Mivel március 21. és szeptember 21. – azaz a tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség – között a nappalok hosszabbak az éjszakáknál, a természetes nappali világosság ideje jobban egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti idejével, azaz a reggel 7 és este 10 óra közötti időszakkal. Mivel járna, ha az ezt szem előtt tartó nyári időszámítás maradna érvényben egész évben, azaz legközelebb március végén állítanánk át az órákat, (akkor eggyel előre, ugye), és aztán soha többé nem piszmognánk ezzel?
Beállt a Fidesz a Jobbik kezdeményezése mögé, és az Országgyűlés gazdasági bizottsága is támogatja Kepli Lajos javaslatát arról, hogy hazánkban a nyári időszámítást vegyék alapul, azaz
A jobbikos képviselő október végén nyújtotta be javaslatát, ami szerint hazánknak végleg a kelet-európai idősávban kellene maradnia. Kepli a költséghatékony termeléssel és a lakosság mentális egészségének javulásával indokolta indítványát, mondván, Magyarországon lényegesen kedvezőtlenebbek az óraátállítás hatásai, mint a nyugatabbra fekvő tagállamokban.
Az utóbbi hetekben meglehetősen sok fórumon lángolt fel a vita a jobbikos javaslatról. Az egyszerűség kedvéért válasszuk ketté a kérdéskört. Milyen előnyökkel járna magának az óraátállítás aktusának megszüntetése? (Hátrányokról nem igazán lehet itt beszélni.)
A statisztikák szerint az átállítás időszakában a közúti balesetek száma megugrik, a vezetőket zavarják az egy nappal korábbihoz képest radikálisan megváltozott fényviszonyok, ebben javulás állna be. A tömegközlekedésben sem okozna többé fennakadást az átállás, például az éjszakai, hajnali vonatok nem vesztegelnének 1 órát ősszel, illetve nem kerülnének késésbe tavasszal.
Nem kellene évente kétszer a maguktól át nem álló órákat a háztartásokban, munkahelyeken, közterületeken, előre-, illetve hátraállítani, az átállítás esetleges elmulasztása nem okoz később zavart. Magának az átállításnak is van költsége, ezt is meg lehet spórolni.
Hiába az egyórányi alvástöbblet, az alvás és az ébrenlét ciklusa átrendeződik, sokakat alvászavar, fejfájás, rosszkedv és levertség gyötör az őszi átállást követő napokban, ettől is meg lehetne szabadulni. És nem lennének többé évente kétszer ilyen fejfájdító cikkek a sajtóban, médiában, elmaradhatnának a „ne felejtsék hajnali kettőkor/háromkor egy órával előre/hátraigazítani az órákat” kötelező körök. Helyettük lehetne több komolyzenét sugározni.
Na de mivel járna éves szinten az óraátállítás eltörlése? Itt már összecsapnak a tények és vélemények.
Délután tovább lenne világos, egy órával nő a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban – sportolás, kirándulás, séta, közösségi élet stb. –, ez pozitív hatással lehet testi és lelki egészségükre egyaránt. A családtagok is hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt. A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, az immunrendszer erősödik, valamint a több napsütés jó hatással van az emberek hangulatára.
A szabadban, világosban végezhető munkák (pl. építőipar) esetében hosszabbodna a termelékenyebb délutáni időszak. Munkavégzés után csökkenne a hamarabb beköszöntő, pont a délutáni közlekedési csúcs idejére eső szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma, illetve a sötét utcán elkövetett bűncselekmények száma is csökkenhet.
Amíg tart a nyári időszámítás, Magyarország éves szinten mintegy 120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ha egész évben maradna a nyári időszámítás, a megtakarítás is nőne: elsősorban azért, mert kevesebb mesterséges világításra lenne szükség. Emellett a világításra használt kevesebb energia előállítása során kisebb lenne a környezeti terhelés, mert kevesebb szén-dioxid keletkezne.
Nem mellékes az sem, hogy ha az emberek több időt töltenek a szabadban, otthon kevesebb áramot fogyasztanak, viszont házon kívül több pénzt költenek: a kereskedők, szolgáltatók, szabadidős cikkek gyártói és más gazdasági, turisztikai vállalkozások jól járhatnak.
A mai energiatakarékos rendszerek, elektronikus használati eszközök mellett az energiamegtakarítás nem jelentős, a nyári időszámítás nem éri el eredeti célját, erre több friss kutatás és mérés is szolgált már bizonyítékul. A megtakarítás legnagyobb része korábban abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Manapság a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet közvetlenül hozzárendelni, köszönhetően a fényérzékeny szenzoroknak, az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen mit mutat. Ami a háztartásokat illeti, késő ősszel, télen az emberek többsége sötétben kel, fekszik így is, úgy is, a lámpák ugyanannyit égnek, ezért az energiafogyasztás sem változik meg kiugróan.
A hajnali, kora reggeli munkákra nagyban építő mezőgazdaság, állattenyésztés megsínylené, ha reggel tovább lenne sötét. Ha például a tehenek fejési idején változtatnak, az csökkentheti a lefejt tej mennyiségét. A téli időszakban amúgy is csökken a szabadban végezhető munkák mennyisége, így a hosszabb délután kihasználhatósága csökken.
A közlekedési balesetek, a bűnözés csökkenése kétségtelenül jól hangzó érvek, de e két tényezőre igazából nincsenek egyértelmű bizonyítékok, az eddigi kutatások eredményei vitatottak.
Vannak olyanok is, így például a szezonális depresszióban szenvedők, akik számára az a kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek, és ezt az sem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos. Aztán ott vannak az úgynevezett pacsirta típusú emberek is (akik hajnalban szeretnek kelni, és délelőtt a legaktívabbak), őket a reggel tovább tartó sötétség megviselné.
Mindezeken a pró és kontra érveken túl az is érdekes kérdés, hogy miképp változik az országunk viszonya a szomszédos országokéhoz, amik nem lépik meg ezt a lépést.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Mármint ha egyáltalán egyszerű az, hogy ha így menne át a javaslat, az a gyakorlatban azt jelentené, hogy az év egyik felében lényegében abba az időzónába tartoznánk, mint Románia, Ukrajna, míg az év másik felében abba, ahová például Ausztria vagy Szlovákia.
Mivel uniós tagállamok vagyunk, a nyári időszámítás kérdését is az uniós jog szabályozza, a magyar országgyűlés nem írhatja fölül az erre vonatkozó EU-s 2000/84/EK irányelvet. A jogszabály így fogalmaz: „A tagállamok alkalmazzák a nyári időszámítást, ezért a belső piac működéséhez fontos, hogy a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napja és órája a Közösség egész területére vonatkozóan egységesen rögzítésre kerüljön. A tagállamok által legmegfelelőbbnek ítélt nyári időszámítási időszak március végétől október végéig tart, ezért indokolt ennek az időszaknak a fenntartása.”
Tehát csak úgy saját, nemzeti elhatározásból nem lehet megszüntetni az óraátállítás intézményét. Ahhoz, hogy ez történhessen, meg kell változtatni az uniós szabályt, ami kissé hosszadalmas, bár nem keresztülvihetetlen feladat: uniós szinten kell lobbizni, meggyőzni az európai parlamenti képviselők legalább felét, szervezkedni, magunk mellé állítani több más országot is, esetleg európai polgári kezdeményezést indítani, azaz kialakítani egy egységes álláspontot, közös platformot, amiről aztán indítványozni lehet. Mindez azonban biztosan hosszabb időt vesz igénybe, szóval 2017 tavaszán még biztos nem az utolsó óraátállítás jön el mifelénk.
És van egy másik lehetőség: léphetünk egyet keletre, azaz a kelet-európai időzónába. Ugyanis az, hogy egy ország melyik időzónába tartozik, nemzeti kompetencia, amiről az országgyűlés vagy a kormány dönt. Eszerint áttérhetünk a greenwichi időhöz (GMT) plusz két órát hozzáadó zónába, amit az unióban Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária és Ciprus használ. Így egy órával később kelne és nyugodna a nap a mostanihoz képest, viszont az óraállítgatás rendszere attól még megmaradna.
Az óraátállítással szakító országok közül (vannak ilyenek, nem is kevés) érdemes Oroszországot kiemelni. Dmitrij Medvegyev elnökként szakított a téli időszámítással 2011-ben, szintén a lakosság egészségügyi, mentális megviseltségére alapozva a döntést, amit a lakosság 73 százaléka támogatott. 2011 után jött a meglepetés: a téli időszámítás hiánya miatti depresszió okozott sokaknak gondot, mivel a télen egyébként is rövid ideig fent lévő nap az ország nagy részét kitevő északi területeken, a milliós nagyvárosokban – Moszkvától Szentpétervárig – később kelt, a reggel dolgozni, iskolába induló emberek hangulatát jelentősen lerontva.
A lapokban már arról írtak, hogy oké, nincs óraátállítás, de jobb lett volna a téli időszámításban maradni, mert az oroszok krónikus alváshiányban szenvednek és örökké fáradtak. Ebből eredően 2014-ben a Medvegyev-féle időszámítási reform gyökeres fordulatot vett, egy újabb óraátállítással a téli időszámítást vezették be egész évre.