Egyszerre hat szerv sikeres transzplantációját végezték el a Bostoni Gyermekkórházban egy kilencéves kislányon - jelentette be vasárnap az egészségügyi intézmény. Az átültettett szervek között a ritkán transzplantált nyelőcső is szerepelt. Alannah Shevenell 2008 óta szenvedett rendkívül ritka és agresszív daganatos betegségben, amely érintette a gyomrát, a máját, a hasnyálmirigyét, a nyelőcsövét, valamint a vékony- és vastagbelét, ezért vált elkerülhetetlenné a műtét.
"Miután mindegy egyéb kezelés kudarcot vallott, a kórház gyermektranszplantációs központja a többszörös szervátültetés mellett döntött, amelynek segítségével eltávolították a daganatokat és hat új szervvel helyettesítették a károsodottakat" - olvasható a kórházi közleményben. A beavatkozás 14 órát vett igénybe, a szervek egyetlen donortól származtak. Mint a kommüniké megjegyzi, ez volt New England államban az első ilyen összetett transzplantációs műtét.
Második világháborús japán tengeralattjáró roncsait találta meg az ausztrál haditengerészet Pápua Új-Guinea partjainál, jelentette a Reuters. Az ausztrál védelmi minisztérium pénteki közleménye szerint a roncs 55 méter mélyen fekszik a Csendes-óceán fenekén a rabauli Simpson kikötőben. Az ausztrál haditengerészet a japán hatóságok bevonásával fogja azonosítani a tengeralattjárót.
A roncsot a haditengerészet fel nem robbant második világháborús lőszerek után kutató hajója, a HMAS Gascoyne fedezte fel. Rabaul környékén azért végeztek felderítést, mert a háború alatt heves összecsapások zajlottak a vizein, 1942-től pedig a japánok fontos tengerészeti bázisává vált a Csendes-óceán déli részén.
Rabaulnál tűnt el az első világháborúban az első ausztrál tengeralattjáró is, amelynek a roncsait sohasem találták meg. Az ausztrál illetékesek a spekulációk elkerülésére leszögezték, hogy egészen bizonyosan nem a híres, első világháborúban elsüllyedt HMAS AE-1 tengeralattjáró roncsait fedezték fel, hanem egy japán hajóét. A HMAS AE-1 volt az első ausztrál tengeralattjáró, és Rabaulnál tűnt el.
A vulkánilag aktív rabauli öböl igen kedvelt a könnyűbúvárok körében, ami főként a víz alatti háborús roncsok könnyű elérésének köszönhető.
Ritka nagyságú szoborleletekre bukkantak az angkori templomegyüttesben dolgozó régészek, jelentette az AP. A Ta Prohm templomnál folyó archeológiai munkák során két buddhista kőszobrot találtak, közölte csütörtökön Ly Vanna, a feltárást felügyelő állami hivatal, az Apsara Authority műkincsszakértője.
A feltehetően a XII. századból származó Buddha-szobrok feje hiányzik, de a nagyobbik, teljes magasságában három méteres lehet, mondta el a szakértő. A fejek hiánya többnyire a térségben tevékenykedő műkincsrablók és csempészek számlájára írható.
Ly Vanna szerint nyolcvan éve nem találtak ilyen nagy szobrokat Angkorban.
A szobrokat az indiai régészeti intézetnek dolgozó munkások találták, közölte Saurav Ray, az indiai követség illetékese. India egy tízéves, négymillió dolláros költségvetésű restaurációs projekt keretein belül vesz részt az angkori romok feltárásában, helyreállításában.
Ötezer éves civilizáció nyomait találták meg a kínai Patain Dzsaran (Badain Jaran) sivatagban. Patain Dzsaran Kína harmadik legnagyobb sivataga, területe mintegy 47 ezer négyzetkilométer, és igen gyéren lakott. Ebben a sivatagban találhatók a legmagasabb stabil dűnék a Földön, amelyek magassága eléri az 500 métert, hosszuk pedig az 5 kilométert. A sivatag különlegessége, hogy körülbelül 100 tó található benne, amelyeket a felszín alatti vizek táplálnak. A tavak némelyike édesvizű, többségük vize azonban sós.
Mind a tíz újkőkori helyszínt az édesvízi tavak mellett tárták fel. Az ásatások során nagy mennyiségben kerültek napvilágra kőeszközök és cserépedények, ami egy egykor virágzó civilizáció létére utal. A legszebb lelet egy nagyméretű, vörös-fekete mintázatú cserépedény, amely a szakemberek szerint azt tükrözi, hogy milyen lehetett az újkőkori művészet 4500 évvel ezelőtt.
Egy 35 ezer férfi bevonásával tíz éven át folytatott klinikai próba eredménye azt mutatta, hogy az E-vitamint szedők körében 17 százalékkal nagyobb volt a prosztatarák kialakulásának esélye.
A nagyszabású tesztben a résztvevők napi 400 nemzetközi egységnek megfelelő mennyiségű E-vitamint, szelént, mindkettőt vagy placebót kaptak. A 2001-től az Egyesült Államokban, Kanadában és Puerto Ricóban zajlott SELECT elnevezésű követéses klinikai vizsgálatot 2008-ban leállították, mert az előzetes összesítés már ekkor arra utalt, hogy az E-vitamint szedők csoportjában nőtt a prosztatarákos esetek száma. Azóta a három évvel kiterjesztett, hosszabb távú utókövetés megerősítette a kezdeti adatokat.
A NASA és az ESA Nap-figyelő műholdjai egyaránt megörökítették azt az eseményt július elején, amikor egy üstökös csapódott a Nap felszínébe, majd ezzel szinte egy időben óriási napkitörés következett be, éppen a csillag túlsó oldalán. A felvételekből összeállított videókat most tette közzé a NASA a nap csillagászati fotóit gyűjtő sorozatában.
A két esemény között semmilyen összefüggés nincs a csillagászok szerint, külön-külön gyakran megesik mind a kettő, viszont a véletlen szülte látvány egészen megdöbbentő, mintha egy pisztolygolyó csapódna egy lufiba lassított felvételben.
Évente több száz üstökös ütközik össze a Nappal, de ezek relatíve kis méretüknél fogva képtelenek olyan vihart kavarni a Nap mágneses terében, ami egy ekkora napkitörés előidézéséhez szükséges.
A dohányosok jóval fiatalabb korban szenvedhetnek el szívrohamot, mint a nem dohányzók - állapították meg amerikai kutatók. A Michigani Egyetem munkatársai 3600 embert vontak be vizsgálatukba, akit szívrohammal vagy annak gyanújával vettek fel kórházba.
A páciensek negyede volt dohányos, a többiek nem dohányoztak. Michael Howe és kutatócsoportja megállapította, hogy a nem dohányzó férfiak átlagosan 64 éves korukban kerültek kórházba, míg a dohányos férfiak 55 évesen. A szívroham gyanújával felvett nőknél 70 év volt átlagéletkor a nem dohányzók körében, és 57 év a dohányosoknál.
A kórházba került dohányosoknak kisebb valószínűséggel volt más egészségügyi problémájuk a rohamot megelőzően, így ritkábban volt magas a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk vagy a vércukorszintjük. Ez és fiatalabb koruk magyarázza, hogy a dohányosok kisebb valószínűséggel haltak meg a szívrohamot követő 6 hónapon belül: a dohányos férfiak 3, a nem dohányzók 5 százaléka, valamint a dohányos nők 6, a nem dohányzóknak pedig 8 százaléka.
Soha nem túl késő leszokni, az előnyök pedig nagyon hamar jelentkeznek - hangsúlyozta a tanulságot Gregg Fonarow kardiológus.
Letaszította minden idők legnagyobb vírusának járó trónjáról a Mimivírust egy új, Chlie partjainál felfedezett mikroorganizmus. Az egyszerű fénymikroszkóppal is látható vírus akár hússzor olyan hosszúra is megnőhet, mint egy átlagos vírus, derül ki a BBC cikkéből.
A közel harminc éve legnagyobbként tisztelt Mimivírushoz hasonló, ám méreteiben még néhány baktériumot is maga mögé utasító, Megavírusnak keresztelt organizmus elsősorban a gyanútlan egysejtű élőlényekre, amőbákra utazik. A sejtbe jutva, annak működését módosítva több százezer példányban lemásolja magát, ezzel a gazdaszervezet megbetegedését, károsodását okozva.
Az új vírusok felgyülemlenek a sejten belül, ami egy idő után felreped és elpusztul. A Megavírus élő anyagként csak gazdaszervezetben, annak folyamatait felhasználva viselkedik. A tápláléklánc alját tizedelő szervezetek egyre nagyobb figyelmet kapnak, működésük kihatással van a teljes élővilágra.
Egy olyan ókori maja utat fedeztek fel Salvadorban, amelyet 1400 éve vulkánkitörés temetett be. A Cerén nevű települést Észak-Amerika Pompejijének is szokás nevezni. A falut Kr.u. 630 táján, egy augusztusi estén temette be ötméteres hamuréteggel a közeli Loma Caldera vulkán, lakosai pedig elmenekültek. Az eltemetett falut San Salvador közelében 1978-ban fedezték fel, a helyszínen eddig a lakóházakon kívül a település "szaunáját", szentélyét és közösségi központját tárták fel.
Az utat júliusban, kutatóárok mélyítése során fedezték fel a boulderi Coloradói Egyetem régészei, akik Cerén határában az egykori közösség mezőgazdasági tevékenységéről szerettek volna képet alkotni.
A két méter széles út Cerén két rituális központjához vezetett: az egyiket a feltételezések szerint egy női sámán lakhatta, a másik egyfajta közösségi ház lehetett. Az itt felhalmozott nagy mennyiségű ételből és italból ítélve a település lakói épp a betakarítási ünnephez készültek, amikor kitört a vulkán.
"Tudjuk, hogy épp az ünnepséghez készülődtek, és a közösség tagjai közül senki sem szaladt haza, hogy összegyűjtse értékeit, mivel a házak ajtait zárva találtuk. Úgy véljük, hogy a falu lakosai a központi térről ezen az úton menekülhettek dél felé, mivel a veszély észak felől közelített" - hangsúlyozta Payson Sheets antropológus professzor, aki 1978-ban felfedezte Észak-Amerika Pompejijét.
Emberi lábnyomokra bukkantak régészek Mexikó északi részén - a leletek akár huszonötezer évesek is lehetnek. A Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) közlése szerint összesen négy felnőtt és egy gyermek lábnyomáról van szó, feltehetően az amerikai kontinens első lakosai közül valók. Egyelőre laborvizsgálatokat végeznek, hogy meghatározzák a leletek pontos korát. A lenyomatokat Chihuahua államban, Creel település környékén egy patak medrében találták. A tudósok feltételezése szerint egy régi törzs tagjai hagyhatták hátra, akik a Tarahumara hegység közeli barlangjaiban éltek.
Az agyagos talajból kikandikáló csontleletet egy amatőr őslénykutató vette észre szeptember 10-én, a fosszíliát Steve Jabo, a Smithsonian Intézet paleontológusa szabadította ki szerdán.
futballabda méretű fosszília súlya meghaladja az egy kilogrammot. Jabo szerint még korai bármit mondani, hogy milyen dinoszaurusz milyen csontjáról van szó, de feltételezése alapján egy nagyméretű növényevő szauropoda combcsontjának a feje került napvilágra. Nem kizárt, hogy Astrodon johnstoni-csontmaradványt találtak, annak az őshüllőnek a fosszíliáját, amelyet hivatalosan az amerikai szövetségi állam dinoszauruszának kiáltottak ki.
Az Astrodon a nagy növényevő dinoszauruszok egyik neme, amely a mai Egyesült Államok keleti részén élt a késő kréta korban. A maradványait megőrző Arundel-formáció korát 112 millió évvel ezelőttre datálták. A felnőtt állatok a becslés szerint 9 méter magasak és 15-18 méter hosszúak voltak.
Sikerült új génterápiát kifejleszteniük spanyol orvosoknak a bőr-, a tüdő- vagy a bélrák kezelésére radioaktív jóddal, noha azt hagyományosan a pajzsmirigy rákos sejtjei ellen vetik be. A madridi La Paz Kórház szakemberei egereken végzett kutatásokban a pajzsmirigysejtekben jelenlévő - és a jódot megragadó - nátrium-jodid szimporter (NIS) gént ültették át tumor szövetébe.
Pajzsmirigyrák kezelésében pont a NIS-génnek köszönhetően sikeres a radioaktív jódos eljárás, a gén szállítja a jódot a sejt belsejébe. A spanyol tudósok felfedezték, hogy ez a tulajdonság a tumoros sejtekben is megmarad. A szakembereknek vektorra - vivőanyagra - volt szükségük, hogy beültessék a gént egy olyan szövetbe, amely nem a sajátja. Ez esetben egy génmódosított vírust használtak, hogy célba érjenek.
Carcilaso Riesto-Eizaguirre, a La Paz Kórház tudósa szerint ez az előrelépés utat nyit a melanoma radioaktív jóddal történő kezelése felé. Hála a génterápiának, módunkban áll a NIS-t külső eredetű génként alkalmazni a pajzsmirigyrákon kívül a rák más válfajainál is, és kiterjeszteni a radioaktív jód orvosi felhasználását - fogalmazott a kutató.
Talajradarral térképezik fel Aquincum eddig feltáratlan részeit a Budapesti Történeti Múzeum és az Osztrák Régészeti Intézet szakemberei, ha a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén tulajdonosként hozzájárul az idei munkálatokhoz.
A magyar és az osztrák intézmény korábban öt évre szóló megállapodást kötött egymással közösen végzendő régészeti kutatásokra, illetve mérésekre. Ennek az együttműködésnek részeként indítanának most projektet az aquincumi polgárváros nyugati, jórészt eddig "kutatlan" részének geodéziai felmérésére. Ez egyedülálló lehetőséget biztosítana föld alatt rejtőző utcák, házak roncsolásmentes régészeti feltérképezésére. A vizsgálat eredményeit, tehát az így elkészülő aquincumi térképet a magyar és az osztrák fél várhatóan már a 2012-es bulgáriai limes-kongresszuson bemutatja.
Hétmillió éves hódfogakat tártak fel Oregon állam északkeleti részén: a maradványok a rágcsálófajta legkorábbi fosszíliái, amelyek Észak-Amerikában kerültek elő. Az eddigi legidősebb hódfosszíliákat Németországban találták, a leletek korát 10-12 millió évesre becsülik. Európából a hódok átterjedtek Ázsiába, majd onnan a Bering-földnyelven keresztül meghódították Észak-Amerikát is. Az Egyesült Államokban korábban előkerült megkövesedett maradványaik mindössze ötmillió évesek, azokat Nebraskában, Kaliforniában és Oregon északi részén tárták fel.
Egy kereken tizenötmillió éves őselefántot mutattak be az Augsburgi Természettudományi Múzeumban. Meglehetősen komplett példányról van szó - mondta el Michael Rummel, az intézmény vezetője. Bár eddig is találtak már fogakat és egyéb, az állattól származó részeket, de most először lehet teljes egyedről beszélni.
A természettudományi múzeum munkatársai mintegy két éve őrzik a két-két agyart tartalmazó alsó- és felsőálkapocscsontot, a bordarészleteket, az őselefánt medencéjét és lábait. Augsburgban további tudományos kutatásoknak megfelelően összeállították és preparálták a testrészeket. A 1,5 méteres agyarakat 2002-ben, véletlenül találta meg a múzeum egyik munkatársa a felső-bajorországi Junkenhofen egyik homokbányájában.
Mintegy 1400 éves sírkamrára bukkantak egy kis mexikói település lakói. A sír a Mexikói Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH) szakértői szerint a Kr.u. 600-900 körüli időszakból származik. Chilacachapa falu lakói akkor bukkantak rá, amikor egy omlásveszélyes falat bontottak le. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy uralkodót temettek el a sírban, a csontvázat - vagy csontvázakat - azonban hatszáz évvel eltávolították. A kamra 2 méter széles, 3,7 méter hosszú és 2,5 méter magas. Feltételezések szerint a sírt a chontal indián törzs építette városa központja alá - közölte Edgar Pineda Santa Cruz régész.
Évente összesen 28 ezer úgynevezett diabéteszes lábat amputálnak Németországban - ezek több mint fele megmenthető lenne egy szakértő szerint. Bernd Drewelow, a Rostocki Egyetem Farmakológiai Intézetének igazgatója elmondta, a diabéteszes lábat baktériumok okozzák, amelyek kis sérülések után is kitűnő körülményeket találnak maguknak a rossz vérellátású szövetekben. Az amputációk elkerülésében jelentős szerepet játszhatnának a kezelőorvosok - véli Drewelow. Azonban sok orvos, ápoló és az érintettek maguk is gyakran undorodnak az ilyen beteg lábaktól, pedig az elfordulás csak rontja a páciens helyzetét.
Két átalakított Ladával vág a Budapest-Bamako Rally-nak egy fizikusokból, geológusokból és informatikusokból álló csapat. Az ELTE-TTK egykori és jelenlegi hallgatóiból verbuválódott baráti társaság célja, hogy ezzel a kalandos akcióval népszerűsítse a természettudományokat, és segítsen taneszközökkel ellátni egy afrikai iskolát.
A csapat a Budapest-Bamako Rally Spirit kategóriájában indul, a tagok útközben fizikai és geológiai kísérletek egész sorát végzik majd el, és persze folyamatosan dokumentálják is azokat.
Megmérjük például a gravitációs állandót, megvizsgáljuk a légköri nyomás tengerszint feletti magasságtól való függőségét és kihasználjuk a granuláris anyagok (értsd: homok a sivatagban) nagy mennyiségű jelenlétét is – írják hivatalos oldalukon.
Középkori zsidó rituális fürdő maradványait kereshetik fel az érdeklődők vasárnaptól a németországi Erfurt óvárosában. A 13. századból származó mikvét hosszas kutatások után négy éve fedezték fel. Az okiratokban már 1248-ban említett rituális fürdő oldalfalának nagy része és a tető egy darabja is fennmaradt. A maradványok köré védőépület került, amelynek tetejéről egy világítóaknán keresztül lehet megtekinteni a mikve egykori fürdőmedencéit.
A középkori mikve feltárására és bemutatására összesen csaknem 700 ezer eurót (mintegy 200 millió forintot) fordítottak a német városban. A mikve Erfurt legjelentősebb zsidó emlékeihez tartozik a régi zsinagóga, valamint az arany- és ezüstkincsek mellett. A thüringiai város szeretné a világörökség részévé nyilváníttatni zsidó emlékműveit.
A világ legrégebbi, pattintott marokköveit találták meg régészek a kenyai Turkana-medencében. Az ősi eszközök 1,76 millió évesek, ezzel 350 ezer évvel túlszárnyalják az eddigi rekordtartó leleteket. Az ovális, illetve cseppformájú kőeszközöket minden oldalról megdolgozták. A marokkő - más néven szakóca - a Homo erectus jellegzetes eszköze - írja a Nature című folyóiratban Christopher Lepre, a Columbia Egyetem munkatársa. A marokkövek az őskőkori acheuli kultúrára jellemző eszközök. Lepre és kollégái a kenyai Turkana-tó közelében egy kőagyagágyban bukkantak a marokkövekre a korábbi, úgynevezett olduvai korszakból származó egyszerűbb eszközök mellett. Utóbbiakat már több mint kétmillió éve használták az ősemberek.
Kilencezer évvel ezelőtti civilizáció nyomait tárják fel Szaúd-Arábiában: a leletek arra utalnak, hogy már akkor háziasítottak lovat emberek.
A felfedezés megkérdőjelezheti az eddig érvényes tudományos nézetet, amely 5500 évvel ezelőttre teszi a lovak megszelídítésének kezdetét, helyileg pedig Közép-Ázsiába, nem pedig az Arab-félszigetre. Az újkőkori település romjai között mumifikálódott csontvázakat, nyílhegyeket, gabonaőrlő edényeket és szövőszerszámokat is találtak.
Eddig ismeretlen majomfajt fedeztek fel a brazíliai Mato Grosso állam érintetlen esőerdejében. A WWF természetvédelmi szervezet közlése szerint a kabócamajmok nemzetségébe tartozó főemlősre 2010 decemberében bukkantak rá, az azóta elvégzett elemzések pedig megerősítették a faj újszerűségét.
Az új faj színezete teljesen eltér a már ismertekétől. A majmot egy két folyó által közrezárt területen találták meg, így valószínűsíthető, hogy a folyók és mellékágaik természetes akadályt képeznek a régió különböző kabócamajomfajai közt - magyarázta Hernan Gutiérrez, a németországi WWF Latin-Amerika-szakértője.
A kabócamajmok Dél-Amerika nedves- és esőerdeinek aljnövényzetében élnek. Elsősorban gyümölcsökkel, rovarokkal és levelekkel táplálkoznak. A kutatócsapat húsznapos expedíciója során számos veszélyeztetett faj példányait észlelte - jaguárt, óriástatut, óriásvidrát és egy olyan papagájfajt is, amelyet eddig csak kolumbiai esőerdőkben figyeltek meg.
A legutóbbi felmérésből - amely 18 ezer 8 és 17 év közötti gyerekre terjedt ki - az derült ki, hogy a megkérdezettek fele sem olvas el havonta egy könyvet az iskolai kötelezőkön kívül. Ehelyett a gyerekek írott szavas világa zömmel a közösségi oldalak, mobiltelefonos üzenetek, emailek olvasásából, illetve írásából áll. Az adatokból kiviláglott, hogy a nagyobb diákok még kevesebbet olvasnak, mint a kicsik.
A folyamat azzal fenyeget, hogy egyre több lesz Nagy-Britanniában az írott szöveggel komolyan küszködő felnőtt, pedig hányaduk jelenleg is már 16 százalék feletti - hangsúlyozta a felmérést végeztető National Literacy Trust nevű szervezet, megjegyezve egyúttal, hogy az eredmények alapján komoly kihívás eleget tenni a brit oktatásügyi miniszter közelmúltbeli javaslatának, amely szerint minden 11 évesnél idősebb diák olvasson el évente 50 könyvet.
Az idősek hatékonyabban elsajátítják az új információkat, ha nehezen tanulják meg őket, például a próba-hiba módszerrel (véletlenszerű keresés), mintha olyan könnyebb eljárással tennék ezt, amikor minden kérdést a memorizálandó helyes válasz követ – derül ki egy szerdán ismertetett kanadai kutatásból.
A Torontói Egyetem időskorúak mentális problémáival foglalkozó Baycrest központja Rotman kutatóintézetének szakemberei első ízben mutatták ki, hogy az idősek agya számára hasznosabb a próba-hiba módszer, mint a fiatalabb agyak esetében.
A tanulmány várhatóan meglepi a hivatásos nevelőket és kognitív rehabilitációval foglalkozó szakorvosokat. A kutatás ugyanis az ellenkezőjét állítja, annak ami több tudományos publikációban korábban szerepelt, ami szerint a tanulás során elkövetett hiba hátrányos az idős felnőtteknél a memorizálásban, és a passzív, hiba nélküli, a tanulónak a helyes választ közlő módszer jobb az agynak.
A szakirodalom hagyományosan a hiba nélküli tanulást javasolta az idősek számára. A mi kutatásunk azonban megmutatta, hogy amikor erősen fogalmi jellegű dolgot tanulnak, akkor ha szignifikáns kapcsolatot tudnak teremteni a hibák és a megtanulandó helyes információ között, a hibák nagyok kedvező szerepet játszhatnak a tanulási folyamatban – jelentette ki a tanulmány fő szerzője, Andrée-Ann Cyr.
Megfékezhetetlenül terjedő zuzmók lepik el a híres perui romváros, a Machu Picchu épületeit, sötétzöldre színezve az inka város köveit. A perui kulturális hivatal hétfőn felkérte az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO), hogy szakembereivel nyújtson segítséget a bajban. Egyiptomi régészeket is várnak, akik sokat segíthetnek a piramisoknál szerzett tapasztalataikkal.
A zuzmók valósággal beterítik a kövek felső rétegét. Fernando Astete, a Machu Picchu Természeti Park vezetője szerint összesen hat különböző zuzmófajt azonosítottak. Elszaporodásukat a nedvesség és a szél, valamint az emberi jelenlét számlájára írják. Egy több mint ötven főből álló csapat csapdossa bambuszvesszőkkel naponta a köveket, hogy az épületek károsítása nélkül próbálják megfékezni a zuzmóinváziót. A Machu Picchut naponta 2500-an keresik fel, az inka romváros az ország leglátogatottabb turisztikai célpontja.
Evolúciógyorsító előnye volt a Homo sapiens számára annak, hogy keveredett a neandervölgyi ősemberrel - erre jutott egy amerikai immunológus. Peter Barham, a kalifornai Stanford Egyetem kutatója szerint a keveredéssel a Homo sapiens olyan génkoktélhoz jutott, amely ellenállóbbá tette több betegséggel szemben, így könnyebben és gyorsabban tudott elterjedni a világban Afrikából kiindulva.
Barham szerint a neandervölgyi ősember és a Homo sapiens 65-90 ezer évvel ezelőtti, 25 ezer esztendősre tehető keveredése a Homo sapiens génállományát ugrásszerűen fejlesztette, nem kellett kivárni, hogy az evolúció elvégezze ugyanezt jóval lassabban.
A tudományos kutatások tavaly tárták fel, hogy az emberi génállomány egy kis része a neandervölgyi ősemberhez követhető vissza, ebből következőn a két faj szaporodási kapcsolatba is került egymással. A neandervölgyiek egyébként 28 ezer évvel ezelőtt kihaltak.
A táplálékkiegészítőként használt halolaj az utóbbi időben igen népszerűvé vált, többnyire a szív-és érrendszeri betegségek megelőzése céljából, de szedik az Alzheimer-kór előrehaladásának lassítása végett is. Amerikai kutatók az Alzheimer-kór nemzetközi kongresszusán számoltak be az utóbbi területtel kapcsolatos biztató eredményekről.
Az amerikai ADNI tanulmány számos vizsgálóközpontban rendszeresen ellenőrzött idős emberekkel foglalkozik. A statisztikai elemzésben 819 idős ember adatait dolgozták fel, akiknek egy részénél semmiféle gondolkodásbeli zavar jeleit nem mutatták ki, másoknál már voltak bizonyos eltérések és a harmadik csoportba tartozók Alzheimer-kór tüneteit mutatták.
A megfigyelés három évig tartott és a résztvevőknél rendszeresen történt emlékezetvizsgálat, valamint az agyról mágneses rezonancia képalkotás. A 819 vizsgálati alanyból 117 rendszeresen használt halolaj táplálékkiegészítőt a megfigyelés kezdetétől a végéig. A kutatók ennek a csoportnak a gondolkodó képességét, illetve agyának méretváltozását hasonlították össze azokéval, akik halolajat nem szedtek.
A munkacsoport vezetője, Lori Daiello előadásában elmondta, hogy a halolaj kezelésben részesülő idős emberek gondolkodásbéli képessége jobban megmaradt, mint a többieké. Ez statisztikailag jelentős azonban csak abban a csoportban volt, amelynek tagjai a kiinduláskor teljesen ép szellemi teljesítménnyel bírtak és az Alzheimer-kórra jellemző genetikai kockázati tényező, az APOE4 szempontjából negatívnak bizonyultak.
A legfontosabb kedvező változást a halolaj fogyasztása az agy térfogatának alakulása szempontjából okozta: a táplálékkiegészítővel élők agyszövete nem zsugorodott olyan mértékben, mint az ilyen szempontból kezeletlen csoport tagjaié. Daiello professzor hangsúlyozta, hogy ennek alapján az ilyen betegeknek célszerű a halolaj fogyasztásának ajánlása.
A Grönland délkeleti részén lévő Mittivakkat gleccser, a sziget legintenzívebben megfigyelt, jéggel borított felülete 2010-ről 2011-re 2,45 métert veszített vastagságából - derítették ki brit kutatók.
Ez 29 centiméterrel több, mint a tavaly mért rekord - közölték a Sheffieldi Egyetem kutatói. Az elmúlt 16 év átlaga alig egy méter volt. A gleccser hosszát az idei fogyatkozás 22 méterrel csökkentette, és bár ez tíz méterrel kevesebb, mint az előző évi, a folyamat egyértelmű: a feljegyzések 1931-es megkezdése óta összesen 1,3 kilométert vonult vissza a jégnyelv.
A kutatók a Mittivakkat gleccser zsugorodását az emelkedő hőmérsékletre és a hómennyiség csökkenésére vezetik vissza. Azt feltételezik, hogy a tendencia Grönland többi gleccserénél is hasonló - azoknál, amelyeket szintén megfigyelnek, ez be is igazolódott.
A korábban vélttel szemben nem önzők, hanem alaptermészetüknél fogva önzetlenek a csimpánzok, szeretik megosztani ennivalójukat társaikkal - figyelték meg amerikai kutatók. A majmok önzetlenségét Atlantában, egy főemlőskutató központban konstatálták. Hét nősténycsimpánz viselkedését figyelték meg választási lehetőség elé állítva a majmokat: egy feladatot elvégezhettek úgy, hogy az érte kapott jutalomfalatokat csak maguk ehették meg, vagy úgy, hogy megoszthatták egy cimborájukkal.
Az eredmény: a csimpánzok jóval többször voltak adakozók, mint önzők, és az is megmutatkozott, hogy adakozásukat befolyásolta társuk magatartása. A civakodósabb majmok, vagy az állandóan kéregetők esélytelenebbek voltak ajándékfalatokra.
A megfigyelést vezető Victoria Horner szerint az önzetlenség 6 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki a csimpánzok és az emberek közös ősében, nem pedig csak az emberben azután, hogy elvált az "útja" a majomtól.
Kétezer éves római kardra bukkantak régészek Jeruzsálemben, a Siratófaltól nem messze. A vasfegyver bőrtokban pihent, a szakemberek még annak az övnek a részeit is feltárták, amelyre a kardot csatolták. A kard minden bizonnyal római katonáé lehetett. A mintegy hatvan centiméter hosszú fegyvert a Siratófal közelében, egy antik csatornában fedezték fel - tudatta az izraeli régészeti hivatal.
A júdeai római uralom idején a jeruzsálemiek gyakran bújtak el menekülés közben a csatornákban - emlékeztettek szakemberek. A munkálatok során találtak egy olyan követ is, amely egy ritka menoravésetet visel magán. A kődarabon látható hétágú gyertyatartó feltételezések szerint abban a Második Templomban volt látható, amelyet a rómaiak időszámításunk szerint 70-ben romboltak le.