A New England Journal of Medicine orvosi folyóiratbanismertetett tanulmány szerint a boceprevir nevű szer hatékony a hepatitisz C vírusfertőzés kezelésére. Ez a krónikus fertőzés 3,2 millió embert érint csak az Egyesült Államokban.
Jelenleg nincs vakcina a hepatitisz C ellen, az amerikai járványügyi hatóság, a CDC becslése szerint évente több mint 12 ezer ember hal meg olyan májbetegségben, amely összefügg a fertőzéssel. A legtöbb vírusfertőzött tünetmentesen él évekig, ezért sokszor túl későn kezdik meg náluk a jelenleg használatos, két komponensű kezelést. Korábban a fertőzés leggyakoribb forrása valamely nem megfelelően ellenőrzött vérkészítmény volt, ma már inkább a drogfogyasztás közben közösen használt tű vagy a védekezés nélküli szex a jellemző.
A tanulmányba 1000 fölötti számban vontak be pácienseket az Egyesült Államokban, Kanadában és más országokban. A résztvevőket három csoportba osztották. Négy héten át mindhárom csoport kapta a most szokásos Rebetol (peginterferon és ribavirin hatóanyagú) kezelést. Az egyik kontrollcsoport ezt követően is ugyanezt a kezelést folytatta további 44 héten át, a másik csoport a meglévők mellé kapta még a boceprevir nevű vírusellenes szert 32 hétig, a harmadik csoport tagjait pedig 44 héten át a három komponensű új koktéllal kezelték.
A 2. és a 3. csoport tagjai, akik terápiájában benne volt a boceprevir, jobban reagáltak a kezelésre (59, illetve 66 százalékban), mint az első csoportba sorolt páciensek, néhány esetben vérükből teljesen eltűnt a vírus. A boceprevir specifikusan a hepatitisz C vírust célozza meg, és megakadályozza másolódását a fertőzött ember szervezetében.
Agyunk egyik körülírt része a kisagy, mely döntően a tudattól független mozgásunkat szabályozza, vezérli. Itt különleges idegsejtek, a Purkinje-sejtek találhatók, melyek pontos szerepét csak részben sikerült megfejteni.
A Purkinje-sejtek mikroszkópban nézve dúsan elágazó fára emlékeztetnek, és sűrű hálózatban függnek össze a többi idegsejttel. Nevüket a világ első önálló élettani intézetét megalapító cseh Jan Evangelista Purkyne professzorról kapták, aki ezeket az idegsejteket 1837-ben fedezte fel.
A dohányzás növeli a gége-és a gyomorrák bizonyos típusainak kockázatát még akkor is, ha felhagynak vele - állapította meg egy olasz tanulmány. A kutatók 33 tanulmány eredményeit összevetve kimutatták, hogy a nem dohányzókhoz képest az aktív dohányosok számára több mint kétszeres a kockázat a rákbetegség kifejlődésére a gégében vagy a gyomor egy részében, a gyomorszájban.
Néhány kutatásból kiderült az is, hogy a nyelőcsőrák veszélye még akkor is magas, ha az emberek akár három évtizeddel korábban felhagynak a dohányzással. Az adenocarcinomának nevezett két rákfajta a nyugati országokban viszonylag ritka, előfordulása különösen a kevésbé fejlett országokban magas. Az elmúlt évtizedekben azonban növekszik ezeknek a ráktípusoknak az előfordulása Európában és az Egyesült Államokban is, amit szakértők az elhízottak arányának növekedésével magyaráznak.
A dohányzást régóta azonosították kockázati tényezőként a gége- és gyomorrák esetében. A mostani kutatások segítettek pontosabban kimutatni a kockázat nagyságát. Sőt azt sugallják, hogy a kockázat az átlagosnál magasabb marad egy bizonyos ideig a dohányzással való felhagyás után.
Az az állat, amelyik a zord időket átalussza, tovább él: bécsi kutatók kiderítették, hogy az emlősök túlélési esélye nemcsak téli álmuk alatt jóval nagyobb, mint aktívan töltött hónapjaikban, de egész élettartamukra vetítve is előnyt élveznek az ugyanakkora, de egész évben aktív állatokkal szemben.
Eddig úgy hitték a kutatók, hogy a téli álom kihívást jelent az állatok számára. A mostani eredmények szerint azonban az állatok kivételesen jól vészelik át a téli álmot, sőt, mi több, nagyobb esélyük van a túlélésre, mint az aktív időszakban. A téli álmot alvók túlélési esélye egész évre vetítve pedig 15 százalékkal magasabb, mint az állandóan aktív, hasonló méretű emlősöké.
Különösen igaz ez a kisebb állatokra, például a pelékre. Kutatásukhoz a biológusok korábbi tanulmányok eredményeit értékelték ki. Azt is megtudták, hogy a téli álmot alvó állatoknak az egész életritmusuk is lassabb: később válnak ivaréretté, lassabban szaporodnak, és hosszabb ideig gondoskodnak utódaikról, mint az azonos méretű, de télen is aktív emlősök.
Nem gondolnánk, pedig éppen a stresszel küzdhetjük le a mélységtől való félelmet - állítja Dominique de Quervain, a baseli egyetem kutatója. Gyakran kezelik a fóbiás embereket azzal, hogy szembe kell nézniük a félelmeikkel. Ez azon alapszik, hogy ha a fóbia rossz emlékeken alapuló tanult érzés, akkor ha a beteg belátja nincsen mitől félnie, az új tudás felülírhatja a régit.
Állatkísérletekkel már bizonyították, hogy a szervezetben stresszre válaszaként termelődő kortizol segíti az újratanulást. A tériszony kezelésének tesztelésére de Qurvain és kutatócsoportja negyven tériszonyos betegnek adott kortizolt, majd a tesztelők szimulátorokban egyre szédítőbb helyzetekbe élhették bele magukat. Három nappal később a kortizolt kapott fóbiások félelme a valós és virtuális magasságtól jelentősen csökkent, és ez egy hónap után sem változott. De Quervain szerint nem csak a tériszonyosokon segíthet a kortizol. Más, traumatikus emlékeken alapuló betegségekre, például a poszttraumás stressz szindróma is gyógyír lehet a stressz - nyilatkozta a kutató.
Kevesebb a fizetése és nagyobb eséllyel él egyedül középkorúan az, akinek kamaszkorában pszichológiai problémái voltak - állítják brit kutatók. Tanulmányukhoz 17 634 ember adatait elemezték, akik valamennyien 1958 márciusában születtek Nagy-Britanniában.
Azok, akiket 16 éves korukra - a szülők közlése szerint - pszichológus vagy pszichiáter problémásnak minősített, felnőtt korukban 19-28 százalékkal kerestek kevesebbet, mint azok, akiknél nem merültek fel ilyen gondok. A gyerekkorukban komoly fizikai problémával küzdő felnőttek jövedelme átlagosan kilenc százalékkal bizonyult alacsonyabbnak egészséges társaikénál.
A RAND Corporation nonprofit kutatócsoport elemzése szerint azok, akiknek pszichológiai problémái voltak kamaszként, ötvenéves korukra hat százalékkal nagyobb valószínűséggel éltek egyedül, és 11 százalékkal kisebb eséllyel volt munkájuk. Mint James Smith, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, megállapításaik azt jelzik, hogy a gyerekkori pszichológiai problémák kezelésére irányuló erőfeszítéseket gazdasági okból is érdemes növelni.
Az Archives of Internal Medicine című szakfolyóiratban hétfőn megjelent tanulmány szerint alaptalanok azok a félelmek, amelyek ezt a sugárzást egészségügyi veszélyforrásnak tekintik. Rebecca Smith-Bindman kutatásvezető, a Kaliforniai Egyetem radiológus professzora hangsúlyozta, hogy ötven reptéri átvilágításból származik akkora sugárdózis, mint egyetlen fogröntgentől. A teljes testszkennereknek csak egy típusa teszi ki a rajta áthaladókat röntgensugárzásnak.
A kutatók számításai szerint az évi 100 millió utas által megtett 750 millió repüléshez tartozó átvilágítások hattal növelik az egyébként 40 millió rákos haláleset számát. A gyakran repülők körében - ők azok, akik hetente 60 óránál többet repülnek - teljes élettartamuk alatt összesen 400 ezer rákos eset fordulhat elő, ezt hatszázzal növelheti a repülés során őket érő kozmikus sugárzás és további néggyel a repülőtéri átvilágításokból származó sugárdózis.
Mint Smith-Bindman kiemelte, 200 ezerszer kellene átmenni egy reptéri szkenneren, hogy akkora sugárdózist kapjon valaki, mint amennyi egyetlen komputertomográfos (CT) felvétel készítésénél éri.
A betegségmegelőzéssel és -ellenőrzéssel foglalkozó központ, a CDC munkatársai az 1980 és 2007 közötti szülésekre és azzal kapcsolatos halálozásokra vonatkozó országos adatokat elemezték. A vizsgált időtartam alatt mintegy 900 haláleset történt méhen kívüli terhesség miatt.
Az 1980-as évek elején 90 ezer élveszülésre jutott egy ilyen halálozás, a vizsgálat legutóbbi éveiben pedig 200 ezer élve születésre, ami jelentős javulást takar.
Az áttekintésből kiderült, hogy méhen kívüli terhesség miatt háromszor-négyszer nagyobb valószínűséggel haltak meg a 35 évnél idősebb nők, mint a 25 évnél fiatalabbak. Ami azonban ennél az adatnál megdöbbentőbb, az a különbség a fekete és a fehér nők esélyei között egy ilyen típusú szövődményes terhesség esetében. Az afroamerikai nők csaknem hétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg egy méhen kívüli terhesség következtében, mint a fehérek.
A szakemberek úgy vélik, ennek hátterében a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben lévő különbség lehet, de hozzájárulhat a tünetek - vérzés, alhasi fájdalom - késői felismerése, azonosítása is.
Évtizedek óta először tapasztalták a tigrisek számának növekedését Indiában. A 2009-10-es nemzeti tigrisszámlálás, kimutatta, hogy 1510-1550-re nőtt a vadonban élő tigrisek száma. A 2004-05-ben megtartott hasonló számláláskor a szakemberek 1411 egyedet jegyeztek fel.
Indiában él a világ tigrisállományának több mint fele. Az indiai kormány fajmegőrző programjának, amely az egyik legátfogóbb program világszerte, eddig nem sikerült megállítania a populáció csökkenését.
A jelenleg számolt 1550 egyed jóval kevesebb, mint a 2002-ben feljegyzett 3700 tigris. 1947-ben a dél-ázsiai országban még 40 ezer tigris élt. Újdelhiben hétfőtől nemzetközi konferenciát tartanak a tigrisekről.
Leállította az amerikai űrkutatási hivatal annak a 3D-kamerának a kidolgozását, amelyet James Cameron, az Avatar rendezője segítségével akartak elkészíteni a következő Mars-járó számára.
A NASA azzal indokolta lépését, nem lesz elegendő idő arra, hogy felbocsátása előtt alaposan kipróbálják az új űreszközt. Cameron tavaly állhatatosan kilincselt a NASA-nál azért, hogy élesszék fel azt a tervet, amelynek megvalósításával a Curiosity Mars-járót jobban látó szemekkel szerelnék fel, és már mérnökökkel dolgozott a kamera megalkotásán.
John Gotzinger, a projekt kutatója elmondta, a Curiosity jelenlegi kamerája elég nagy felbontású ahhoz, hogy jól ellássa feladatát. A 2,5 milliárd dollárba (465 milliárd forint) kerülő Curiosity-t még az idén felbocsátják, és a tervek szerint 2012 augusztusában érkezik a Marsra.
Az aszexuális amőbák mítosza már régóta tartotta magát. Ez a téves feltételezés bizonyára abból a besorolásból ered, amelynek alapján az összes amőbát a protozoák, vagyis az állati jellegű egysejtűek csoportjában tartották nyilván. A Neuenburgi Egyetem kutatói szerint az egyszerűbb és összetettebb organizmusok különválasztásából adódott az az elmélet, amely szerint az olyan parányi ősi élőlények, mint az amőbák, ivartalanul szaporodnak, és csak az összetettebb létformák élnek szexuális életet.
Az amőbák közül azonban több is előrébb lépett az eukarióták, vagyis a valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből álló élőlények világába, a tudósok pedig arra jutottak, hogy ezek a parányi létformák is élnek szexuális életet. A szakemberek rámutattak, hogy már korábban is voltak nyomai az amőbák közötti szexnek, bár a szex és a szaporodás nem feltétlenül jár együtt. Az amőbák tudnak örökítő anyagot cserélni, illetve aszexuális úton osztódással szaporodni.
A tudósok úgy vélik, hogy eredetileg a legtöbb amőba szexuális volt, aszexuális csoportok csak a fejlődés későbbi szakaszában alakultak ki.
Az amerikai sajtó által általános helyesírási támpontként használt The Associated Press Stylebook and Briefing on Media Law, röviden AP Stylebook legújabb kiadása kimondja: az emailt ezentúl emailnek kell írni, nem e-mailnek, kötőjellel.
A kézikönyvet 1953 óta használja az összes, magára valamit is adó amerikai sajtótermék, az emailes változtatás várható volt azok után, hogy tavaly a weboldalak hivatalos írásmódját is megváltoztatták Web site-tól website-ra. A változtatást a Twitteren jelentették be, azzal az indoklással, hogy a nyelv folyamatosan változik, és ezeket a változásokat követnie kell a sajtónyelvnek is.
A magyar helyesírásban hasonló az email helyzete, mint Amerikában volt a bejelentés előtt: a hivatalos írásmód kötőjeles, de a gyakorlatban összevissza használja mindenki kötőjellel, illetve anélkül (az Index a kötőjel nélküli verzió mellett áll). A Google 30 millió magyar találatot ad a kötőjel nélküli, és 90 milliót a kötőjeles változatra.
Az email egybeírva egyébként az internet előtti időkben is ismert szó volt a magyar nyelvben, a zománc szó szinonimájaként.
Az uszodai vizek fertőtlenítésének melléktermékeként jönnek létre azok a trihalometánoknak nevezett vegyületek, amelyek a szervezetbe kerülve növelhetik a hólyagrák kockázatát - idézte spanyol kutatók megállapítását a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása. A trihalometánok (THM) belégzéssel, bőrön át felszívódva, illetve a víz lenyelésével kerülhetnek be a szervezetbe.
A Gemma Castano-Vinyals által vezetett spanyolországi kutatócsoport vizsgálatai során úgy találta, hogy a rendszeresen klórozott vizű medencében úszók, illetve azok, akik klórozott vízzel sokszor zuhanyoznak, egészségügyi kockázatnak teszik ki magukat. A kutatásvezető hozzátette, hogy a hólyagrák kialakulási kockázatának emelkedése a THM-ek következtében mindazonáltal kicsi.
A trihalometánok akkor keletkeznek, amikor a víz szerves szennyezői és a fertőtlenítőszer egymással reakcióba lépnek, a melléktermékként felbukkanó THM-ek közül a legjelentősebb a kloroform. A kutatók 1270 embert vontak be vizsgálataikba, amelyek eredményeit részletesen a BioMed Central elnevezésű online tudományos portálon ismertették.
Egy új tanulmány szerint jóval kevesebb nagy fehér cápa él Kalifornia partjainál, mint a kutatók eddig gondolták. A biológusok úgy becslik, mindössze 219 teljesen vagy közel kifejlett egyed népesíti be ősszel a Bodega-öböl és Monterey közötti partmenti vizeket.
Taylor Chapple-t, a davisi Kaliforniai Egyetem kutatóját saját elmondása szerint meglepte az alacsony szám, melyre a tengeri ragadozók első hivatalos számlálása jutott. A kutatók három év alatt készült nagyfelbontású fotókat használtak a cápák azonosítására.
A nagy fehér cápák jellemzően az augusztus és december közötti időszakot töltik az észak-kaliforniai vizekben, ahol fókákra és más zsákmányállatokra vadásznak, majd január és július között délebbre húzódnak.
A faj világszerte szinte valamennyi partmenti tengerszakaszon előfordul, ahol a víz hőmérséklete 12 és 24 Celsius-fok közötti. Legnagyobb számban az Egyesült Államok (New England, Kalifornia), Dél-Afrika, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Chile és a Földközi-tenger partjainál él.
A nagy fehér cápa a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája szerint sebezhető fajnak számít, a Washingtoni Egyezmény rendelkezése szerint nemzetközi kereskedelme engedélyhez kötött
Ártalmas az egészségre a buddhista templomokban kavargó tömjénfüst a thaiföldi egészségügyi minisztérium szerint, ezért új szabályokat hoztak a füstölők égetésére. Dzsurin Lakszanaviszit Egészségügyi miniszter szerint a buddhista templomokban előszeretettel használt tömjénfüst az egészségre káros mértékben tartalmaz benzolt, butadiént és benzpirént.
A tárcavezető közleménye szerint ezek a vegyi anyagok leukémiát, tüdő-, bőr vagy hólyagrákot okozhatnak. A minisztérium azt javasolja, a szentélyek kerüljék a füstölők meggyújtását a rossz szellőzésű helyeken, a templomszolgák pedig mossanak gyakran kezet és évente vegyenek részt orvosi felülvizsgálaton.
A Lambayegue-kultúrához tartozó 1100 éves templomegyüttest, beleértve egy tömegsírt, Peru északi részén fedezték fel. A sír harminchárom asszony földi maradványait őrizte. Két nő haja megőrződött, a felső sorban lévő holttestek némelyike mumifikálódott. Az áldozatok mindegyikén kés által ejtett vágásnyomok láthatók, ami azt valószínűsíti, hogy az isteneknek áldozhatták fel őket.
A létesítmény központi átriumában végezhették a szertartást, mivel az igen közel van a sírhoz - magyarázta Carlos Wester la Torre, a Lambayegue városában található Brüning Nemzeti Régészeti Múzeum igazgatója.
A Sicán- vagy Lambayeque-kultúra a mai Peru északi partvidékén 750 és 1375 között létezett, fővárosa Batán Grande volt. E kultúra a 900-1100-as években élte virágkorát, ekkor emelték monumentális épületeiket, temetkeztek nagy sírkamrákba, használták széles körben a rézből arzénnal ötvözött bronzot, és teremtettek kereskedelmi kapcsolatokat az ecuadori partvidékkel. 1050 és 1100 között Batán Grande elpusztult, és a hatalmi központ Túcume lett. 1375 és 1400 között a Sicán-terület a Chimu Királyság uralma alá került, majd az inkák hódították meg.
Meglepő felfedezést tettek a Lausanne-i Egyetem neurobiológusai: felismerték, hogy fontos szerepet játszik az agy emlékezésért felelős területén egy olyan molekula, amelyet eddig csupán az immunrendszerben végzett természetes ölési feladatáról ismertek.
Andrea Volterra és csapata, az intézmény sejtbiológiával és morfológiával foglalkozó részlegének munkatársai az úgynevezett tumornekrózis-faktor-alfát vizsgálták. Ez a molekula vesz részt a gyulladásokban és egyéb immunválaszokban, amelyek során a test megöli a betegség okozóit.
A kutatások során kiderült, hogy a molekula az agyban, pontosabban a hipokampuszban, azaz az emlékezetért felelős központi agyi régióban is feladatot lát el: biztosítja, hogy az idegszövetben az egyes idegsejteket más sejtekkel kommunikálni tudjanak.
A svájci kutatók felfedezése az első, amely bizonyítja a közvetlen összeköttetést az immunrendszer és az agy funkciói között. Ez az információ különböző betegségek kutatásánál is nagy segítséget jelenthet: az Alzheimer-kóros betegeknél például nagy mennyiségű tumornekrózis-faktor-alfára bukkanhatnak.
A Journal of the American Medical Association című szaklap szerdán megjelent számában közöl kommentárt gyerekorvos szerzőktől, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a genetikai tesztek önmagukban nem alkalmasak annak megállapítására, hogy melyik gyerekből lesz élsportoló. Nem javasolják azt sem, hogy egy ilyen teszt eredménye alapján döntsenek a szülők arról, hogy milyen sportágat kezdjen el gyerekük.
A Tajcsou belvárosában beruházásokhoz kapcsolódó ásatások során öt sírt tártak fel. A holttesteket ciprusfából vagy fenyőből ácsolt koporsókban helyezték végső nyugovóra. Az egyiknek, egy ötven-hatvan éves korában elhunyt nőnek nem csupán az öltözéke és lábbelije őrződött meg, hanem haja is, holott teste valamilyen sárga folyadékban ázott. A szakértők szerint talajvízről van szó, amely, beszivárogva a koporsóba gondoskodott az állandó páratartalomról és hőmérsékletről, s ily módon a test konzerválásáról. Más koporsókból palástok, nadrágok, ingek, sapkák, lábbelik, valamint párnahuzatok kerültek elő.
A szélütést túlélő emberek pitvari fibrillációjának kezelése segíthet megelőzni a demencia kialakulását - állapították meg brit kutatók. Elemzésükben 15 korábbi tanulmány adatait tekintették át, melyekbe összesen 50 ezer páciens adatai kerültek be. Kiderült, hogy amennyiben szélütése, valamint pitvari fibrillációja is volt valakinek, 2,4-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki nála demencia a későbbiekben.
A pitvari fibrilláció a szívritmuszavar leggyakoribb formája, bár önmagában általában nem jelent életveszélyt, növeli a szélütés előfordulásának kockázatát. E kockázat csökkentése érdekében gyakran adnak vérhígító gyógyszert az érintett pácienseknek. A Kelet-Angliai Egyetem munkatársainak mostani tanulmánya arra utal, hogy a pitvari fibrilláció megfelelő kezelése egyúttal a demencia kockázatát is csökkenti.
Az elemzés szerint a szélütésen átesett, ugyanakkor pitvari fibrillációval élő emberek mintegy negyedénél alakult ki a követés során demencia, ez csaknem két és félszer gyakoribb azokhoz a túlélőkhöz képest, akiknek nem volt szívritmuszavara. Mint Phyo Kyaw kutatásvezető elmondta, eredményeik segíthetnek abban, hogy olyan lehetséges kezelési módokat találjanak, melyekkel késleltethetik vagy megelőzhetik a demencia kialakulását.
Az Edinburgh-i Egyetem munkatársai egérkísérletekben közvetlen kapcsolatot találtak az immunrendszer és a koleszterinszint között. "Azt fedeztük fel, hogy egy kulcsfontosságú immunhormon, mely a fertőzések során keletkezik, csökkentheti a koleszterinszintet, és ezáltal megfosztja a vírusfertőzéseket attól az anyagtól, melyre növekedésükhöz szükségük lenne" - magyarázta Peter Ghazal, akinek tanulmánya a PLoS Biology című szakfolyóiratban jelent meg.
Az eredmény humán alkalmazása még távol van, ám a kutatásvezető szerint lehetséges, hogy a sztatinokhoz hasonló szerekkel a jövőben nem csak az ártó LDL-koleszterin szintjét csökkenthetik, de az emberek fertőzések elleni védelmét is erősíthetik.
A jelenleg használt vírusellenes szerek a vírusok sokszorozódásához nélkülözhetetlen részét célozzák meg. A bakteriális fertőzéseknél alkalmazott antibiotikumokkal szemben a kórokozók viszonylag könnyen alakítanak ki ellenálló-képességet mutációval, így a szer hatástalanná válhat idővel. Ghazal kutatócsoportja azon dolgozik, hogy a korábbiakhoz képest új utakat találjanak a fertőzések elleni küzdelemben, például a koleszterinszint változtatásán keresztül.
A kutatók szerint ez a megközelítés azért lenne előnyösebb a mostani, a kórokozókat megcélzó módszernél, mert megkerülné a gyógyszer-rezisztencia problémáját.
A Villar del Humo község közelében található barlangfestményt egy bika uralja. Brian Akers, az amerikai Pasco-Hernando Főiskola és Gaston Guzmán, a mexikói Xalapában található Ökológiai Intézet kutatóinak figyelmét azonban sokkal inkább a mellette-alatta egy sorban elhelyezkedő 13 kicsiny gombaszerű tárgy keltette fel.
A kutatók úgy vélik, hogy az ábrázolt gallér nélküli kalapos gombák a Psilocybe hispanica fajhoz tartoznak, amely a térségre jellemző hallucinogén gombafaj. A benne található pszichedelikus anyag tudatmódosító hatásáról ismert. Ez lenne a hallucinogén gombák használatára utaló legkorábbi európai bizonyíték Európában. Európán kívül akad ennél régebbi is: egy algériai 7-9 ezer éves falfestményen a Psilocybe mairei nevű gomba látható.
A televíziós híradások elpusztult halak tömegét mutatták, egy rendőrségi szóvivő szerint a halakból a vízfelszínen képződött réteg vastagsága eléri a 30 centimétert. A halak egy Redondo Beach-i kikötő, a King Harbor Marina vizét lepték el, több tucat hajót és jachtot körülölelve.
Biológusok szerint a halakat valószínűleg egy vihar sodorta ki a mólók által övezett, zárt területre, ahonnan nem találtak ki, és oxigénhiány következtében fokozatosan elpusztultak - közölte Andrew Hughan, a halászati és vadászati ügyekért felelős kaliforniai hatóság szóvivője.
Semmi sincs, ami szokatlannak tűnne: nem csillog olaj, nem találtunk vegyszereket, semmi jele bármilyen illegális tevékenységnek. Ahogyan egy halász éppen most fogalmazott nekem, ez természetes kiválasztódás - tette hozzá.
Az eset ritkának számít, de nem példa nélküli. A halászat világában ez egy délutáni fogásnak számít. Miközben a szakértők az okokat latolgatják, a hatóságok megkezdték a hatalmas mennyiségű haltömeg hálókkal és vödrökkel való eltakarítását. Egy rendőrségi illetékes közlése szerint még nem döntöttek arról, hová teszik a tetemeket, elképzelhető, hogy a nyílt tengeren öntik ki őket. A takarítás költsége eléri a 100 ezer dollárt (csaknem 20 millió forint).
A denevérek ultrahang segítségével észlelik a zsákmányul szolgáló rovarokat. Azok méretét azonban a fajok többsége nem tudja meghatározni - nem így a nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum), amellyel a Tübingeni Egyetem és a seewieseni Max Planck Madártani Intézet kutatói kísérleteztek.
Más denevérfajokkal ellentétben a nagy patkósdenevér pontosabb echolokációja révén képes meghatározni a zsákmányállat méretét. A német kísérletekben a patkósorrúak mindig úgy viselkedtek, hogy maximalizálták az energianyereséget, és minimalizálták a ráfordítást - derül ki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent cikkből.
Klemen Koselj és munkatársai laboratóriumi körülmények közt különböző éjjeli lepkéket szimuláltak propellerekkel. A nagy, lassan forgó propeller hasonló visszhangot vert vissza, mint egy nagyméretű lepke, míg a kicsi, gyorsan forgó apró rovart utánozott. Aszerint, hogy melyik propellerhez repültek a denevérek, fonalon lógó lisztkukaccal jutalmazták őket.
Ha hosszú időközönként észleltek nagy lepkéket, tehát kevésnek ítélték meg azok számát, a denevérek nem mondtak le az apró zsákmányról. Amikor azonban gyors egymásutánban forgott a nagy propeller, a nagytestűek bőségére utalva, a kis lepkék megmenekültek. Miközben a kis zsákmánnyal foglalatoskodik a denevér, fennáll a veszély, hogy lemarad a nagy falatról - magyarázta Koselj az állatok döntési mechanizmusát.
A Lusi megyében feltárt helyszínen száznál több pattintott kőeszköz került napvilágra. A kőszerszámok hasonlóak azokhoz, amelyek a Homo erectushoz köthető más kínai lelőhelyeken kerültek elő.
Szerszámgyárra első ízben bukkantunk, ez arról tanúskodik, hogy a Homo erectus sokkal összetettebb közösségekben élt, mint eddig feltételeztük" - nyilatkozta Lü Huajü, a Nancsingi Egyetem professzora.
A Homo erectus mintegy 1,8 millió (mások elméletek szerint 1,2 millió) évvel ezelőtt jelent meg és körülbelül 200 ezer évvel ezelőtt tűnt el. Afrikában alakult ki, de eljutott Ázsia és Európa területeire is. Félig vándorló, félig letelepedett életet élhetett, élelmet főleg gyűjtögetéssel és kisebb állatok vadászatával szerzett. Speciális pattintott kőeszközeik 1,4 millió éve jelentek meg, ezt az eszközkészítő technikát acheuli kultúrának nevezik az észak-franciaországi Saint-Acheul melletti lelőhely után. Az acheuli ipar jellegzetes terméke a csepp alakú szakóca.
Dr Abdulmaged Traish és bostoni kollégái a prosztata megnagyobbodásának kezelésére szolgáló finaszterid és dutaszterid nevű hatóanyagokat vizsgálták. Ezeket a szereket a hajhullás kezelésére is használják. A kutatócsoport azt találta, hogy „az ezzel a hatóanyaggal kezelt férfiak egy része elhúzódó kedvezőtlen hatásokról számolt be, például merevedési zavarról, libidócsökkenésről, ami felveti az ok-okozati összefüggés lehetőségét.” Dr Traish hozzátette: „A kezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell a pácienset a szer szexuális mellékhatásairól, és nyíltan, őszintén kell beszélni a problémáról és a kockázatról.”
Évente hétszáz műtétet lehetne elkerülni, ha a berendezés országszerte hozzáférhetővé válna. Egyéves tapasztalataik alapján arra a következtetésre jutottak: "az országban három-négy ilyen berendezést üzemeltető központ felállítása lenne kívánatos, hiszen ezzel tovább lehetne fokozni a magyarországi emlőszűrési program hatékonyságát".
A radiológusok évente 1300 olyan emlőelváltozást észlelnek, amelynek megbízható diagnosztizálása Magyarországon tavaly februárig csak műtéttel volt lehetséges, az elváltozás kis mérete, illetve elhelyezkedése miatt. Az ilyen kimetszések során rögzített adatok szerint viszont a mintáknak csupán a harmadában mutattak ki rákos sejteket, tehát a műtétek kétharmada csupán a pontos diagnózis felállítását szolgálta.
A Honvédkórház fekvő digitális stereotaxiás emlőbiopsziás berendezésével viszont műtét nélkül 99,3 százalékos pontossággal megállapítható, hogy a látott képi eltérés hátterében van-e az emlőben rák. A kórházban egy év alatt elvégzett 227 mintavételből az esetek kétharmadában azt igazolták, hogy az elváltozás jóindulatú.
A nagyjából egyórás beavatkozás helyi érzéstelenítéssel, fájdalom nélkül elvégezhető, és az csupán egy apró, gyorsan gyógyuló szúrásnyomot hagy maga után. Magyarországon évente nagyjából ötezer új mellrákos esetet diagnosztizálnak, ezek fele végzetes, ha nem szűréssel és korai diagnózissal észlelik, pedig a szűrés révén akár ötven százalékkal is csökkenthető lenne a daganatos betegek halálozási száma.
A speciális kórmeghatározás másik előnye, hogy az az egyes esetekben nemcsak a talált elváltozás pontos helyét képes megadni, nagyban növelve ezzel az esetleg szükségessé váló műtéti beavatkozás sikerét, hanem az elváltozás méretének megítélésében is segít - hangsúlyozta a főorvos.
Új Pompeji tűnt elő Assisiben, Szent Ferenc városában. A városközpontban levő Palazzo Giampe palota pincéjében találtak egy majdnem teljesen egészben megmaradt ókori villát, melyet az első század elsô felére datálnak.
A római domust szerkezetében és díszítésében is rendkívülinek tartják a régészek. Kiváló állapotban maradt fenn a perisztülion (belső udvart körülvevő oszlopsor) négy méter magas márványoszlopokkal és a villa öt helyisége. Hasonlóan nem szenvedtek kárt a márványszegélyű ablakok, a különösen szép fekete-fehér mozaikpadlók és a szintén rongálódás nélkül megőrzött falak.
Az ezeket díszítő freskók pompeji vörös színe és ábrázolásai a dél-itáliai város épületeiben is látható, úgynevezett harmadik stílust idézik. A műemlékvédelem egyelőre a villáról készült felvételeket közölte, azt még nem tudni, ki volt a villa tulajdonosa, és hogyan tudott ókori épület rejtőzni Assisi egyik pincéjében. Az ásatásokat 2001-ben indították, azután, hogy a Giampe-palota alagsorában véletlenül antik leletre bukkantak.
Az elvégzett tesztek azt mutatják, hogy a biotechnológiai úton, szövetmérnökséggel létrehozott húgycsövek még hat év elteltével is működőképesek - mondta el Anthony Atala, az Észak-Karolinában működő Wake Forest orvosegyetem regeneratív orvoslást kutató intézetének igazgatója. A The Lancet című orvosi folyóiratban közzétett tanulmány az első, amelyben biológiai vázon létrehozott,majd páciensbe beültetett húgycső hosszabb távú működőképességéről számoltak be kutatók a helyreállító orvoslás egyre inkább táguló területéről.
A cambridge-i egyetem kutatóinak tanulmánya a British Medical Journal csoporthoz tartozó Gut című szakfolyóiratban jelent meg. A vizsgálatban 261 mintát elemeztek, melyek vagy jóindulatú polipból, vagy a bél tumorjából származtak. A tudósok különösen az úgynevezett DNS-metilációra figyeltek, mert úgy vélik, ez alapvetően fontos az élet folyamataiban.
Az egészséges sejtekben a DNS-molekulához kapcsolódó kis méretű metilcsoportok vannak jelen, melyek - más feladatuk mellett - megakadályozzák, hogy bizonyos gének által kódolt fehérjék termelődni kezdjenek. Rákos sejtekben azonban ez a folyamat elromolhat, a metilációs mintázat megváltozhat.
Mint Ashraf Ibrahim kutatásvezető elmondta, ezeknek a molekuláris változásoknak a tanulmányozása segítheti, hogy a bélrákot sokkal egyszerűbben diagnosztizálják a jövőben. A kutatók több olyan helyet azonosítottak, ahol ezek a molekuláris jelzők károsodhatnak, és kimutatták a rák kifejlődésével való összefüggésüket.
A rák kialakulásának hátterében álló molekuláris folyamatot vizsgálva olyan jelzőket sikerült detektálni, melyek egykor tesztelésre is alkalmasak lesznek - vélekedett Ibrahim. A korai diagnózis és kezelés pedig alapvető a gyógyulás érdekében a béldaganatok esetében is.