiterjedt társadalmi diskurzus és a lakosság négyötödének támogatása ellenére sem törli el a parlament az óraátállítást (azaz a Fidesz kihátrálta jobbikos javaslat mögül), nem marad más hátra, mint belenyugodni az elkerülhetetlenbe: nyakunkon a téli időszámítás, itt az újabb óraátállítás.
Az Európában 1980-ban egységesen elfogadott óraátállítási rendszerben a helyi idő március végétől október végéig egy órával előbbre áll az időzóna idejéhez képest, október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig pedig a normál, vagyis a téli időszámítás érvényes.
A téli időszámítás kezdete tehát mindig október utolsó vasárnapjára esik, ezért
Ezzel szombatról vasárnapra virradó éjjel egy órát nyerünk, azaz egy órával hosszabb az éjszaka. Ezt a plusz órát a tavaszi, március utolsó hétvégéjén esedékes újabb óraátállítással adjuk vissza.
Hogy miért kell ragaszkodni a téli és nyári időszámítások váltogatásához? Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára korábban azt fejtegette, hogy alapvető gazdaságpolitikai érdekek miatt, az átállítással ugyanis „mintegy 100-120 ezer megawatt energiát lehet megtakarítani”, és az átállítás megszüntetése „jelentős hatást gyakorolna a közösségi közlekedésre, nehézségeket okozna a vasúti, a közúti és légi járatok menetrendjében”.
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szerint a tavaszi óraátállításkor jelentős villamosenergia-megtakarítás mutatható ki, amely ezt követően mérséklődik, de szeptember végéig is eltarthat. A megtakarítás főképp az esti órák kevesebb fogyasztásából adódik. A téli időszámításra való visszaállással reggel lesz világosabb, cserébe hamarabb sötétedik, a reggel 7 és este 10 óra közötti ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, ezért kevesebbet kell világítani abban az öt hónapban, amikor rövidebbek a nappalok.
A Mavir becslése szerint évente országosan egy közepes méretű város éves fogyasztása spórolható meg az óraátállítással, az 1980-as bevezetése óta elért megtakarítás így körülbelül 4 ezer gigawattórára tehető.
Míg a magyar lakosság java része azt szeretné, hogy maradjon a nyári időszámítás, a finnek épp ellenkező állásponton vannak: a nyári időszámítás eltörlését szeretnék elérni az EU-nál. A szállítási és közlekedési bizottság azután nyújtotta be az ajánlását a kormánynak, hogy több mint 70 ezer finn állampolgár kérte petícióban a nyári időszámítás beszüntetését, jelentette az MTI. A bizottság több szakértőt meghallgatott, akik szerint az emberek nem alkalmazkodnak zökkenésmentesen a változáshoz: az órák előreállítása rövid távú alvászavarokat okoz, csökkenti a munkaképességet, és komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.
Az óraátállítással szakító országok közül (vannak ilyenek, nem is kevés) érdemes Oroszországot kiemelni. Dmitrij Medvegyev elnökként szakított a téli időszámítással 2011-ben, szintén a lakosság egészségügyi, mentális megviseltségére alapozva a döntést, amit a lakosság 73 százaléka támogatott. 2011 után jött a meglepetés: a téli időszámítás hiánya miatti depresszió okozott sokaknak gondot, mivel a télen egyébként is rövid ideig fent lévő nap az ország nagy részét kitevő északi területeken, a milliós nagyvárosokban – Moszkvától Szentpétervárig – később kelt, a reggel dolgozni, iskolába induló emberek hangulatát jelentősen lerontva. A lapok már arról írtak, hogy oké, nincs óraátállítás, de jobb lett volna a téli időszámításban maradni. 2014-ben a Medvegyev-féle időszámítási reform gyökeres fordulatot vett, egy újabb óraátállítással a téli időszámítást vezették be egész évre.