A szőlő, tőzegáfonya és fekete ribizli levének keveréke lehet a leghatékonyabb ital a szív védelmében - állapították meg francia kutatók. A laboratóriumi kísérletekben sertések artériáin vizsgálták, hogy a különböző gyümölcsökből származó levek és azok koktéljai hogyan hatnak az érfalakra.
A kutatók a gyümölcsökben található polifenolok érfallazító hatását vizsgálva úgy találták, hogy a legaktívabb, leghatékonyabb a fekete ribizli, az áfonya, a fanyarka (kövikörte), a tőzegáfonya és a szőlő. Mindazonáltal táplálkozási szakemberek felhívják a figyelmet a gyümölcslevek magas cukor- és alacsony rosttartalmára, és azt javasolják, hogy étrendünkben sokféle gyümölcs és zöldség kapjon helyet.
A cukorbetegek állapota akkor javult a legtöbbet, ha legalább heti 150 percben irányítás mellett végeztek személyre szabott testmozgást - közölték megállapításukat brazil kutatók a Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban.
A tanulmány alapján amerikai szakemberek azt javasolják a döntéshozóknak, hogy vegyék fontolóra az egészségklubokba szóló bérletek árának megtérítését az érintettek számára.
Daniel Umpierre és kutatócsoportja arra keresett választ, hogy milyen módszerrel lehet a leghatékonyabban csökkenteni a diabétesszel élők vércukorszintjét, amihez 47 klinikai próba - összesen 8 ezer páciens - adatait elemezték. Úgy találták, hogy a résztvevők heti legalább 150 perc ellenőrzött programú edzés mellett érték el a legjobb eredményt, a felügyelt testmozgás hatékonyabbnak bizonyult, mint a csupán tanácsadás alapján otthon végzett.
Az Egyesült Államok járványügyi központja, a CDC előrejelzése szerint 2050-re minden harmadik amerikai cukorbeteg lehet, ha az elhízás és mozgáshiány mértéke nem változik.
Egy szippantással az ajándékba kapott rózsákból növényvédőszerek is bejuthatnak tüdőnkbe: a német Öko-Test magazin vizsgálata 22 rózsacsokorból 56 különböző növényvédőszert mutatott ki. Ezek közül tizenegy használata uniószerte tilos.
Csokronként akár húsz különböző növényvédőszert is találtak. Bár ezek elsősorban a virágtermesztésben és a virágüzletekben dolgozók egészségére jelenthetnek veszélyt, a nappaliban is kipárologhatnak.
A permetszerek alkalmazása legális, mivel a vágott virágoknál nincs meghatározott határérték a növényvédőszerekre. A virágokat azonban terheltségük révén semmiképp nem ajánlott komposztálni, azok az egyéb hulladékok közé tartoznak.
Korábbi tanulmányokban már rámutattak, hogy az elhízás a demencia kockázati tényezője, ám a Neurology című szakfolyóiratban most ismertetett, 8534 svéd iker adatainak elemzésével készült tanulmány azt sugallja, hogy már a túlsúly is rizikófaktor lehet.
A testsúly és a testmagasság arányából kiszámítható testtömegindex (BMI) 30-nál nagyobb értéke - azaz elhízottság - esetén 288 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint azoknál az embereknél, akik BMI értéke 20 és 25 között volt. A 25 és 30 közötti BMI értékkel élők túlsúlyosnak, de még nem elhízottnak számítanak. Az ő esetükben 71 százalékkal volt nagyobb az esélye a demencia kialakulásának. (A BMI értékét úgy kapjuk meg, hogy a kilogrammban kifejezett testtömeget elosztjuk a méterben megadott testmagasság négyzetével.)
A stockholmi Karolinska Intézet kutatói eredményeik alapján a demencia megelőzéséhez vagy legalább a kockázat csökkentéséhez azt javasolják a középkorúaknak, hogy étkezzenek egészségesen és rendszeresen mozogjanak.
A vulkán napok óta hamuesővel borítja a közeli településeket, a több centiméteres hamuréteg már az emberek és az állatok egészségét veszélyezteti. Az iskolákban szünetel a tanítás, és a helyieket felszólították, hogy zárják be házaik ajtajait és ablakait. A legnagyobb kárt az állattenyésztők szenvedik, jószágaik ugyanis nem tudnak legelni.
A fővárostól, Quitótól 130 kilométerre délre található, több mint ötezer méter magas vulkán 1999 óta újra aktív. Öt évvel ezelőtt heten vesztették életüket erősebb kitörései következtében.
A passzív dohányosok körülbelül egy százalékát szívják be annak a füstmennyiségnek, amely az aktívan cigarettázók tüdejébe jut, ám a tanulmány szerint ez is árt a magzatnak. A cigaretta szálló füstje számos olyan kémiai anyagot tartalmaz, amelyet a dohányzó a filteren át szív be, átszűrve. Joan Crane a tanulmány vezetője úgy véli, ezek az anyagok rontják a méhlepény vérellátását, ezáltal ártanak a magzatnak.
Egy egészségügyi adatbázisban található, mintegy 12 ezer állapotos kanadai nőre vonatkozó információt elemeztek a kutatók. A várandós kismamák 11 százaléka volt kitéve passzív dohányzásnak. A terhesség harmadik trimeszterében a dohányfüstöt passzívan beszívó nők között 0,83 százalék volt magzatuk halva születésének aránya, míg azok körében, akik környezetében nem dohányoztak csak 0,37 százalék volt ez az arány.
Ez még nem jelenti azt, hogy a dohányfüst jelenléte és a halva születés között talált összefüggés ok-okozati kapcsolat, ám más lehetséges kockázati tényezők - például az anyai életkor, alkohol- és drogfogyasztás - figyelembe vétele után is háromszor nagyobb esélye volt a halva születésnek azoknál, akik passzívan dohányoztak. A terhességük alatt passzív dohányzásnak kitett anyák újszülöttjei átlagosan 54 grammal kisebb súlyúak voltak, és fejkörfogatuk is kisebb volt átlagosan 0,24 centiméterrel.
A bipoláris zavarnál évtizedek óta alkalmazott lítium lassíthatja az Alzheimer-kór kialakulását is - idézte kutatók megállapítását a Daily Telegraph. Kis létszámú csoportnál - 41 enyhe fokú kognitív zavarral élő, hatvan év feletti embernél - próbálták ki a lítium alkalmazását. (A lítiumot évtizedek óta eredményesen használják az orvosok a mániás depresszió kezelésére.) A vizsgálatba bevont emberek fele napi 150 milligramm lítiumot szedett, míg a másik fele nem alkalmazta a szert. A British Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány szerint valamennyi páciensnek romlottak némiképp a kognitív funkciói és a figyelme, ám ennek üteme lényegesen kisebb volt azoknál, akik lítiumot szedtek.
A kutatók mérték az Alzheimer-kór egyik biomarkerének, a foszfo-tau fehérjének mennyiségét is: ennek koncentrációja szintén lassabban emelkedett azoknál, akik szedték a lítiumot. Mindezek alapján Orestes Forlenza és kutatótársai úgy vélik, hogy az Alzheimer-kór kockázatával élő embereknél védőhatású lehet a lítium alkalmazása.
Pénteken este utolsó útjára indul az Endeavour.
Az STS-134 űrrepülő küldetés fő feladata az Alfa Mágneses Spektrométer nevű részecskefizikai kutatóeszköz és egy tartalék alkatrészeket hordozó külső tárolóplatform feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra.
A 14 naposra tervezett repülésen az Endeavour űrrepülő hatfős személyzete négy űrsétán, a felvitt új elemek felszerelésén és karbantartó feladatokon túl már az űrsikló kivonása utáni időkre készíti fel az űrállomást.
Ennek egyik legfontosabb elemeként az űrsikló robotkarjának a hosszabbító-elemét véglegesen az űrállomásra telepítik.
A NASA TV élőben közvetít az eseményekről, amit a Galileowebcast átvesz és magyar kommentárral lát el. Az indítás tervezett időpont magyar idő szerint 21 óra 47 perc, a magyar nyelvű közvetítést itt lehet nyomon követni.
A New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban ismertetett tanulmány szerint a bőrbetegség közvetlenül átkerülhet állatról emberre, ám járványveszélyt nem jelent. A leggyakrabban Indiában előforduló betegséget az Egyesült Államokban pár tucat ember a tatu vadászata és húsának feldolgozása során kaphatta el.
Világszerte összesen 249 ezer leprás esetet jelentettek 2008-ban, az Egyesült Államokban évente mintegy 150-re tehető az esetek száma. A betegség antibiotikummal gyógyítható, ám kezelés nélkül vaksághoz és idegkárosodáshoz vezethet a kézen és a lábon. A betegséget felfedezője után nevezték el: Hansen, egy norvég orvos 1873-ban írta le először.
A mostani tanulmányhoz az Egyesült Államokban 50 leprás pácienst és 33 vadon élő tatut vizsgáltak. A DNS-tesztek során azonosították a Mycobacterium leprae baktérium eddig nem ismert genotípusát, amely az állatok közül 28-ban volt jelen, valamint 22 olyan embernél, akik nem jártak külföldön, így nem fertőződhettek meg másutt.
A páciensek valamennyien az ország olyan területén éltek, ahol előfordul a kilencöves tatu, sőt estenként húsát is fogyasztják, például Texas és Louisina államokban.
Az előítéletekkel és félelmekkel ellentétben a leprát nehéz elkapni, ismételt érintkezés szükséges hozzá, és a népesség 90-95 százaléka hordoz immunitást vele szemben. A kutatók úgy vélik, más állatokkal ellentétben a kilencöves tatuban azért él meg a lepra baktériuma, mert alacsony, mindössze 32 Celsius fokos a testhőmérséklete.
A közép-kínai Senszhi (Shaanxi) tartományban Hsziantól (Xi'an) északra található Linfen városban bukkantak a kutatók arra a sírra, amelyből eddig még nem látott feliratú bronztárgyak kerültek elő.
A régészek egy helyi, a krónikákban eddig még sehol sem említett uralkodó nevét fedezték fel a Hszicsou-dinasztia (ie. 1046-771) idejére tehető sírból kiemelt tárgyakon.
Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy Pa Po (Ba Bo) avagy a Pa királyság uralmát teljesen elfeledték az idő múlásával. A most előkerült tárgyak viszont számtalan érdekességre derítenek fényt.
A kutatók a bronztárgyak minőségéből és összetételéből következtethetnek az akkori technológiára, és ennek alapján a társadalom fejlettségi fokára. A régészek szerint ez a királyság annyira parányi lehetett, hogy a számtalan helyi uralkodó között talán nem is tartották említésre érdemesnek az akkori történetírók. De az is elképzelhető, hogy a feljegyzések egyszerűen elvesztek az évezredek során.
A gyakoribb D-vitamin hiány állhat annak hátterében, hogy a magasvérnyomás-betegség nagyobb arányban jelentkezik a feketék körében, mint a fehérek között - idézte amerikai kutatók megállapítását kedden a Science Daily című tudományos portál.
A Rochesteri Egyetem orvosi központjának kutatói úgy vélik, hogy a sötétebb bőrben termelődő kevesebb D-vitamin összefüggésbe hozható azzal, hogy a feketék között gyakoribb a magas vérnyomás.
A vizsgálatban egy 2001 és 2006 között készült felmérés adatait elemezték, melybe 2 ezer fekete és 5100 fehér, húsz év fölötti felnőttet vontak be.
A vérükben mért D-vitamin szintje alapján öt csoportra osztották a résztvevőket. A legalacsonyabb vitaminszintű ötödbe a feketék 61 és a fehérek 11 százaléka került, míg a legmagasabb vitaminszintű csoportba a feketéknek csupán 2, míg a fehéreknek 25 százaléka jutott.
A kutatók szerint a D-vitamin koncentrációjában lévő különbség lehet az egyik oka annak a korábbi tanulmányokban megállapított ténynek, hogy a feketéknél gyakoribb a magas vérnyomás. A tanulmányt a Journal of General Internal Medicine című szaklapban ismertették részletesen.
Egy Progressz M-10M típusú orosz teherűrhajót indítottak el szerda délután a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) - jelentette a Moszkva melletti repülésirányító-központ (CUP).
Az automata üzemmódban repülő űreszköz 2,6 tonna hasznos terhet, vizet, élelmiszert, üzemanyagot és tudományos berendezéseket szállít a Föld körül átlagosan 350 kilométeres magasságban keringő űrbázisra.
A tervek szerint úti célját közép-európai idő szerint péntek délután éri el.
A falusiak háromnegyede állította, hogy a hőmérséklet emelkedett az elmúlt tíz évben, kétharmaduk szerint pedig a nyár és a monszun egyre korábban köszönt be. A válaszadók közel fele vélte úgy, hogy kevesebb hó van a hegyeken, mint egykor, hetven százalékuk pedig úgy látja, hogy szűkösebbek lettek a vízforrások. Durván felük gondolta úgy, hogy egyes növényfajok korábban rügyeznek, és a moszkitók megjelentek olyan falvakban, ahol korábban nem bukkantak fel. Végül több mint harmaduk számolt be új növénybetegségekről és újfajta gyomfajtákról a mezőgazdasági területeken.
A tanulmány szerint a falusiak beszámolói nagyrészt egyeznek a himalájai hőmérsékletre, csapadékra és fajokra vonatkozó tudományos eredményekkel, nincs ugyanakkor tudományos bizonyíték arra, hogy a monszun korábban kezdődne. A helyieket összesen 18 éghajlatváltozási jelzőszám alakulásáról faggatták.
A kutatók az indiai Nyugat-Bengálban tíz falu, a nepáli Ilam tartományban pedig nyolc falu összesen 250 lakóját kérdezték ki tapasztalataikról. Eredményeik a Biology Letters című tudományos folyóiratban jelentek meg szerdán. A szerzők szerint ez az első eset, hogy a klímaváltozásról szóló szubjektív tapasztalatokat egy széles körű tudományos vizsgálat keretében dolgoztak fel. A kísérlet megmutatta - hangsúlyozzák -, hogy a helyi tudás hasznos szerepet játszhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
"Nem gondolom, hogy ezután is folytatom, túl nagy a veszteség. Minden fajtájuk megélt itt, ami csak szem-szájnak ingere volt, és most nézze csak, mi maradt belőlük!" - Patricio, az egyik tenyésztő a fejét csóválja, ahogy rámutat a maroknyi kagylóra, amelyet a Santiagótól 450 kilométerre északra fekvő Tongoy-öbölből, a saját telepéről hozott partra.
Akárcsak a chilei tengerpart egészét, ezt az ötezer lakosú községet is riadóztatták március 11-én, a japán katasztrófa nyomán. És akárcsak a másutt, a riadót 24 óra múlva lefújták, miután a földrengés okozta hullámok hivatalos közlés szerint nem okoztak számottevő kárt, és elvonultak.
Csakhogy a hullám ereje a 17 ezer kilométeres út után is óriási maradt. A Tongoy-öböl mélyén elmozdította a csaknem egytonnás betontömböket, amelyekhez a kagylók tenyésztésére szolgáló hálókat és rácsokat erősítették a kétéves ciklus idejére - ennyi idő kell ahhoz, hogy ezek a puhatestűek elérjék teljes érettségüket.
220 éve, 1791. április 27-én született Samuel Finley Breese Morse amerikai festőművész, az elektromágneses távíró feltalálója.
A Yale egyetemre járt, de tanulni nemigen tanult, érdeklődését csak az akkoriban újdonságnak számító elektromossággal kapcsolatos előadások keltették föl. Végzése után a festészetből próbált megélni, Angliába költözött, itt töltötte az 1812-es angol-amerikai háború vészterhes napjait is.
1825-től ismét New Yorkban élt elismert, de anyagiakban nem dúskáló művészként, ő festette meg Lafayette márki arcképét. A politikával is megpróbálkozott, egy katolikus- és bevándorló-ellenes párt jelöltjeként, de személye nem volt szimpatikus a választópolgároknak.
Egy párizsi tanulmányútjáról hazatérőben, a hajón elkapott egy beszélgetést az újonnan felfedezett elektromágnesről, ennek nyomán fogalmazódott meg benne az elektromágneses távíró gondolata. Első, kezdetleges tervét 1832 őszén vázolta fel, majd következett a megvalósítás gyötrelmekkel teli időszaka. Hamar be kellett látnia, hogy az elektromosságot illetően a sötétben tapogatózik, a véletlen azonban összehozta Joseph Henry fizikussal, aki minden kérdésére válaszolt, sőt gyakorlati tanácsokkal is ellátta.
A távíró továbbfejlesztett változatát Morse 1838. február 20-án mutatta be egy hivatalos washingtoni bizottság előtt, öt évvel később sikerült rávennie a kongresszust a Washington és Baltimore közti távíróvonal kiépítésére. A negyven mérföld hosszú vezetéken 1844. május 24-én futott végig az első mondat, a nagyközönség számára 1845. április 1-jén nyitották meg. Magyarország első távíróvonala már 1847. december 27-én megnyílt, Bécs és Pozsony között.
Morse az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált, később róla elnevezett pont-vonal kombinációt 1839-ben dolgozta ki. A jelrendszer hosszú karriert futott be, alkalmazása szinte művészetnek számított, gyakorlott távírászok az adás kisebb jellegzetességeiből felismerték egymást.
Az elektromos távíró még életében meghozta feltalálója számára a sikert, a gazdagságot és az elismerést. Morse emberként korántsem bizonyult nemesnek és nagylelkűnek: az elsőbbségről folytatott perben hevesen tagadta, hogy Henry bármilyen segítséget nyújtott volna számára, a polgárháború idején pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rabszolgaság intézménye isteni eredetű, helyes és igazolható.
Morse 1872. április 2-án halt meg tüdőgyulladás következtében New Yorkban, ahol ekkor már szobra is állt. 1900-ban az elsők között került be a az amerikai feltalálók dicsőségcsarnokába.
Eddig is egyértelmű volt a kakukk és a karvaly tollazata közti hasonlóság, a Cambridge-i Egyetem kutatása azonban elsőként mutatta ki, hogy az egyezés milyen hatással van azokra a gazdamadarakra, amelyek fészkébe a kakukk belecsempészi tojását, illetve amelyekkel felnevelteti fiókáját.
Egy korábbi kísérlet során megfigyelték a kutatók, hogy a széncinegék és kékcinegék ugyanolyan mértékben féltek a kakukktól, mint a héjától - magyarázta Justin Welbergen.
Mivel a cinegék nem tartoznak a kakukk gazdamadarai közé, nincs okuk arra, hogy féljenek tőle. Welbergen ezért feltételezte, hogy a kakukk kinézete talán a gazdamadarak elijesztésére alakult ki. Hogy bizonyítsa ezt, kollégáival kitömött kakukkokat és karvalyokat helyezett el a kakukk egyik kedvelt gazdamadara, a nádirigó fészke mellé.
Mivel a legszembetűnőbb hasonlóság a két faj között a hasoldal csíkozása, a kutatók a preparátumok egy részénél fehér ruhával fedték le azt.
A nádirigók kevésbé voltak hajlandóak fészkük közelébe menni, ha a kitömött madár hasi oldala csíkozott volt. Ha azonban a csíkozást eltakarták, hajlottak arra, hogy rátámadjanak a betolakodóra. A kutatók szerint ez egyértelműen bizonyítja: a karvalyálca segít a kakukknak, hogy hozzáférjen a nádirigó fészkéhez, és beletojja tojását.
Az eredmények csupán egy szeletkéjét képezik a kakukk és gazdamadarai közt zajló evolúciós versenyfutásnak. A rafinált madarak ugyanis gazdamadaraikéval szinte teljesen megegyező színű tojásokat raknak azok fészkébe, és nemrég arra is fény derült, hogy a kakukkfiókák még a gazdamadár fiókáinak hangját is utánozzák.
A szájspray formájában forgalomba kerülő szert szklerózis multiplexben (SM) szenvedő pácienseknek írhatják fel.
"Örülök, hogy a Cseh Köztársaság egyike annak a nyolc EU-országnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a súlyosan beteg páciensek használhassák a kannabisz kivonatát. Ez az első lépés a kannabinoidok orvosi célú alkalmazása felé országunkban" - mondta el Martin Benes.
A drogellenes ügyeket koordináló Jindrich Voboril az elmúlt héten jelezte, hogy vitát kezdeményez a marihuána legális használatáról az orvoslásban.
A kertek és erkélyek gyakori dísze, a petúnia számtalan változatban létezik. A Petunia axillaris például fehérvirágú, erősen illatozó növény, míg a Petunia exserta piros virágokat hoz, és szagtalan. E két faj keresztezésével a Berni Egyetem kutatói két hibridet is létrehoztak: illatozó fehér és szagtalan piros petúniákat.
A négy petúniaváltozat népszerűségét azután a dohányszender lepkék körében tesztelték. A szabad természetben a dohányszender a Petunia axillaris fehér, illatozó virágaiból táplálkozik.
A kísérletben a lepkék a piros virágokkal szemben előnyben részesítették a fehéreket, míg a szagtalanokkal szemben az illatosakat. Amikor azonban a két hibrid közül kellett választaniuk, nem tudtak egyértelműen dönteni. A szagtalan fehér virágok éppoly vonzóak voltak számukra, mint az illatozó pirosak.
A kutatók ebből arra következtettek, hogy az illat és a szín egyformán fontos inger a rovarok számára. Az illatanyagok tehát nemcsak segítenek egy növénynek, hogy távolról odavonzza magához a beporzókat, hanem közvetlen közelről is éppoly fontos szerepe van, mint a színnek.
A szakemberek megvizsgálták a növények örökítőanyagát is, amiből kiderült, hogy két bizonyos génszakasz felelős a Petunia axillaris jellegzetes illatáért. Az illatok genetikai háttere ezek szerint meglepően egyszerű, ami a növények előnyére válhat a jövőben, ha a globális felmelegedés következtében bizonyos területekről eltűnnek egyes beporzó rovarok. Az illattermelés egyszerű felépítésének köszönhetően a növények talán könnyebben tudnak alkalmazkodni az új helyzethez, mint eddig hitték.
Megkövült osztrigahéjak, illetve azok szezonális növekedési mintájának elemzésével a bécsi Természettudományi Múzeum munkatársai nagy időrendi pontossággal képesek felvázolni a Földön 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett drámai lehűlés fázisait. "A 14 millió évvel ezelőtti változásokkal a Föld történetének olyan hideg periódusa kezdődött, amely végül a jégkorszakban érte el tetőpontját. Ebben a hideg periódusban élünk most mi is, jóllehet annak egy meglehetősen enyhe szakaszában" - fejtette ki a kutatásokat vezető Mathias Harzhauser.
A lehűlés pontos körülményeinek vizsgálatához és ezekből a jövőbeli klímaváltozás irányára és mértékére vonatkozó következtetések levonásához a kutatók a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák. Harzhauser és csapata a kérdéses időszakból fennmaradt fosszilis osztrigahéjakon látható növekedési barázdákat elemezték. A héjakban lévő kálciumkarbonátból következtetnek arra, mennyit növekedett a kagyló egy év alatt. A növekedés mértéke nemcsak az uralkodó hőmérséklettel, hanem a rendelkezésre álló tápanyaggal is összefüggésben áll.
Az osztrigáknak otthont adó partmenti területek tápanyagtartalmát a közeli folyók vízellátása jelentősen befolyásolja. Az összefüggés alapján az osztrigahéjak segítségével következtetnek a kutatók a csapadék mennyiségére. A tudósok kimutatták, hogy a kérdéses periódusban a lehűlés az addig rendszeres szezonális minta összeomlásával járt együtt. E minta alatt a szakértők nemcsak a hideg-meleg - tehát a téli és a nyári -, hanem az esős és száraz időszakok váltakozását értik.
A kutatók az oxigén- és a széndioxid-izotópok arányát is elemezték. Ebből az arányból következtethető a tengervízben akkor uralkodó izotóparány, amely a hőmérséklet mellett a sótartalomtól is függ. A módszer az egy Celsius foknál kisebb hőmérséklet-változás regisztrálását is lehetővé teszi. A Természettudományi Múzeum kutatásában a Grazi Egyetem és a Senckenbergi Kutatóintézet munkatársai is részt vettek. A projektet az osztrák FWF Tudományos Alapítvány támogatta.
Miközben nehézséget okoz India 1,2 milliárdos népességének táplálása, egyre nagyobb problémát jelent a középosztálybeli gyerekek elhízása és a cukorbetegség. Ez a réteg volt az, amelyik leginkább profitált az elmúlt évtized gyors gazdasági növekedéséből. A fiatalok életmódja megváltozott, egyre több időt töltenek például plázákban, keveset mozognak és sok gyorséttermi ételt esznek.
Anup Miszra, egy Újdelhiben működő, diabétesszel és elhízással foglalkozó központ elnöke elmondta, hogy Indiában közel 51 millió cukorbeteg él, ez a legmagasabb szám a világ országai között. A diabéteszes emberek száma az elmúlt húsz év alatt csaknem 150 százalékkal emelkedett.
Egy 15 indiai városban elvégzett, 4 ezer gyerek bevonásával készült tanulmány adatai szerint az öt és 14 éves korúak közel negyede (23 százaléka) túlsúlyos, 11 százaléka pedig kövér.
A bronzból készült, két kilogramm tömegű aranyberakásos korong a legkorábbi égboltábrázolás a világon. Két, mára már elítélt sírrabló találta a becses leletet 1999-ben a szász-anhalti Nebra városka mellett. A kincset 2002 februárjában a rendőrség egy színlelt vásárlás során foglalta le Svájcban, és jelenleg a németországi Halle város tartományi múzeumának állandó kiállításának része.
Most régészek kiderítették, hogy a korongot mindössze 100-150 évig használták. Ezidáig úgy vélték, hogy az égboltot ábrázoló korong pályafutása négyszáz évig tartott. Az új számítás bányatörténeti megfigyeléseken alapul - magyarázta Harald Meller régész, a németországi Szász-Anhalt tartomány műemlékvédelmi és régészeti tartományi hivatalának igazgatója.
A réz, amelyből a korong készült, Meller szerint az ausztriai Mitterberg község környékéről származik, ahol legkorábban 3750-3700 évvel ezelőtt bányásztak először rezet. A korongot azonban 3600 éve ásták el, tehát száz, de legfeljebb százötven évig lehetett használatban.
A londoni King's College kutatói úgy találták, hogy az antidepresszáns szerek a glükokortikoid receptort, a stresszre adott válaszban kulcsszerepet játszó fehérjét szabályozzák. A vizsgálatban kipróbált valamennyi típusú antidepresszáns a glükokortikoid receptoroktól függve segítette az új sejtek létrehozását.
"Az, hogy a glükokortikoid receptorokat az új agysejtek képzésében kulcsszereplőként azonosítottuk, lehetővé teszi, hogy ezt az új őssejtrendszert a pszichiátriai betegségek laboratóriumi modellezésére használjuk fel, új vegyületeket teszteljünk és sokkal hatékonyabb, célzott antidepresszáns gyógyszereket fejlesszünk ki" - mondta Christoph Anacker kutatásvezető.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a depresszió körülbelül 121 millió embert érint világszerte, a rászorulóknak csak nagyjából egynegyede fér hozzá hatékony kezeléshez.
Kapcsolat van a klímajelenségek és a tektonikus mozgások között - mutatta ki egy ausztrál kutatócsoport, amelynek tagjai között francia és német tudósok is voltak. Megállapításuk szerint az elmúlt 10 millió évben az indiai monszun intenzívebbé válása 20 százalékkal gyorsította fel az indiai tektonikai lemez mozgását.
A kutatást vezető Giampiero Iaffaldano szerint a tudósok már régóta tudták, hogy az új hegyeket vagy tengeri árkokat létrehozó tektonikus mozgások befolyásolják az éghajlatot, a mostani vizsgálatok azt mutatták ki, hogy ennek az ellenkezője is igaz. Elméletük révén könnyebben meg lehet majd érteni, miként keletkeznek a nagy földrengések.
Nem kell arra gondolni, hogy az általános felmelegedés miatt megnő az olyan erős földrengések gyakorisága, mint a legutóbbi japáné, hiszen ezek a jelenségek évmilliókban mérhetők. A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogy az éghajlat és a tektonikus mozgások közötti összefüggés létezik-e Indián kívül a világ más részeiben is. Elképzelhető, hogy az éghajlat hasonló hatása szintén kimutatható az Andokban és a Sziklás-hegységben.
Fiatalabb és idősebb emberek agyi aktivitásának követésével igazolták amerikai kutatók, hogy a korosabb agy nehezebben kapcsol át a különböző feladatok között. A Kaliforniai Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertették tanulmányuk eredményét.
A vizsgálatba férfiak és nők két csoportját vonták be: az egyik csoport átlagos életkora 24 év volt, a másiké 69. A teszt résztvevőinek különböző távolságból felvett fényképeket mutattak, miközben agyuk aktivitását mágneses rezonanciás készülékkel (MRI) követték. A képek megtekintése után az előzőkön lévő részletekre kérdeztek rá a kutatók. Az eredmények azt a tapasztalati megfigyelést igazolták, hogy az életkor előrehaladtával nehezebbé és lassabbá válik egy feladatról áttérni egy másikra.
Szászország eddig ismert legrégebbi házaira bukkantak régészek egy földműves birtokán. Harald Staeuble régész közölte, hogy a három ház megközelítőleg 7500 éves - kétszáz évvel idősebb a régióban eddig felfedezett, legrégebbinek tartott épületnél. A leleteket a Lipcse közelében lévő Salbitz településen tárták fel. A házak 50-80 négyzetméteresek voltak, bennük megközelítőleg tizenöt fős családok laktak. Staeuble elmondása szerint a régészek azt követően keresték fel a helyszínt, hogy 2009-ben helyi kutatók olyan ősi kerámiákra bukkantak a földterületen, amelyek a neolitikus kor jegyeit viselték magukon. Az ásatás három hete kezdődött.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat nem kívánja üzemeltetni, az önkormányzat pedig nem kívánja átvenni a soproni időjárás-előrejelző állomást, értesült a nyugatmagyar.hu.
Csütörtöki cikkük szerint az állomás vagyonát átadják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, amely "üzemeltetési fedezet hiányában bezárja" a Kurucdombon álló épületet.
"Különös élt ad a történetnek, hogy 300. évfordulóját ünnepli idén a soproni meteorológia" - írták.
Automatikus üzemmódban, sikeresen kikötött csütörtök hajnalban a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) a Jurij Gagarin nevét viselő Szojuz TMA-21 űrhajó - közölte a kazahsztáni repülésirányító központ. A kikötés közép-európai idő szerint 1 óra 9 perckor történt. Az űrhajó kedd hajnalban indult Bajkonurból.
Az antidepresszánsok a férfibetegek érfalának megvastagodását okozhatják, és ezáltal megnövelik a szívroham és az agyi érkatasztrófa (stroke) kockázatát - derült ki a középkorú ikerpárokat vizsgáló amerikai kutatás során. Az atlantai Emory Egyetem által végzett vizsgálat eredményeiről egy nagyszabású kardiológiai konferencián számoltak be New Orleansban a kutatók.
Az kutatások keretében, amelyekben 513 középkorú férfi ikerpár vett részt, először vizsgálták az antidepresszánsok és az érrendszeri megbetegedések közötti kapcsolatot. A vizsgálat összes résztvevője szerepel abban a regiszterben, amelyben a vietnámi háború idején az amerikai hadseregben szolgáló, 1939-1957 közötti születésű férfi ikerpárokat vették nyilvántartásba. Átlagéletkoruk 55 év volt.
Mint az agy vérellátását biztosító carotis artéria ultrahangos vizsgálata kimutatta, az antidepresszánsokkal kezeltek érfalának belső és középső rétege 5 százalékkal, azaz 37 mikronnal volt vastagabb, mint a készítményt nem szedő ikertestvérüké. Korábbi kutatások kimutatták, hogy minden 10 mikronos érfal-megvastagodás 1,8 százalékkal növeli a szívroham és a stroke kockázatát.
Az antidepresszánsok megemelik az olyan ingerületátvivő anyagok szintjét, mint a noradrenalin vagy a szerotonin. A kutatók szerint előfordulhat, hogy ezek az ingerületátvivők negatívan hatnak az erekre, ám további vizsgálatok szükségesek a jelenség pontos okainak kiderítésére. "Egyértelmű az antidepresszánsok és az érfal megvastagodása közötti összefüggés, ugyanakkor nem látunk kapcsolatot a depresszió és az artériák elváltozása között, ezért nagy valószínűséggel a gyógyszerek szedése húzódik meg a jelenség mögött" - fejtette ki a kutatásokat irányító Amit Shah, az Emory Egyetem kutatója.
A trópusi mangroveerdők legtöbb más erdőfajtáénál sokszorta nagyobb karbonmegkötésük miatt rendkívül fontos szerepet játszanak a klímaváltozás lassításában, sajnos azonban az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent élőhelyük, és ma is számos veszély fenyegeti őket.
A trópusi tengerpartokon élő mangroveerdők az esőerdőknél hektárra vetítve kétszer-négyszer több szén-dioxidot kötnek meg, így pusztulásuk a világ teljes fakitermelésből származó karbonkibocsátásának tíz százalékát is kiteszi, annak ellenére, hogy a trópusi erdőterület mindössze 0,7 százalékát foglalják el - írják kutatók a Nature Geoscience című tudományos folyóirat legfrissebb számában.
A mangroveerdők olyan helyeken terjeszkednek el, ahol sok ember is szeretne: a trópusi és szubtrópusi övezet tengerpartjain. Területük az elmúlt ötven évben 30-50 százalékkal zsugorodott a tengerpartok gazdasági fejlesztése, az akvakultúra, azaz a halak, puhatestűek, rákfélék és vízi haszonnövények tenyésztésének terjedése és a túlzott fakitermelés következtében.
Mint a szerzők emlékeztetnek rá, a mangroveerdők a szén-dioxid megkötése mellett élőhelyül is szolgálnak számos faj számára, helyben tartják az üledéket, különböző rostokat termelnek, és megóvják a lakott területeket a viharoktól és szökőáraktól. Elképzelhető azonban, hogy az emberiség alig száz éven belül búcsút mondhat a magroveerdőknek és összes ökológiai szolgáltatásuknak - hangsúlyozzák a szerzők, akiknek élén Daniel Donato, az Egyesült Államok agrárminisztériuma erdészeti szolgálatának munkatársa állt.
A kutatók a világ 25 mangrovés területét vizsgálták, a bangladesi Gangesz-deltától Mikronézián és a Maláj-félszigeten át Észak-Ausztráliáig. A mangroveerdők a világ 118 országában honosak.
Mind New York városa, mind a portugál város, Porto az Atlanti-óceán partján fekszik, ráadásul nagyjából azonos szélességi fokon. Egy amerikai elmélet szerint éppen a meleg Golf-áramlat miatt hidegebb a tél az amerikai metropoliszban, mint Portóban.
Míg New Yorkban a januári középhőmérséklet 0 fok körül alakul, Portóban ez az érték kilenc fokkal több. A pasadenai Kaliforniai Műszaki Intézet kutatói utánajártak a kérdésnek, és egyúttal a Csendes-óceán nyugati partjára jellemző hasonló jelenségnek is - írta a Der Standard.
Eddig általánosan elfogadott nézet volt, hogy a Golf-áramlat, legalábbis Észak-Európában, a meleg légtömegekért felelős. Tapio Schneider és Yohai Kaspi azonban a Nature című folyóiratban új magyarázattal állt elő. Szerintük az Észak-Amerika és Ázsia északkeleti részére jellemző téli hideg a part menti meleg tengeráramlatokra vezethető vissza. Ezek ugyanis a felettük lévő levegőt is felmelegítik, ami odavonzza a sarki hideg légtömegeket, amelyek a tengeráramlatoktól nyugatra, tehát épp a szárazföld felett haladnak el.