Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a klímaváltozás következményeként 30-szorosára növekedett az olyan súlyos hőhullámok valószínűsége, mint amilyen március–áprilisban sújtotta India északi részét és Pakisztánt.
A két dél-ázsiai országban 90 emberéletet követelő hőséghez hasonló hőhullámok valószínűsége még mindig, az iparosodás előttinél 1,2 fokkal magasabb hőmérséklet mellett is alacsony, mindössze 1 százalék évente, az iparosodás előtt azonban csak egyharmincada volt.
Két Celsius-fokos globális felmelegedés mellett már minden öt évben számolni kell ilyen extrém hőhullámmal
– közölte hétfőn este a Nagy-Britannia, India, Pakisztán és más államok mintegy 30 kutatóját tömörítő World Weather Attribution Goup.
Az úgynevezett attribúciókutatás azt vizsgálja, hogy konkrét időjárási szélsőségek összefüggésben állnak-e a globális felmelegedéssel, és ha igen, milyen mértékben.
Indiában az idei március volt a legforróbb a feljegyzések 122 évvel ezelőtti kezdete óta, de rekordhőmérsékleteket mértek Pakisztánban is. A hőség szárazsággal is párosult, mindkét országban a szokásosnál 60 százalékkal kevesebb eső esett. Áprilisban az 50 fokot is megközelítették a hőmérsékletek Észak-Indiában és Pakisztánban.
A kutatók számítógépes szimulációk segítségével vetették össze a 19. század végi időjárási adatokat a jelenlegiekkel, hogy kimutassák a klímaváltozás hatását. Arra jutottak, hogy a globális felmelegedés nélkül rendkívül ritkák lennének a tavaszi, dél-ázsiaihoz hasonló hőhullámok – írja az MTI.