Itt van az ősz, így újra élvezhetjük a kellemes, hűvös éjszakákat, és alkalomadtán az esőzéseknek köszönhetően jóval nyugodtabban telhetnek az éjszakáink, mint a nyári napokon. De mégis mi lehet az oka annak, hogy a zuhék miatt sokkal jobban alszunk, és milyen hatása van az alvásunk minőségére a különböző zajoknak?
A nagy nyári melegeket váltó, kellemes őszi, gyakran esős időjárás sokak számára hoz várva várt felüdülést, azt pedig a legtöbben már minden bizonnyal megtapasztalhatták, hogy a hűvösebb időben, a zuhogó eső hangjára és illatára elaludni igazán felemelő érzés. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy mi miatt érezzük ennyire kellemesnek ilyen körülmények között az alvást.
Pedig a válasz egyszerűbb, mint azt elsőre gondolnánk.
Akár otthon, akár a munkahelyünkön tartózkodunk, könnyedén észlelhette már mindenki, hogy amikor esni kezd, azonnal lomhábbnak, fáradtabbnak érezzük magunkat – az időjárás pedig akaratlanul is arra motivál bennünket, hogy minden feladatot és nehézséget félretéve álomra hajtsuk a fejünket. Ez persze a legtöbb esetben nem megvalósítható, a kialakult érzés okai mégis meglehetősen kézenfekvők.
Az első számú ok, amiért kissé lomhábbnak vagy lazábbnak érezhetjük magunkat esőben, az az időjárás-változás, ebben az esetben a légnyomásváltozás miatt van – esőben ugyanis a légnyomás csökken.
Az alacsony légnyomás és a vízgőz kombinációja akaratlanul is csökkenti a levegő oxigénszintjét, így az agy fáradtnak érzi magát.
Ha esik az eső, negatív ionok szabadulnak fel, ami azt eredményezi, hogy az emberek nyugodtabbnak érzik magukat – írja a Better Sleep.
Az alacsony légnyomás mellett a magas páratartalom is nagy hatással van arra, hogy mennyire érezzük magunkat fáradtnak az esőben. Ebben az időben a szervezet a homeosztázis, azaz a belső környezet dinamikájának fenntartásáért küzd, ami azonban ahhoz vezethet, hogy fáradtnak érezzük magunkat, és azonnal pihenni vágyunk.
A szakadó eső folyamatos, ritmikus zümmögése meglepően megnyugtató. Ez egy ellazító, nem fenyegető zaj, amely olyan, mint egy masszázs az agy számára, emiatt az sem meglepő, hogy sok meditációs és relaxációs videó esőhangokat is tartalmaz. Egy tanulmányban ráadásul a természet hangjait, köztük az eső hangját is jótékonynak titulálták, miután egy kísérlet során sikerült csökkenteni a koszorúérműtéten áteső betegek szorongását és izgalmát.
Azzal minden bizonnyal nem mondunk újdonságot, ha azt állítjuk, hogy vannak olyan emberek, akik egyszerűen nem tudnak teljes csendben aludni, van, aki bekapcsolt tévével, zenét hallgatva vagy természetes hangokat hallgatva igyekszik álomba merülni és pihentetően aludni. A fehér zajról mégis sokkal többet hallunk, mint a rózsaszín zajról, amit például az eső is kelt.
A rózsaszín zaj – amellyel ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben – minden hallható frekvenciát (20 Hz – 20 kHz) magában foglal, ám a hangerősség (teljesítmény) nem egyformán oszlik meg a spektrumban: az alacsony frekvenciák erősebben szólnak, mint a magas frekvenciák. Mint egy énekkarban, ahol az alt és a basszus kóristák hangosabbak, mint a szopránok.
De nem akárhogyan, hanem a frekvenciával fordítottan arányosan (minél alacsonyabb a frekvencia, azaz mélyebb a hang, annál erősebben zeng). Innen származik a neve is: a látható fény ilyen teljesítményeloszlással ugyanis rózsaszínű.
És az egészben az az elképesztő, hogy a rózsaszín zaj az egyik leggyakrabban megfigyelt jel a természetben. Mindenütt ott van, körülvesz minket, egyenletes, és zaj létére harmonikus. Ilyen (statisztikai eloszlású) hangot ad
A VÍZESÉS, A SUSOGÓ LOMBKORONA, a TARTÓS ESŐ, a SZÉLZÚGÁS, a MORAJLÓ TENGER, a DURUZSOLÓ TŰZ, ÉS ILYEN A SZÍVDOBBANÁS HANGJA IS.
Mivel az eső is rózsaszín zajt kelt, így kioltja az egyéb háttérzajokat, amelyek olyan frekvenciákat hoznak létre, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvásunkat. Az agyunk felelős a számunkra fenyegető és nem fenyegető hangok szétválasztásáért, így ez lehet az oka annak is, ha egy hangos csattanás megszakítja az alvásunkat. Az agyunk az eső zaját nem tekinti fenyegetőnek, így segíti az ellazulást.
Az ideális zajszint fenntartása az alváshigiénia egyik kulcsfontosságú szempontja. Ezek azok a szokások, amelyek biztosítják a jó alvást, és magukban foglalják a tökéletes alvási környezet megteremtését is. Sokak számára a zajszint az egyik legfontosabb tényező az alvás minőségének meghatározásában, a világítás és a hőmérséklet mellett. A National Sleep Foundation 2018-as Bedroom Poll felmérése szerint az amerikaiak 72 százaléka a csendet fontos tényezőnek tartja a jó éjszakai alvásban.
Az természetesen egyénfüggő, hogy ki mekkora zajban alszik, nincs egyértelmű konszenzus arról, hogy milyen zajjal lehet a legjobban aludni, és az alvással kapcsolatos zajpreferenciák is nagyon eltérők. A Casper és a Gallup 2022-es The State of Sleep in America című jelentéséből kiderült, hogy a felnőttek 12 százaléka használ zajkibocsátó eszközöket annak érdekében, hogy javítsa az alvása minőségét. A felnőttek további 21 százaléka használ légkondicionálót, vagy alszik nyitott ablaknál, ami egyben befolyásolja a zajszintet, és szabályozza a hőmérsékletet.
A zajok azonban amellett, hogy megkönnyítik, bizonyos esetekben meg is keseríthetik az alvást, ami negatívan befolyásolhatja a másnapi funkciókat. Kimutatták ugyanis, hogy
a környezeti zaj okozta alvászavarok rontják a memóriát és a kognitív funkciókat serdülőknél.
Ez pedig több mint kellemetlenség. Legyen szó autóforgalomból, szórakozóhelyekről vagy egyéb nem kívánt eseményekből származó zajról, a 65 decibel feletti hangok bizonyítottan rövid és hosszú távú negatív következményekkel járnak a vadon élő állatok és az emberek esetében egyaránt.
Az éjszakai zaj okozta alvászavar ráadásul rossz kognitív funkciókhoz, ingerlékenységhez és álmossághoz vezethet másnap, a hosszú távú alvászavarok és a rossz alvásminőség pedig összefüggésbe hozható a magas vérnyomás, a magas vérnyomás, az elhízás és még sok más betegség kockázatával.