Átlagosan 37 percre van szüksége az embernek az elalváshoz, egy Nagy-Britanniűban végzett felmérés atanulságai alapján. Minden ötödik válaszadót a természet zajai ringatnak leggyorsabban álomba, a legkedveltebb hangok az őserdő neszei és a madarak csicsergése.
A legnyugtatóbbnak azonban a tenger hullámainak hangja tűnik, a britek 11 százaléka ezt választaná, majd a lágy zene következik, amelyet kilenc százalékuk preferált. Az emberek nyolc százalékát a szél hangja lazítja el, hat százalékát az óra ketyegése, míg az éjszakai rádióműsorokra négy százalékuk szavazott. A leggyakoribb lefekvési idő a briteknél az este 11 óra, az átlagos alvásidő pedig 6 óra 49 perc a felmérés szerint. Az elalvást leginkább az alvótárs horkolása zavarta.
Harminc viking sírt tártak fel Norvégia déli részén egy útépítést megelőző leletmentő ásatások során. A négyszögletes sírgödrök hossza másfél-két és fél méter, a temetkezések többsége a 900-as évekből származik, de akad néhány 11. századi is. Az egyik sír négy sarkában cölöplyukakat fedeztek fel. Nagy valószínűséggel egyfajta tetőszerkezetet emelhettek a temetkezés fölé, ami általában a magasabb rangú személyek végső nyughelyeire volt jellemző.
Az eddig feltárt tíz sírból három vasfejsze, néhány kés és sarló, rézötvözetből készült mérleg és súlyok, üveggyöngyök, valamint két fenőkő került elő. A leletek a 850 és 950 közötti időszakból származnak.
A statisztika szerint 197 öt és kilenc év közötti gyereket kezeltek kórházban Nagy-Britanniában étkezési rendellenességek miatt. A 35 kórházból származó adatok azt mutatták, hogy közülük 98-an öt-hét évesek voltak, 99-en pedig nyolc-kilenc évesek. A 10-12 éves gyerekek közül csaknem négyszázat, a 13-15 évesek közül pedig 1500-at kezeltek ilyen problémával.
Szakemberek feltételezik, hogy az információs szabadságról szóló törvény hatálya alatt nyilvánosságra került adatok alábecsülik a valós számokat, mert egyes állami kezelésben lévő kórházak megtagadták az információszolgáltatást, ráadásul az adatokat közlő kórházak is eltérő módon határozták meg az étkezési rendellenesség diagnózisát.
A University College of London kutatóinak korábbi felmérése azt mutatta, hogy Nagy-Britanniában 100 ezer 13 év alatti gyerek közül háromnál jelentkezik az evészavar valamely formája. A brit egészségügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy a következő négy évben 400 millió fontot (124 milliárd forintot) szánnak az evészavarban szenvedők pszichológiai kezelésére, ezen belül külön program lesz a gyerekeknek és fiatal felnőtteknek.
Egy svájci biotechnológiai cég bejelentette, hogy a szklerózis multiplexben szenvedő pácienseknél jelentkező gyulladásos agyi léziók kezelésére kifejlesztett egyik szere hatékonynak bizonyult a klinikai kipróbálás közbenső fázisában.
Az Actelion vállalat Ponesimod elnevezésű szere csökkentette az újonnan kialakuló gyulladásos léziók számát a szklerózis multiplexben szenvedő betegek agyában. A szklerózis multiplex a központi idegrendszer autoimmun, gyulladásos állapota, amely világszerte több mint egymillió embert érint. Az SM általában a fiatal felnőttkorban jelentkezik, a szervezet immunrendszere megtámadja saját központi idegrendszerét. Krónikus betegség, amelyben károsodik az idegszálakat körülvevő védőburok, az úgynevezett mielinhüvely, amelynek következtében izomgyengeség, egyensúly-, mozgás- és látászavar léphet fel.
A menhirek (a kelta magányos kő kifejezésből) függőlegesen felállított kövek, amelyeknek szimbolikus jelentősége lehetett, más szakértők szerint határjelző kövek voltak, esetleg csillagászati megfigyelésekre szolgáltak.
A bronzkorból származó szardíniai menhirek korát ötezer évesre becsülik a szakértők. A legnagyobb kő 120 centiméter magas, de a háromszáz menhir többségét összetörték, amikor hetven éve megépítették a falat. A kövek jelentős része stilizált emberalakot formáz, a szakértők szerint egy prehistorikus szentélyből származhatnak.
A Kr.e. 3. évezredben Európa-szerte megjelentek az antropomorf (ember alakú) kövek. Szardínia szigetén is sok helyütt megtalálhatók az ilyen menhirek. A most feltárt kő némelyikének vésete tőrt ábrázol, az ábra az Alpokban lévő menhirekre jellemző. Ez azt jelenti, hogy a történelem előtti időkben Szardínia nem egy apró, a világtól elzárt sziget volt, hanem részese a kontinens kulturális áramlatainak.
Nem kell koplalniuk a gyerekeknek a vér koleszterinszintjét mérő vizsgálat előtt - állapították meg amerikai kutatók most megjelent tanulmányukban. A Pediatrics című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban a mostani amerikai irányelvek egyszerűsítésére tesznek javaslatot.
A teszt elvégzését egyes orvosi csoportok az elhízott gyerekeknél ajánlják, illetve azoknál, akiknek családjában előfordult a magas koleszterinszint miatt halálozás vagy szívroham. Ugyanezekben az irányelvekben szerepel az is, hogy a vérvétel előtt 12 órán át ne egyen a páciens.
Az Észak-Karolinai Egyetem munkatársai az amerikai betegségmegelőzési központ, a CDC egy évtizeden át tartó felmérésének adatait tekintették át. A vizsgálatba 13 ezer, három és tizenhét év közötti gyereket vontak be. Mint az elemzésből kiderült, a közvetlenül étkezés után elvégzett teszt eredménye átlagosan mintegy három százalékkal tér el az éhgyomri, 12 órával az utolsó étkezést követő teszt eredményétől. A szakértők egy része ugyanakkor magával a koleszterinszűrés gyerekeknél való szükségességével sem ért egyet.
Egy nemzetközi kutatócsoport a felmérésében három-három olyan európai ország emlőrákos halálozási adatait elemezték, amelyekben tíz-tizenöt év különbséggel vezették be a szűrőprogramokat. A szakemberek arra jutottak, hogy a halálozási arányok visszaesése hasonló volt, függetlenül a szűrések kezdetének időpontjától.
A British Medical Journal című brit orvosi folyóiratban közzétett tanulmány szerzői szerint "a kezelések javulása és az egészségügyi rendszerek hatékonyabbá válása a valószínűbb magyarázat" az emlőtumor miatti halálozási arányok csökkenésére.
Most megjelent tanulmányukhoz a brit, francia és norvég kutatók az Egészségügyi Világszervezet adatait elemezték. Összehasonlították Észak-Írország és az Ír Köztársaság, Hollandia és Belgium, illetve Flandria, valamint Svédország és Norvégia ide vonatkozó mutatóit. A párba állított országokban hasonlóak a melldaganat kockázati tényezői és az egészségügyi rendszer fejlettsége, amiben viszont eltérnek az a mammográfiás szűrőprogramok bevezetési dátuma. Az országpárok közül a másodiknál rendre 10-15 évvel későbbi volt a bevezetés időpontja.
Az eredmények szerint 1989 és 2006 között az emlődaganat miatti halálozás 29 százalékkal csökkent Észak-Írországban és 26 százalékkal az Ír Köztársaságban; 25 százalékkal Hollandiában és 20 százalékkal Belgiumban, illetve 25 százalékkal Flandriában; valamint 16 százalékkal Svédországban és 24 százalékkal Norvégiában. Mellrákkal évente 1,3 millió embert diagnosztizálnak, és évente 500 ezren halnak meg miatta világszerte.
Római majort tártak fel Northamptonban egy építkezést megelőző leletmentő feltárás során. A Kr.u. II. századi lelőhelyről pénzérmék sokasága, bronz- és vastárgyak, valamint 40 kilogrammnyi cserépedény került elő.
"A leletek arról tanúskodnak, hogy tehetős emberek lakták a majort, akik azt is megengedhették maguknak, hogy galliai edényeket vásároljanak" - hangsúlyozta Simon Mortimer, az ásatásokat végző CGMS Consulting cég igazgatója.
Az egykori lakók otthonuk szomszédságában temetkeztek - az 1800 éves nekropoliszból harminc személy földi maradványai kerültek napvilágra.
A legrégebbi lelet egy négyezer éves kovakő dárdahegy.
"Fura elgondolni, hogy a neolitikum és a római kor között több idő telt el, mint ami minket választ el a rómaiaktól" - fogalmazott Simon Mortimer.
Brazília második tudományos kutatóállomását állítja fel az Antarktiszon és az elsőt a kontinens belsejében – közölte kedden Jefferson Simoes, a Krioszféra (hó- és jégtakaró) Nemzeti Tudományos és Technológiai Intézet (INCT) egyik vezetője.
A Krioszféra-1 ember nélküli állomást a Déli Sarktól 500 kilométerre, a déli szélesség 84 fokán állítják fel. Adatokat fog gyűjteni a hőmérsékletről, a széljárásról, a napsugárzásról és a nedvességről – mondta el Simoes az Estado de Sao Paulo című napilapnak.
Elemezni tudjuk majd az elmúlt 500 év éghajlatának történelmét – magyarázta Jefferson Simoes, aki hangsúlyozta, hogy számos tudományos állomás működik a Antarktisz partvidékén, de kevés a kontinens belsejében.
A Krioszféra-1 modult Svédországban gyártják, a költsége 120 ezer dollár (22,2 millió forint), és a tervek szerint decemberben állítják fel.
Brazíliának jelenleg egy olyan kutatóállomása működik, ahol kutatók is dolgoznak, a Ferraz Parancsnok nevű állomás az Amerika és az Antarktisz között fekvő Déli-Shetland-szigetek legnagyobb szigetén, a György király-szigeten.
A jelenlegi állomás nagyon fontos, főként a biológiai tudományok terén – mondta el Simoes. Az Antarktisz belseje azonban egy üres pusztaság(...), nagyon nehezek az éghajlati feltételek” – tette hozzá.
Mintegy harminc ország működtet tudományos kutatóállomást a 14 millió négyzetkilométeres sarkvidéki területen.
A hongkongi műszaki egyetem tudósai igazolták Einstein relativitáselméletének egyik alapvető tézisét, ami szerint a fény sebességét semmi nem képes átlépni. Ennek az elvnek a következménye az is, hogy képtelenség az időben utazni. Az elmélet tíz évvel ezelőtt látszott megdőlni, amikor egyes kísérletek azt mutatták, bizonyos körülmények között a fotonok képesek a fénysebességnél nagyobb sebességre.
A Du Shengwang vezette kutatócsoport azonban bebizonyította, hogy ez csupán mérési hiba, illetve optikai illúzió volt, és hogy egyetlen foton nem képes átlépni a fénysebességet, ebből pedig következik, hogy ezt más részecskék sem tudják megtenni. Bár a hongkongi kutatók eredménye merőben elméletinek tűnik, valójában gyakorlati haszna is lehet a kvantumszámítógépek építésekor, és a kvantuminformáció átviteli módjainak kidolgozásakor.
A British Medical Journal (BMJ) című orvosi folyóiratban ismertetett tanulmány szerint az orvosi tanács ellenére a páciensek fele abbahagyja az aszpirin szedését, ami 60 százalékkal növeli náluk a nem halállal végződő szívroham kockázatát.
Az elemzéshez egy 40 ezer páciensre kiterjedő brit adatbázisból nyerték az információkat. Az eredmény szerint minden 1000 páciensre egy év leforgása alatt négy - nem halállal végződő - többletszívroham jutott azok körében, akik abbahagyták a számukra felírt kis dózisú aszpirin szedését azokhoz képest, akik folyamatosan szedték az előírt szert.
A kis dózisú aszpirin szedését minden szívbeteg páciensnek ajánlják az orvosok, hogy megelőzzék a vérrögök kialakulását. "Ez az olcsó, ám értékes, jó öreg szer az egyik legalaposabban kikutatott gyógyszer az újabb szívroham ellen bevethető arzenálunkban" - mondta Ellen Mason, a Brit Szív Alapítvány munkatársa.
Vérből végezhető diagnosztikus teszt kifejlesztéséről számoltak be ausztrál kutatók szerdán az Alzheimer-kórról Párizsban tartott nemzetközi konferencián. A kísérleti vérteszt az agyi szkenneléssel és más módszerekkel végzett kontrollvizsgálatok szerint jó eredménnyel jelezte, hogy mennyi fehérje rakódott ki az Alzheimer-kórban szenvedő páciensek agyában.
Az agyi képalkotó eljárással végzett szkennelés az Alzheimer-kórt jelző béta-amiloid fehérjékből álló plakkokat már jó évtizeddel korábban kimutatja, mint amikor a páciens memóriaproblémái elkezdődnek, ám ez a módszer túl drága és rutinszerű alkalmazásra, általános szűrésre nem alkalmas. Samantha Burnham, az ausztrál tudományos ügynökség, a CSIRO munkatársa több egyetemmel működik együtt egy hosszú távú tanulmányban, melynek célja egy megfelelő vérteszt kidolgozása az Alzheimer-kór diagnosztizálására. A tanulmányba eddig összesen több mint 1100 embert vontak be.
Első lépésként 273 ember vérmintáiban kilenc különböző hormont és fehérjét azonosítottak, melyek koncentrációja az agyban lévő amiloidszint legjobb előrejelzőjének látszott. Meghatároztak egy határkoncentrációt is, amely felett feltételezhető, hogy nyolc-tíz éven belül kialakul az Alzheimer-kór. Az így összeállított kilenc markeres teszt segítségével újra megvizsgálták a résztvevőket, és a próba 83 százalékos biztonsággal azonosította azokat, akiknél már jelentkezett enyhe kognitív hanyatlás, vagy akiknél az agyi szkennelés lerakódásokat mutatott ki, valamint korrekt módon kizárható volt a 85 egészséges ember.
Az ausztrál kutatók a teszt pontosságát további 817 ausztrál embernél ellenőrizték, valamint még 74 embernél, akik egy amerikai kutatók által vezetett nagy biomarker-kereső tanulmányban vettek részt. Mint Burnham elmondta, ezekben a tanulmányokban is jól teljesített a próba. A CSIRO szabadalmaztatta a tesztet és már tárgyalásokat folytat néhány vezető céggel gyártásáról.
Ötezer éves csontvázat tártak fel az olasz alpesi kisvárosban, Introdban egy iskola bővítésekor. Az előzetes antropológiai vizsgálatok szerint női csontvázról van szó, amelyet sírmellékletek nélkül temetek el. Az Introd hölgyének elnevezett nőt fejjel nyugat felé, a jobb oldalára fektetve helyezték örök nyugalomra - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon. Amennyiben a radiokarbonos vizsgálatok alátámasztják, hogy a csontváz ötezer éves, így Introd hölgye Ötzi, a jégember kortársa volt.
Az európai csapatok közül a magyar együttes szerepelt a legeredményesebben az idei, Tajvanban rendezett 22. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián. A versenyt július 11. és 17. között rendezték meg 229 diák részvételével. A legrangosabb nemzetközi biológiaversenyen Magyarország csapata másodszor indult el, és ezúttal is kimagasló teljesítményt nyújtott. Az együttes négy diákja összesen egy arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerzett, így az éremtáblázaton a magyarok a nyolcadik helyen végeztek a közel 60 résztvevő ország között - adta hírül közleményében Bán Sándor, a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének elnöke.
Az aranyérmes Nászai Máté gyakorlati eredményei és az ezüstérmes Szentirmai Márton elméleti megoldásai messze megelőzték a többi európai diák eredményeit. Mindkét fiatal és a bronzérmes Hawchar Fatime is a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja. Rehó Bálint, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban tanulója ezüstérmet szerzett. A fiatalok eredményes felkészítését a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Tanszékcsoportjának oktatói és a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének (MABITE) tagjai végezték. Idén olyan - korábban legyőzhetetlennek hitt - csapatokat is sikerült maga mögé utasítania a magyar együttesnek, mint India, Oroszország vagy Ausztrália versenyzői. A vetélkedőben hat távol-keleti ország és az Egyesült Államok tanulói előzték meg a magyar diákokat.
Az antik intézmény részei a bolgár főváros földalattijának építési munkálatai során kerültek felszínre - adta hírül a 24 Csasza című bolgár napilap szerdán. A valószínűleg a IV. századból származó huszonöt négyzetméteres fürdőt Waleria Noewa régész "antik wellness központnak" nevezte, az ókori Rómában üzemelő nyilvános fürdőkkel ellentétben ugyanis a szófiai szolgáltatásait igénybe vevő vendégeknek fizetniük kellett.
További érdekesség a létesítmény egyik terme alatt megtalált üveggyár, amely az óvárosban üzemelt, holott akkoriban a hasonló termelőüzemek csak a város falain kívül működhettek. Ez is azt mutatja, hogy ezen a területen már az ókorban is megszegték a törvényeket - tréfálkoztak az ásatáson dolgozó régészek a lap tudósítása szerint. A mai bolgár főváros a Konstantinápolyba (Isztambulba) vezető útvonal egyik fontos állomása volt. Területén sok, a trákok és a rómaiak idejéből fennmaradt régészeti jelentőségű nevezetesség található.
Egy amerikai veteránok körében végzett nagyméretű tanulmányban arra a következtetésre jutottak kutatók, hogy a robbanások következtében kialakult enyhe agysérülés is növeli az Alzheimer-kór kockázatát.
A kutatók szerint még az agyrázkódások is növelhetik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét a későbbi élet során. Az eredmények megváltoztatják a jelenlegi szemléletet, amely szerint csak a közepesen vagy nagyon súlyos agysérülések emelik a demencia kockázatát.
A tanulmányba közel 300 ezer amerikai veterán katonát vontak be, akiknek az életkora 55 év fölött volt. Ők mindannyian megjelentek legalább egy vizsgálaton 1997 és 2000 között, majd kontrollon 2001 és 2007 között a veteránokat ellátó illetékes egészségügyi intézetekben. A tanulmány kezdetén egyiküknél sem diagnosztizáltak demenciát.
A feljegyzések alapján 4902 veterán szenvedett el traumás agysérülést, az esetek az agyrázkódástól a koponyatörésig terjedtek. A hétéves követés alatt több mint 15 százalékuknál diagnosztizáltak demenciát, míg azok körében, akik nem szenvedtek el ilyen sérülést, ez az arány csak 7 százalék volt. A sérülés súlyossága nem változtatott a kockázat mértékén.
Vaskori sírt tártak fel Kazahsztánban, az Akmola-tartományban, a szarmata harcost a Kr.e. IV-III. században helyezték végső nyugalomra. Szergazi Szaken ásatásvezető régész szokatlannak nevezte a sír tájolását, hiszen a harcost a szarmata szokásokkal ellentétben fejjel dél felé helyezték a sírba. A holttest mellett nyílvesszőket, késeket, vasból készült övcsatot, valamint az áldozati állatok csontjait találták. A harcos feje mellett két cserépedényt helyeztek el, egyet pedig a lábainál.
Közel másfélezer bambusztekercset tártak fel Kína észak-nyugati részén Kanszu (Gansu) tartományban. A tartományban három éve folynak gázvezeték építéséhez kapcsolódó leletmentő ásatások. Eddig rengeteg cserépedény, rézből és vasból készült használati tárgyak, valamint pénzérmék sokasága került elő. A szakértők a legbecsesebb leletnek a Han-dinasztia idejéből (Kr.e. 206-Kr.u. 220) származó 1453 bambusztekercset tartják, amelyek szövegei sokat elárulhatnak a korabeli emberek életéről.
A legrégebbi, több mint ötezer éves egyiptomi királyrajzot és feliratot fedezték fel amerikai és olasz régészek Kairótól 800 kilométerre délre. A Krisztus előtt 3200 környékén született rajz a protodinasztikus korból származik, akkoriban volt kialakulóban a hieroglifák írásrendszere. Az egyiptomi antikvitásokat felügyelő minisztérium közleménye szerint a sziklarajz egy királyt ábrázol Felső-Egyiptom koronájával a fején. A leletre Kairótól 800 kilométerre délre, el-Hamdulab vidékén találtak, régészek szerint a terület gazdag a még felfedezetlen rajzokban és feliratokban. A most ismertetett rajz része egy sorozatnak, amely királyokat ábrázolva mutatta be az uralkodók rituáléit.
Az őskorból származó fát találtak a garzweileri bányavidéken Németországban. A külszíni barnaszénbányát üzemeltető RWE Power nevű vállalkozás közlése szerint a több mint tizenkétmillió éves fatörzs 9,5 méter hosszú. A tűlevelű fa ötszáz évesen dőlt ki, majd tengeri homokrétegek borították be.
A lelet 150 méteres mélységben végzett bontási munkálatok során került napvilágra. Hogy a fosszilis fa ne porladjon szét a levegőn, a fatörzset konzerválni kell - a folyamat az RWE szerint 4-5 évet vehet igénybe. Az értékes maradványt daruval emelték ki a mélyből.
A rövidlátó embereknél csaknem kétszer nagyobb a zöldhályog (glaukóma) kialakulásának valószínűsége, azé a szembetegségé, amely a felnőttkori vakság vezető oka - állapították meg holland kutatók.
A szakértők azt javasolják, hogy a 40 év feletti rövidlátó emberek rendszeresen vegyenek részt glaukómaszűrésen.
Az Ophthalmology című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban a nyílt zugú glaukóma (a zöldhályog leggyakoribb formája) és a rövidlátás közti összefüggésre koncentráltak a kutatók. Nomdo Jansonius kutatásvezető, a groningeni egyetemi orvosi központ munkatársa csoportjával 11 korábbi tanulmány adatait elemezte, melyekbe összesen több tízezer embert vontak be.
Az adatok áttekintésekor kiderült, hogy a rövidlátó embereknél mintegy 90 százalékkal nagyobb gyakorisággal alakult ki nyílt zugú zöldhályog. A kutatók hozzátették, hogy nem ok-okozati kapcsolatot állapítottak meg, hanem azt, hogy az adatok a két állapot együttes megjelenésére utalnak.
A zöldhályognál a szemüreg belső nyomása megemelkedik, emiatt károsodik az ideghártya és a szemideg, ami kezelés nélkül fokozatosan tönkreteszi a látást. Világszerte több tízmillió embert érint, többségükben ötven év fölött. Az eredményes kezelés, a látásvesztés lassításának kulcsa a korai diagnózis.
Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetője elmondta, hogy a tavalyi 35-tel szemben idén csak 25 rétisasfióka kelt ki Baranyában.
A tavalyihoz hasonlóan ismét 33 pár rétisas fészkelt Baranyában, de közülük csak 25 pár költött, 8 nem rakott tojást. A költések közül 16 bizonyult sikeresnek, 7 pár 1 fiókát, 9 pár 2 fiókát nevelt fel. Bár a szaporulat jóval alatta maradt a tavalyinak, a költési eredmények mégsem tekinthetők rossznak - mondta Bank László.
A szakember szerint az befolyásolhatta a költések számát, hogy az elhúzódó tél miatt a halastavakat sokáig jégpáncél borította. A sasok elsősorban a vizek környezetében szerzik táplálékukat, de a befagyott tavak miatt általában a folyóvizek közelébe húzódnak, ott várják meg a jégolvadást. Mindez azt eredményezheti, hogy túl későn tudják elfoglalni régi fészkeiket, ezért költésük elmaradhat.
Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy azok a párok, amelyek idén nem jutottak el a tojásrakásig, a megye belső területein, a Dunától és a Drávától távol fészkelnek.
A páratlan régészeti leletre - 67 darab ezüsttallérra - 2009 karácsonya előtt néhány nappal találtak rá lakossági jelzés alapján a Tornyai János Múzeum régészei. Helybéliek szóltak a közgyűjtemény munkatársainak, hogy amatőr régiségbúvárok fémkeresővel vizsgálnak egy magaslatot a Tisza egykori árterében. A helyszínre érkező kutatók a felszínen nem találtak érdemleges régészeti leletet, azonban Bacskai István hivatásos műszeres lelet- és lelőhelyfelderítő segítségét kérték, aki rábukkant a kincsre – idézte föl a helyi viszonylatban eddig páratlan érmeegyüttes megtalálásának történetét Medgyesi Konstantin, a múzeum sajtóreferense.
A veretek nagy része egy körülbelül száz négyzetméteres területről került elő, mindössze 10-25 centiméteres földréteg alól, de a legmélyebben megtalált érméért sem kellett 40 centiméternél mélyebbre ásni. A szakemberek ebből arra következtettek, hogy egykori tulajdonosa nem ásta el, esetlegesen csak elkaparta, vagy egy fa odvába rejthette el a kincsét. Az éremveretek egy bőrből készült erszényben lehettek elrejtve. Erre utal az a virágalakú aranyozott bronz veret, amely az érmék közeléből került elő és egyértelműen a török korra datálható.
A hatvanhét veret a XVI. század végén jelentős értéket képviselt, egy-egy ezüsttallér egy mesterember többheti vagy többhavi bérét tette ki. A kutatók feltételezése szerint az összeg adófizetés céljára szolgált vagy egy katona összegyűjtött zsoldja lehetett.
A 25-30 gramm közötti tömegű, 35-40 milliméter átmérőjű tallérok 1534-1594 között készültek, döntően a Német-Római Császárság területén. A legnyugatabbról származó tallérokat a mai Elzász, illetve Hollandia területén verték. Egy tallér Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem uralkodása idején, 1593-ban Erdélyben készült, két másik - Rudolf császárt ábrázoló pedig - ugyanebben az időszakban Körmöcbányán.
Az érméket a közgyűjtemény restaurátorai megtisztították, és a kutatók páratlanul rövid idő – alig több mint egy esztendő - alatt a leletanyag tudományos feldolgozásával is végeztek. Az éremkincs és feltárásának történetét, valamint a veretek részletes tárát és leírását a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ évkönyvében olvashatják el a régi pénzérmék iránt érdeklődők. Az egyestés kamaratárlat megrendezésének apropóját is a Hombár című periodika megjelenése adta, amelyben a Tornyai-múzeum szakemberei számolnak be az elmúlt esztendőben elvégzett munkájukról.
Amatőr régész fedezett fel félszáz állati csontot (bordákat, lábszárcsontokat, csigolyákat), valamint egy megperzselődött kőpengét a Tjonger-folyó völgyében, Hollandiában. A csontokról bebizonyosodott, hogy egyetlen őstuloktehéntől származnak, amelyet a radiokarbonos vizsgálatok tanúsága szerint Kr.e. 5701-5530 táján, azaz a mezolitikumban (középső kőkorban) öltek le. Az őstulok marmagassága mindössze 134 centiméter volt, vagyis nagyon apró termetűnek számított.
"Az állatot csapdába ejtették - miután bezuhant a verembe, agyonverték, esetleg lenyilazták" - magyarázta Wietske Prummel archeozoológus, a Groningeni Egyetem docense, a tanulmány társszerzője.
Wietske Prummel kollégájával, Marcel Niekusszal apránként összerakosgatták a majd nyolcezer évvel ezelőtti történetet.
A tanulmány szerint, a vadászok, miután megölték az állatot, levágták a végtagjait és kiszívták a csontvelőt.
A zsákmányt megnyúzták, majd a tetemet széttrancsírozták, a bőrt és a nagyobb húsdarabokat félretették, hogy a közeli településre vigyék. A pattintott kőpenge nyomai a csontokon arról tanúskodnak, hogy milyen aprólékosan fejtették le a húst a vadászok.
"A bordákat a vadászok a helyszínen megsütötték, mintegy megjutalmazva magukat a sikeres zsákmányszerzésért" - vélekedett Wietske Prummel.
A lakoma helyszínén hátrahagyott kőpenge kicsorbult, ezért eldobták, és kissé megperzselődött a tűzben.
"Vadászó-gyűjtögető népesség lakta a Tjonger-folyó völgyét a késő mezolitikumban. Nagy településeken éltek, és előszeretettel vadásztak az őstulokra. A vaskorban a térség elmocsarasodott és gyakorlatilag elnéptelenedett, a terület csupán a késő középkorban kezdett ismét benépesülni" - hangsúlyozta Marcel Niekus.
Az őstulok (Bos primigenius vagy Bos taurus primigenius) a szarvasmarha kihalt őse. A pleisztocénben Európa, Ázsia és Észak-Afrika területén élt. A vadászat miatt a bronzkortól fokozatosan visszaszorult, Európában legtovább a lengyelországi jaktorokwai erdőben maradt fenn, itt 1627-ben, Ázsiában pedig a XVIII. század végén pusztult ki.
A fennmaradt képek és csontvázak alapján 160-190 centiméter magas volt, de törpeváltozatai is létezhettek. A tehenek barnák, a bikák feketék voltak, világos hátszíjjal. Félméteresnél is hosszabb, csontszínű, fekete végű szarvaik oldalt, majd előre görbültek.
A Vörös-tenger vize egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.
A kutatók a Vörös-tenger felszínéről 1985 és 2007 között készült műholdas hőtérképeket elemeztek ki. Dionysios Raitsos, a szaúd-arábiai King Abdullah Tudomány és Technológiai Egyetem (KAUST) éghajlatkutatója és kollégái a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be arról, hogy a szokatlanul gyors hőmérsékletváltozás az 1990-es évek közepén vette kezdetét.
A víz középhőmérséklete 1985 és 1993 között alig ingadozott, 27 és 27,5 Celsius fok között alakult. 1994-től azonban jelentős ugrás következett be, amely csúcsát 1995-ben érte el 28,5 Celsius fokkal. Ennek okát a kutatók a klímaváltozás miatti felmelegedésben látják - ismertette a kutatás eredményét a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de).
Az északi féltekén mért hőmérsékletekkel való összehasonlítás igazolja, hogy a megfigyelt felmelegedés a globális éghajlatváltozás része. A rohamos felmelegedés veszélyeztetheti a Vörös-tenger korallzátonyainak változatos növény- és állatvilágát. Ugyanis az élőlényeknek nincs elég idejük arra, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez - mutattak rá a szakemberek.
Amerikai kutatók egy évvel ezelőtt kimutatták már, hogy az elmúlt évtizedben a Diploastrea heliopora korallfaj állományának mintegy egyharmada pusztult el a szokatlanul meleg víz miatt a nyári hónapok során.
Arról, hogy a többi faj hogyan reagál a melegedő vízre, eddig nem áll rendelkezésre információ. Mivel azonban a korallzátonyok alapvetően igen érzékeny rendszerek, a kutatók szerint magas a kockázata annak, hogy számos faj örökre eltűnik a Vörös-tengerből.
A maják eddig fel nem derített sírkamrájába nyertek betekintést egy távirányítású kamera segítségével Mexikó déli részén a régészek. Az 1500 éves, vörösre festett falú sírkamra érintetlennek tűnik - közölték a kutatók. Az első képekből még nem lehet megállapítani, hogy vannak-e emberi maradványok a sírban. A szakértők szerint Palenque városállam egyik korai uralkodójának temetkezési helyéről lehet szó.
A sír létezéséről 1999 óta tudnak, a kutatók azonban letettek a felderítéséről, mivel nagy volt a kamra feletti piramis beomlásának veszélye. A sírkamra, amelynek falát vörös festék és maja figurák díszítik, a romváros részben dzsungellel borított területén fekvő, déli Akropoliszként is emlegetett piramiskomplexben található. A közelben áll a Feliratok Temploma, ahol az 1950-es években megtalálták Kin Pakal maja uralkodó sírját.
Az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) csütörtökön közzétett figyelmeztetése szerint egy dohányzásról való leszokást segítő szer, a Chantix gyártójának a betegtájékoztatóban fel kell tüntetnie, hogy az alkalmazott hatóanyag némiképp növeli a szívproblémák kockázatát azoknál a pácienseknél, akiknek meglévő kardiovaszkuláris betegségük van.
A Pfizer gyógyszeripari vállalat varenicline elnevezésű hatóanyagát hétszáz dohányos bevonásával tesztelték egy klinikai kipróbálásban. Ennek eredménye szerint a szer szedése összefüggést mutatott a szívrohamok, érelzáródások és anginák kockázatának emelkedésével a placebóhoz képest.
Az FDA utasította a szer gyártóját, hogy végezzen el egy nagy méretű, összetett elemzést (úgynevezett metaanalízist) az eddigi klinikai próbák adataiból, és tájékoztassa annak eredményéről a közvéleményt.
A szert a világ csaknem kilencven országában forgalmazzák.
Az aorta aneurizmája és az amiatt bekövetkező verőérszakadás évente 10 ezer ember halálához vezet az Egyesült Államokban. A PLoS Genetics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány segíthet a későbbiekben kiszűrni a nagyobb kockázatnak kitett pácienseket.
A most közzétett eredmények szerint a 16-os kromoszómán található az a gén, amelynek kétszeresen megjelenő kópiája igen nagy mértékben növeli a sokszor halálossá váló verőérszakadás veszélyét. Munkájukban a houstoni Texasi Egyetem kutatói speciális genetikai változatokat kerestek a DNS-molekulán belül, például hiányzó vagy többször előforduló génszakaszokat.
"Most kezdjük csak megérteni a kópiaszám változatok lényegét és betegségekkel való kapcsolatukat" - magyarázta Dianna Milewicz kutatásvezető. A tanulmányban a 16-os kromoszómán lévő 16p13.1 jelű régióra koncentráltak, amely kilenc gént foglal magában. Az emberek körülbelül 1 ezrelékénél fordul elő, hogy ezek közül duplikálódik valamelyik gén: megjelenésüket összefüggésbe hozták már a szkizofrénia és a figyelemhiányos zavar kockázatának emelkedésével. Szintén ezen a genetikai területen található az MYH11 jelű gén, amely a test verőereiben lévő simaizomra van hatással.
A vizsgálatban 765 olyan páciens DNS-ében kutattak a kétszeres kópiák után, akiknek nem családi jellegű aneurizmájuk vagy aortaszakadásuk volt. Közülük nyolcnál találtak dupla kópiát az adott génből, míg a kontrollcsoportot alkotó 5 ezer ember körében csak négynél fordult elő.
A megállapítás azt jelzi, hogy 12-szer nagyobb a betegség előfordulásának kockázata azoknál, akik két kópiát hordoznak a szóban forgó génből.
A világszerte legtöbb halálesetet okozó kór, a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére kidolgozott kombinált gyógyszer folyamatos szedésével az infarktus vagy az agyi katasztrófa kockázata felére csökkenthető. A szer első nemzetközi vizsgálatának eredményeit a PLoS One szakfolyóirat közölte.
A szív-és érrendszeri betegségek okozta halálozás néhány kockázati tényező összeadódó hatásával megmagyarázható. Két betegségek megelőzésével foglalkozó angol professzor, N.J. Wald és M.R. Law 2003-ban közölte azt az azóta egyik legtöbbet idézett tanulmányt, amelyben megfogalmazták, hogy ha minden, 55 évesnél idősebb ember szedne egy olyan több hatóanyagot tartalmazó gyógyszert, amely kedvezően befolyásolja a legfontosabb kockázati tényezőket, a szív-és érrendszeri halálozás legalább 80 százalékkal csökkenne.
A javaslat sok vitával folytatódott, de közben már voltak olyan gyógyszercégek, melyek készítettek ilyen "polipillt" és ezeket a világ bizonyos részein, például Indiában vagy Iránban kedvező eredménnyel kipróbálták. Most az első több földrészen végzett vizsgálat eredményeit ismertették. A vizsgálatot az angol Simon Thom vezette.
A 378 résztvevő az Egyesült Királyság, Ausztrália, Brazília, India, Új-Zéland, Hollandia és az Egyesült Államok területén élt. Valamennyien fokozott kockázatúnak minősültek szív-és érbetegség szempontjából, bár ez nem jelentette azt, hogy valamennyien magas vérnyomás betegségben szenvedtek volna, vagy emelkedett lett volna a vérük koleszterin tartalma.
A polipill kis adagban tartalmaz aszpirint, valamint vérnyomáscsökkentőt és olyan készítményt, mely a vizsgálati alanyok vérében a "rossz" LDL-koleszterin szintet vitte le. Az eredmények arra utalnak, hogy ez a megelőző kezelés az infarktus és a szélütés veszélyét a felére csökkentette.
A nemzetközi vizsgálat azt is jelezte, hogy minden hatodik résztvevő tapasztalt valamilyen mellékhatást és ez olyan mértékű volt, hogy minden huszadik abbahagyta a gyógyszer szedését. Számítások szerint a veszélyeztetett emberek számára ez a kezelés több kedvező esélyt jelent, mint kockázatot, bár további, mind szélesebb körű vizsgálatokra lesz szükség ennek alátámasztására.
Az elmúlt év húsz legnépszerűbb antibébi-tablettájának csaknem fele esetében az embólia kialakulásának kockázata kétszer akkora, mint a korábbi készítményeknél - derült ki a Barmer GEK német betegbiztosító jelentéséből.
A tanulmány megkérdőjelezi az alkoholfüggőknek felírt erős altatószerek létjogosultságát is. Az alkoholfüggők tizennégy százaléka fogékony az egyéb szenvedélyekre is. A páciensek a kórházi elvonókúra alatt gyakran kapnak altatókat, később pedig az alvászavarok és szorongásos tünetek kezelésére is. A tanulmány szerint azonban a gyógyszerek hosszú távú alkalmazása a függővé válás magas kockázata miatt nem megfelelő.
Kritikával illetik a demenciában szenvedő betegek számára az erős nyugtatószerek felírását is. Ezek a páciensek a tanulmány szerint hatszor gyakrabban kapnak neuroleptikumokat, mint a demenciában nem szenvedők, halálozási arányuk pedig 1,6-1,7-szer magasabb.