A nagy zsír- és cukortartalmú ételek agyi változásokat idéznek elő, nagyon gyorsan függőséget okoznak, és befolyásolják a preferenciáinkat. Most kiderült, miért nyúlunk szívesebben a dobostortához a karalábé helyett.
Egy tanulmány kimutatta, hogy a zsír- és cukortartalmú ételek már kis mennyiségben is függőséghez vezethetnek. A változás rövid idő alatt végbemehet, befolyásolja az agyi tevékenységünket és megváltoztatja az ételekkel kapcsolatos döntéseinket.
A cukros, zsíros, agyonsózott, olcsó(bb) ipari élelmiszerek (gondoljunk a szupermarketek ínycsiklandozó pékáruira) mindenhol elérhetők, egészségromboló hatásuk azonban jó ideje köztudott. A túlízesített készételek nemcsak anyagcserezavarokat és elhízást, hanem cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak.
Dana Small, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának kutatója és Marc Tittgemeyer, a kölni Max Planck Metabolizmuskutató Intézet munkatársa azt vizsgálta, hogy az egészségtelen élelmiszerek hogy hatnak az agyra. Ahogy tanulmányukat kommentálták:
Egészséges, normál testsúlyú résztvevőkön végzett intervenciós vizsgálat segítségével kimutattuk, hogy a testtömeg-gyarapodástól és az anyagcseremarkerek változásától függetlenül az ezeknek az élelmiszereknek való kitettség csökkenti az alacsony zsírtartalmú ételek iránti preferenciát.
De az is bebizonyosodott, hogy kritikus szerepet játszik az ételekre adott agyi reakciókban, általános hatást gyakorol a neuronális kódolásra az asszociatív tanulás kontextusában, és független az étkezési jutalmaktól. Összességében ezeknek az élelmiszereknek a gyakori fogyasztása áthúzhatja az agyi áramköröket, és így neuro-viselkedési adaptációkat indukálhat.
A kísérletben 57 személy vett részt, akik ideális BMI-indexszel rendelkeztek, és nem volt ellenükre az egészséges táplálkozás sem (például szerették a tejtermékeket, a joghurtot). A kutatók két csoportra osztották az önkénteseket, az egyik csoport az első nyolc héten keresztül naponta kétszer evett egy magas zsírtartalmú, magas cukortartalmú joghurtot, majd egy müzli/granola szeletet, és normál étrendet folytatott.
A másik csoport szintén nyolc héten keresztül egy alacsony zsír- és kalóriatartalmú joghurtot kapott a normál étrend mellé. Agyi aktivitásukat a nyolc hét előtt és alatt is mérték.
Az első fázis végén a két csoportot arra kérték, hogy vegyenek részt egy kóstoláson, ahol zsíros, édes desszerteket és almaleveket kellett értékelniük. A cukrosabb, zsírosabb étrenden lévő csoport tagjai úgy nyilatkoztak, már nem szeretik az alacsony zsírtartalmú desszerteket és a cukormentes almalevet, vagyis egyértelműen megváltozott az alacsony zsírtartalmú ételek és az édességek iránti preferenciájuk.
Agyi képalkotó vizsgálatokkal a szerzők kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú cukros joghurtnak való ismételt expozíció megváltoztatta az úgynevezett jutalomáramkör-struktúrák információfeldolgozási módját
– kommentálta Serge Luquet, a Centre National de la Recherce Scientifique (a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ, CNRS) kutatási igazgatója.
A vizsgálat következtetései szerint tehát a magas zsír- és cukortartalmú ételek közvetlen hatással vannak a neurológiai viselkedési adaptációra, ami növelheti a túlevés és a súlygyarapodás kockázatát, vagyis ha sikeresen akarunk harcolni az elhízás világjárványa ellen, csökkenteni kellene ezeknek a nagy energiatartalmú készételeknek az elérhetőségét.
A kutatók hozzáteszik: a kísérleti alanyok összeválogatása befolyásolhatta a végeredményt, lehet, hogy más hatásokat figyelhettek volna meg sovány (alacsony BMI-jű) vagy elhízott (az átlagosnál nagyobb BMI-vel rendelkező) egyéneknél.
(Borítókép: Getty Images)