A koronavírus-járvány okozta szorongásból kizökkentve a világot 2020-ban a NASA és a SpaceX együttműködésének köszönhetően utazhatott ismét két asztronauta a világűrbe. A történelmi eseményről a Netflixen meg is jelent egy film, amely nemcsak a kilövést megelőző időszakot, hanem az űrhajósok hazatérését is megörökíti. A produkciót pedig történetesen egy magyar származású nő és a férje rendezte.
2020. május 30-án újra egy lépést tett az emberiség afelé, hogy a jövőben még jobban fel tudjuk térképezni az univerzumot. A NASA és a SpaceX hosszú évek után ismét űrhajóst juttatott az űrállomásra a Crew Dragon űrkapszulának köszönhetően. Pontosabban kettőt, Bob Behnkent és Doug Hurley-t, akik azt megelőzően már kétszer jártak a világűrben. Ez volt az űrhajó első emberes tesztelése, ami most, hogy már ismerjük a végkifejletet, tökéletesebben nem is sülhetett volna el.
A jeles eseményt egy stáb is megörökítette, köztük az előkészületeket, a kilövés előtti napokat, perceket, ahogy a visszatérés napját is. Az erről készült film nemrég debütált a Netflixen Return to Space címmel, amelyet egy magyar származású rendezőnő, Elizabeth Chai Vasarhelyi rendezett a férjével, Jimmy Chinnel karöltve.
A rendezőnő jelenleg New York és a Wyoming állambeli Jackson Hole között ingázik férjével, Jimmy Chinnel – aki a National Geographic fotósa –, illetve gyermekeikkel, Marinával és Jamesszel. Édesanyja, Marina Vasarhelyi Hongkongban született, azonban édesapja, Miklós Vasarhelyi révén magyar származású. Miklós Vasarhelyi egyetemi professzorként dolgozik a Rutgers Business School intézményben, több könyv fűződik a nevéhez, kutatóként tevékenykedik, sőt számos elismerést is sikerült bezsebelnie már. Úgy tűnik, ez családban marad, mivel a lánya, Elizabeth is elnyerte már a legrangosabb díjakat.
Elizabeth a dokumentumfilmek királynőjévé avanzsálódott az elmúlt évek alatt. Már legelső filmjei, A Normal Life, a Youssou N'Dour: I Bring What I Love, a Touba és a Meru is számos díjat hoztak neki. Forgatott többek között a 2012-es szenegáli elnökválasztásról és a Mouride testvériség éves zarándoklatáról, azonban az igazi áttörést a 2018-as Free Solo című alkotás hozta meg számára. A film Alex Honnold sziklamászó köré körvonalazódik, aki mindenféle biztosítókötél nélkül mászta meg a Yosemite National Parkban álló El Capitan sziklát. Elizabeth a produkcióval díjat nyert, többek között a People's Choice Awardsot a torontói filmfesztiválon, kettő elismerést a Critics' Choice Awardson, egyet a BAFTA Awardon, azonban a legnagyobb elismerést az Oscarral zsebelte be, amelyet a legjobb dokumentumfilm kategóriában ítéltek oda neki 2019-ben.
A Free Solo után is dolgozott különböző filmeken, köztük az Enhanced című, 2018-as sorozaton, majd a 2021-ben debütált The Rescue következett, amellyel szintén bezsebelhetett több díjat, köztük a Critics' Choice Awardson és a torontói filmfesztiválon. A pár napja a Netflixen debütált Return to Space filmmel azonban most ismét nagyot dobbanthat. Az alkotás megnézését követően legalábbis biztosan erre lehet következtetni.
A tudományos tematikájú filmeket, sorozatokat általában sokan fogadják kétkedve, mivel attól tartanak, hogy egy kukkot sem fognak érteni belőle. A készítőknek az okozza talán az egyik legnagyobb nehézséget, hogy megtalálják az arany középutat, ami főleg azt takarja, hogy a lehető leghétköznapibb módon próbálják tálalni az adott témát úgy, hogy a fontos, tudományos elemek se maradjanak ki. Mindezt tökéletesen sikerült megvalósítania Elizabeth Chai Vasarhelyinek és Jimmy Chinnek, akiknek sokéves tapasztalata jól látszik a Return to Space című dokumentumfilmen, ami azt kíséri végig, hogyan juttat a NASA újra asztronautákat az űrállomásra.
Az alkotásban a két űrhajós, Bob Behnken és Doug Hurley felkészítése mellett nyomon követhetjük a technológiai oldalát is a kilövésnek, a fejlesztéseket, sőt Elon Musk is több ízben megszólal.
A Space X elindítása előtt arra vártam, hogy a NASA embereket küldjön a Marsra. Évente ránéztem a NASA honlapjára
– magyarázta a Tesla atyja.
Megszólalt a NASA korábbi igazgatója, Jim Bridenstine is, aki egyenesen a nemzetük kudarcának tartotta, hogy az elmúlt 50 évben ennyire lemaradt a NASA, ám a SpaceX-szel való együttműködéssel szerették volna behozni a lemaradást. A NASA ugyanis utoljára 2011-ben lőtt ki űrrepülőt, ez volt a 135. a sorban, ami egyben a végét is jelentette a programnak. Bridenstine elmondása szerint azért fejezték be a kísérletezést, mert nemcsak vitte a pénzt, hanem rendkívüli veszélyes is volt, miután kétszer is űrhajósokat vesztettek el egy-egy hiba következtében. Ez alatt a Challenger 1986-os és a Columbia 2003-as katasztrófájára gondolt. Előbbi esetében egy tanárnő is a fedélzeten volt, aki a többi asztronautával együtt halt meg a felrobbanó űrhajóban röviddel a felszállás után. Míg a Columbiával nem tudta felvenni a kapcsolatot a központ, és az űrrepülő szétesett a levegőben, csak a darabjai hullottak alá az égből, a nézők szeme láttára.
Az űrrepülőprogram végeztével az oroszok vitték fel az amerikai űrhajósokat az űrállomásra egészen elképesztő, 82 millió dolláros áron, ami a jelenlegi árfolyamon körülbelül 28 milliárd forintot takar. Új megoldás után kutattak, így jött a képbe B opcióként a SpaceX. A magánszektor bevonása pedig egyet jelentett azzal is, hogy teljes megújulásra van szükség, bár a NASA-t sokan bírálták amiatt, hogy egy kereskedelmi vállalattal akar együttműködni, köztük az elsőként a Holdra lépő Neil Armstrong is.
Sokan nem akarták támogatni a NASA és a Space X kollaborálását, ami Elon Musknak különösen rosszulesett, mivel egyáltalán nem bíztak a SpaceX-ben. Ennek ellenére mégis sikerült elérnie, amit akart, még ha rögös is volt az út. Musk egyik mondása, miszerint a kudarc a fejlesztés velejárója, lehetne akár a vállalat szlogenje is. Ugyan Musk nem mérnökként kezdte, hanem dotkom-milliomosként, de bízott abban, hogy sikerül elindítania az űrkorszakot.
Kezdetben 100 millió dollárt tudott befektetni a SpaceX-be, amelyből megalkották a Falcon 1 űrrakétát. Négy éven át dolgoztak rajta, hogy minden tökéletes legyen, mivel még a legapróbb tervezési hiba is romba dönthet mindent. A Falcon 1 végül nem bizonyult sikeresnek, 30 másodperc után leállt a hajtómű, majd az űrrakéta a földbe csapódott, így évek munkája semmisült meg. Egy évre rá ismét próbálkoztak, de akkor sem jártak sikerrel, ahogy a harmadik sem jött össze. Ezt követően nagy bajba került a cég, mivel Musknak csak három repülésre volt pénze, ám még ennek ellenére is azt mondta, hogy próbálják meg még egyszer, minden pénzét erre tette fel. Mint kiderült, jól is döntött, a negyedik kilövés már tökéletesen ment, ami a NASA figyelmét is felkeltette, 1,5 milliárd dolláros szerződést ajánlottak nekik, amit többtucatnyi sikeres indítás követett.
Azon ügyködtek, hogy egy újra felhasználható űrrakétát fejlesszenek. Sőt, egy küldetésmegszakító rendszert is kiépítettek, amelynek köszönhetően probléma esetén az űrkapszula, amiben az űrhajósok ülnek, leválik a hordozórakétáról, és visszasüllyed az óceánba. A filmben arra is felhívják a figyelmet, hogy összesen 350 millió dollárt költöttek űrrepülésre az Apollo-küldetések óta, így muszáj volt csökkenteniük a költségeket. A SpaceX által fejlesztett űrrakétát ennek érdekében úgy alakították ki, hogy újra felhasználható legyen. Arról nem is beszélve, hogy a Falcon a régi technológia tizedrészébe kerül, 35 ezer dollár/kilogramm helyett négyezer dollár/kilogrammba. Ezzel a lépéssel milliárdokat tudtak megtakarítani az adófizetők pénzéből.
Azt is kifejlesztették, hogy az űrrakéta egy kijelölt pontra térjen vissza a Földre, így a továbbiakban is fel lehessen használni. Bár több kísérletük is robbanással zárult, 2015-ben a Falcon 9-cel sikerrel jártak.
Ugyan a film a 2020-as történelmi kilövést megelőző időszakot is érdekesen mutatta be, a kilövés előtti órákat, illetve az azt követő perceket is sikerült úgy megjeleníteniük, hogy ökölbe szorított lábfejjel ül a néző az izgalomtól. Még annak ellenére is, hogy mára tudjuk, sikeres volt a küldetés, mégis olyan, mintha egy olyan sci-fi tárulna a szemünk elé, aminek még nem tudjuk a végkifejletét. A képi világ mellett pedig a jelenetek alatt futó zenék is meghatározók, mondhatni tökéletesen passzolnak ahhoz, amit látunk. Az űrbe tartó asztronauták, Bob Behnken és Doug Hurley mellett bemutatják a családjukat is. Érdekesség, hogy mindkettejük felesége űrhajós, így pontosan meg tudták érteni, mi vár rájuk. Ugyan Bob és Doug is régi motorosnak számítanak, mivel kétszer megtették már előtte ezt az utat, ám a szeretteiktől való búcsúzkodás, mint arról beszámoltak, mindig mélyen érinti őket, mivel ekkor érzik igazán, mekkora a tét. Bob a kisfia dinóját is magával vitte, hogy elfogadhatóbb legyen számára a helyzet.
Érdekes, hogy a küldetésen dolgozó alkalmazottak nagy része babonás az indításokkal kapcsolatban, ezt elnevezték „launch jujunak”. A dolgozók rendkívül fura dolgokat csinálnak ilyenkor. Van, aki különleges zoknit vesz fel, amit csak az indítások napján visel. Egy másik alkalmazott a küldetésjelvényre sem tud ránézni ilyenkor. Sőt, olyan is akad, aki nem vesz fel vörös színű holmit, mivel az azt jelenti, hogy lőttek az indításnak, a zöld szín ezzel szemben szerencsét hoz. A férfi dolgozók közül pedig többen is szakállat növesztenek az indítás napjáig, majd csak azt követően nyírják le.
A filmben nem kevés szakembert is megszólaltatnak, köztük egy repülőbiztonsági szakértőt, akinek az is a feladatai közé tartozik, hogy elbírálja, biztonságos-e az aznapi időjárás az űrrepüléshez. Ma már tudjuk, hogy a Crew Dragon kilövésének esetében nem volt szerencsés a május 27-i dátum, amikorra tervezték az indítást, mivel a tíz időjárási szabályból háromnak kapásból nem tudtak megfelelni, ezért halasztották végül május 30-ra. Az indítás előtt többek között statikus hajtóműtesztet hajtanak végre, illetve végbemegy az üzemanyag-feltöltés is, ami nem veszélytelen. 2016-ban ugyanis pont egy üzemanyag-feltöltés következtében robbant fel egy rakéta, vele együtt pedig az indítóállás is. Mint azt a filmben kiemelték, bármilyen szivárgás okozhat katasztrófát, pláne amiatt, mivel az üzemanyagtartályok tetején csücsülnek az űrhajósok, így az indítást is másodpercnyi pontossággal kell végrehajtaniuk.
A május 30-i dátummal már nagyobb szerencséjük volt, mivel nem gyülekezett egy viharfelhő sem az égen. Bámulatosan szép jelenetekkel mutatták be a Crew Dragon felszállását és a Föld körüli pályára állását, tulajdonképpen ekkor hágott teljesen a tetőfokára a hangulat. Izgalmas és egyben megható volt látni a váltakozó képsorokat a földi irányítás reakciójáról, az asztronautákról az űrkapszulában, illetve az egyre csak távolodó Crew Dragonról, a háttérben a Földdel.
Space X! Itt a Dragon, köszönjük a szuper fuvart az űrbe!
– jelentették az űrhajósok, akiknek 9 perc alatt sikerült Föld körüli pályára állniuk, ehhez az kellett, hogy a hangsebesség 25-szörösével száguldjanak.
Mindenki megörült a sikeres indítás hírének, ám Elon Musk az ezt követő sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy kezdetben alig tíz százalék esélyt látott arra, hogy ez a projekt megvalósuljon.
A visszatérés veszélyesebb, mint a felszállás, tehát nem hirdethetünk győzelmet
– fejtette ki Elon Musk egy kérdésre.
A Crew Dragon a Föld körüli pályára állást követően 28 ezer kilométer/órával közeledett a Nemzetközi Űrállomás felé. Majd az odaérkezésüket követően többszöri hajtóműindítással manőverezték az űrkapszulát a dokkolóhoz, amíg egy vonalba nem kerülnek a porttal. Mindeközben a Földről figyelték, hogy ne következzen be ütközés, ám a dokkolás végül tökéletesen ment végbe. Érdekfeszítő volt, ahogy az űrállomáson tartózkodó asztronauták bemutatták, milyen az élet odafent. Többek között azon hat kabint, amelyben aludhatnak, itt megtalálható egy falhoz rögzített hálózsák és laptop is. Bemutatták, hogyan tudnak inni, étkezni, ahogy arról is beszámoltak, hogy napi két órát kell edzeniük, ami súlyemelést, futást és biciklizést jelent, hogy megőrizzék az erőnlétüket. Mint azt kifejtették, az emberi agy eleinte furán érzékeli a súlytalanságot, de ahogy a test, úgy az agy is hozzászokik, és már az sem kelt bennük furcsa érzést, ha fejjel lefelé vannak épp. Ahhoz ugyanakkor fura volt hozzászokniuk, hogy tompult a szag- és ízérzékelésük, szinte bármennyi csípős szószt képesek voltak megenni.
Bob és Doug körülbelül két hónapot töltöttek az űrállomáson, ahol előbbi különleges feladatot is kapott. Űrsétára mehetett, amiben már hatszor volt része korábban, azon célból, hogy elhasználódott, 180 kilós akkumulátorokat cseréljen ki. Az űrállomás nappal ugyanis a napkollektoroknak köszönhetően tud működni, azonban éjszaka az akkumulátorokat használják. Elképesztő látvány volt a nap-éj ciklusok váltakozása, amíg Bob próbálta kicserélni a modulokat. Mint azt kifejtette a filmben, sok űrhajós ekkor döbben rá, milyen aprók is vagyunk a világegyetemhez képest.
A Crew Dragon hazautazásáról szóló képsorok még izzasztóbbak voltak, mint a kilövés utáni pillanatok, ami nem is véletlen. A dolgozók beszámolója szerint mindenki utálja a visszatérési folyamatot, amelynek részeként az űrkapszulával Föld körüli pályára állnak, majd beindítják a hajtóműveket, és a sebességet csökkentve elkezdik a süllyedést a légkörbe, ahol már rádiójel sincs, legalábbis pár percig. A nagy sebességű zuhanás és az őket fékező légkör akkora hőt generál, hogy az űrkapszula ablakából is látni a lángokat. A légkörben egyre lejjebb süllyedve utolsó lépésként kinyitják az ejtőernyőket, amiket a legkockázatosabb alkatrészeknek tekintenek.
Szerencsére a Crew Dragon másodpercenként hét métert zuhanva végül sikeresen landolt a vízen, ami több volt, mint megható látvány. Inkább ébresztett reményt afelől, hogy ha erre képes az emberiség, akkor mi várhat még ránk a jövőben. Az űrkapszula megérkezését követően el is lepték a környéket a bámészkodók, mivel többen hajóra szálltak amiatt, hogy a Crew Dragon közelébe férkőzhessenek. Hasonlóan szívmelengető pillanat volt látni, ahogy a földet érést követően sajtótájékoztatóra érkező Bobhoz odarohant a kisfia, aki két hónapja nem látta az apját.
És ezt maga Elon Musk állította:
Épülhet holdbázis vagy bázis a Marson. Korábban nem voltam benne biztos, de most már látom, hogy ez egy járható út.
Sőt, a Tesla-vezér a sikeres küldetéssel kapcsolatban azt is megjegyezte, ez az egész emberiség sikere, és most az űr felfedezésének korszaka jön. Ezt mi sem támaszthatná alá jobban, mint hogy egy évre rá újabb négy asztronautát – köztük Bob feleségét, Meghant – küldtek az űrbe egy hat hónapos küldetésre ugyanazzal az űrkapszulával, amellyel Bob és Doug írtak ismét történelmet. A SpaceX jövőbeni tervei között szerepel a bolygóközi lét megteremtése. Jelenleg pedig egy Csillaghajó nevezetű, újra felhasználható indítórendszert fejlesztenek a holdutazáshoz és a marsi kolóniák létrehozásához. Sőt, a NASA Artemis programjában pár éven belül nőt akarnak a Holdra juttatni.
(Borítókép: A Doug Hurley és Bob Behnken űrhajósokat szállító Crew Dragon felszáll a Kennedy Űrközpontból 2020. május 30-án. Fotó: Joe Burbank / Orlando Sentinel / Tribune News Service / Getty Images)