Gerald Kerth, a Greifswaldi Egyetem kutatója csapatával az Európa nagy részén elterjedt nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) két telepét figyelte meg öt éven át Németország déli részén. A mintegy 60 állatot mikrochippel látták el, így a szociális hálózatot 20 500 adat segítségével tudták rekonstruálni.
Az akár húsz évet is megélő nőstények nagy szerepet játszanak az adott csoport és az egész kolónia összetartásában. Az a kevés nőstény, amely csoportot váltott, mindig anyjával vagy lányával együtt tette. A kutatás nemcsak arra világított rá, hogy az állatok felismerik egymást, és évekig emlékeznek a másikra, hanem arra is, hogy a rokonság és a barátság egyaránt fontos szerepet játszik a csoportképződésnél.
A vizsgálatokat mindig április és szeptember között végezték, ugyanis nem rendelkeztek információval az állatok telelőhelyeiről. Tavasszal azonban ugyanazok az egyedek csoportosultak össze, mint az előző évben.
Egyelőre nem tudni, mi teszi lehetővé számukra egymás felismerését. Mindazonáltal megfigyelték, hogy a denevérek egymáshoz dörgölik orrukat, és ilyenkor egyedi összetételű váladékot bocsátanak ki. Lehetséges tehát, hogy szag vagy hang alapján ismerik fel egymást az állatok.
Az eredmények új fényben tüntetik fel az állatok összetett szociális rendszerei és kognitív képességei közötti összefüggést. A nagyobb agy evolúciós kialakulása egyes emlősöknél tehát nem feltétlenül magyarázható a magasabb szociális szervezettséggel.
A régészeti leletek, nyelvészeti és genetikai kutatások alapján született közkeletű elmélet szerint Polinézia lakosai a Tajvanról 4000 éve dél és kelet felé megindult népvándorlás utóvédcsapatának a leszármazottai.
A Leedsi Egyetem kutatói viszont úgy találták, hogy a tajvani kapcsolat nem egyértelmű. A brit genetikusok ezért az anyai ágon öröklődő, mitokondriális DNS-t vizsgálták, amely segítségével évezredekre vissza lehet vezetni az elődöket.
A korábbi kutatásokban a mitokondriális DNS-nek csupán a kis részét elemezték. A mostani vizsgálatok során 157 személy teljes mitokondirális genomját vizsgáltuk. Kiegészítésként 4750 személynél részleges genetikai vizsgálatot végeztünk Délkelet-Ázsiában és Polinéziában - magyarázta a vizsgálatok menetét a kutatásokat irányító Martin Richards professzor.
A kutatások arról tanúskodnak, hogy a polinéz lakosság, legalábbis ami a nőket illeti, az ázsiai kontinenst 6-8 ezer éve elhagyó, s a Pápua Új-Guineához tartozó Bismarck-szigeteken letelepedő népesség leszármazottai.
Ez évezredekkel korábban történt, mint a Tajvanról történt kirajzás - mutatott rá Martin Richards professzor. A nyelvészek többségének azonban változatlanul az a meggyőződése, hogy a polinéz nyelvek a Tajvanról eredeztethető ausztronéz nyelvcsaládhoz tartoznak.
A baba Párizs egyik elővárosában született az Antoine Beclere kórházban - közölték az orvosok, Rene Frydman és Arnold Munnich. A török szülők gyerekeként világra jött újszülött az Umut-Talha nevet kapta, ami törökül azt jelenti, a reményünk. A baba lombikbébi módszerrel, szervezeten kívüli megtermékenyítéssel fogant, és 3650 grammos súllyal született.
Az embriók közül genetikai szűrés után választották ki: ellenőrizték, nem hordozza-e a béta-thalasszémia nevű súlyos vérszegénységet okozó betegség génjét. Testvére ebben a betegségben szenved, melyet a most egészségesen született újszülött köldökzsinórvéréből származó őssejtekkel kívánnak kezelni az orvosok.
A béta-thalasszémia hemolízis, amelynek során a vörösvértestek elpusztulnak az érpályán belül. Ilyenkor a hemoglobin - a vörösvértestekben található, az oxigént szállító fehérje - béta láncának szintézise károsodott.
A világ első életmentő testvére, Adam Nash 2000-ben született az Egyesült Államokban.
Radim Sram, a prágai kísérleti gyógyászattal foglalkozó intézet munkatársa kollegájával, Miroslav Dostallal gyűjtött adatokat a tanulmányhoz. Orvosok több mint tíz éven át figyeltek meg összességében 1133 gyereket, akik 1994 és 1998 között születtek, és Csehország egyik iparvidékén, Teplice környékén élnek.
A szénfűtés már születésük előtt éreztette kedvezőtlen hatását a gyerekek egészségén - állapították meg a tudósok. Átlagos születési súlyuk alacsonyabb volt, majd elsősorban az iskoláskor elérése előtt gyakrabban lettek betegek. Többször szenvedtek felsőlégúti- és tüdőgyulladásban, középfülgyulladás is gyakrabban lépett fel náluk.
A cseh és amerikai kutatók az egészségügyi gondok legfőbb okozójaként rákkeltő anyagokat, az úgynevezett policiklikus aromás szénhidrogéneket nevezték meg. Különösen akkor, ha ezek az anyagok a finomporba kerülnek, megragadhatnak a tüdőben. A káros anyagok a szén, a fa és más tüzelőanyagok helytelen égetésekor keletkeznek.
A szénnél még rosszabb azonban egy másik tüzelőanyag. Akinek lehetősége van, gyakran nemcsak szenet, hanem házi szemetet is éget - jegyezte meg Sram, aki szerint a növekvő szemétdíjak miatt évek óta emelkedik az illegális szemétégetés.
Egyre több nő szül 35 éves kor fölött, az amerikai Pew Kutatóközpont legfrissebb adatai szerint míg 1990-ben csak 9 százalék volt az ilyen szülések aránya az Egyesült Államokban, addig 2008-ban már 14 százalék.
Rachel Bakker, a rotterdami Erasmus Orvosi Központ munkatársa kutatócsoportjával 8568 holland nő egészségügyi adatait tanulmányozta, akik 2002 és 2006 között szültek. Az újszülöttek átlagos testsúlya 3500 gramm volt, körülbelül 5 százalékuk 2500 grammnál kisebb, szintén mintegy 5 százalékuk pedig 4500 grammnál nagyobb testsúllyal született.
A korosztályonkénti bontásból kiderül, hogy a 30-35 éves korú anyák 4 százalékának született gyerekeke kis súllyal, míg a 25 év alatti kismamáknál 7 százalék volt ennek gyakorisága. 4500 grammnál nagyobb súllyal született a 25 év alatti anyák 3 százalékának, a 30-35 év közöttiek 6 százalékának és a 40 fölötti anyák mintegy tíz százalékának gyereke.
Az újszülött túl kicsi és túl nagy súlyának egyaránt egészségügyi kockázatai vannak későbbi életükben.
A felmérésben 20 ezernél több amerikai felnőttet kérdeztek ki, akik közül nagyjából minden tizedik válaszolta, hogy a megelőző tíz évben szedett antidepresszánst. Ezeknek az embereknek a negyedénél azonban sohasem diagnosztizáltak olyan állapotot, amelynél a szóban forgó szereket alkalmazni szokás, például klinikai depressziót vagy szorongásos zavart.
Az amerikai lakosság mentális egészségével foglalkozó intézet, a National Institute of Mental Health adatai szerint az Egyesült Államokban mintegy 15 millió felnőtt szenved klinikai depresszióban, további 40 millió szorongásos zavarban.
Bár a felmérés nem vonatkozott minden mentális problémára, amely antidepresszáns felírására késztethette az orvosokat - például a rögeszmés-kényszeres személyiségzavarra vagy a dohányzásról való leszokás támogatására -, szakértők szerint nem túlzóak megállapításai. Mark Olfson, a New York-i Columbia Egyetem pszichiátere szerint az orvosi nyilvántartások alapján elvégzett elemzések azt mutatják, hogy azon páciensek közül, akiknek antidepresszánst írtak fel, csak felénél készült pszichiátriai diagnózis.
Mindez azt jelenti, hogy milliók lehetnek kitéve a gyógyszerezés kockázatainak és mellékhatásainak anélkül, hogy bizonyítottan egészségügyi előnyük származna belőle.
A fosszília nagyítón keresztül tekinthető meg más őskori leletek társaságában. Az épségben maradt nyúlkoponyát kínai régészek találták 2007-ben az északnyugati országrészben, Belső-Mongólia Eren medencéjében. Dawsonglaus atiquus nyúlnak nevezték el.
Régészkutatók úgy vélik, hogy a Dawsonglaus atiquus az eddig felfedezett nyulak legrégebbi példánya, amelynek alapján megállapítható, hogy az állat két pár elülső felső fogazattal és egy pár elülső fogazattal rendelkezett.
A kiállítás több eredeti darabbal mutatja be a nyúlfélék eredetét és az evolúció során elért alakváltozásait. Így - ugyancsak nagyító alatt - megcsodálható az 58 millió éves Mimotona wana, a nyúl egyik elődje is, amelynek kiállított kövületét 1977-ben Anhuj (Anhui) tartományban ásta ki egy Li nevű régész.
A kínai holnaptár szerint az idén február harmadikán köszöntött be a Nyúl éve, és vette kezdetét a kínaiak legnagyobb ünnepe, a Tavaszünnep. A nyúl a 12 állatövi jegyből az egyik legnépszerűbb. A hagyomány úgy tartja, hogy a Nyúl évét a béke, a nyugalom jellemzi, amelyben hangsúlyt kap a család, az otthon, a szeretet, a barátság, és mások gondjainak megértése.
Egy nemzetközi tudományos konzorcium öt újabb génváltozatot talált, melyek összefüggésbe hozhatók a Parkinson-kór kialakulásával, tizenegyre emelve ezzel a betegséghez kapcsolható variánsok számát - közölték a The Lancet című brit orvosi folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányban.
1997-ig, az első genetikai háttérre utaló megállapításokig a Parkinson-kórt nem örökletes, hanem egyértelműen környezeti eredetűnek tartotta az orvosi közmegegyezés. A mostani öt génváltozatra brit, német, francia, izlandi, holland és amerikai kutatók bukkantak rá. A DNS-molekula apró eltéréseinek egyike sem felelős önmagában ezért az idegrendszert érintő összetett betegségért, ám más génváltozatokkal együttesen növelik kialakulásának kockázatát. A vizsgálatba bevont páciensek közül annál az ötödnél, akiknél a legnagyobb számban fordultak elő a szóban forgó változatok, két és félszer nagyobb eséllyel fejlődött ki Parkinson-kór, mint a résztvevők azon ötödénél, akiknél a legkevesebb bukkant fel a génváltozatok közül. A Parkinson-kór a motorikus rendszer rendellenessége, amely elsődlegesen 50 év fölötti embereket érint. Olyan súlyos remegéshez, merevséghez és egyensúlyzavarhoz vezethet, amely gondot okoz az érintetteknek a járásban, beszédben és alapvető napi feladataik elvégzésében is. A betegségnek jelenleg nincs ismert gyógymódja, bár az állapot egy dopaminhelyettesítővel enyhíthető.
A dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás, valamint a koleszterinszint és a mozgáshiány mellett a stressz is a szívinfarktus egyik fő kiváltó oka lehet. Svéd kutatók szerint antistressztréning révén jelentősen, 41 százalékkal csökkenhet egy újbóli szívroham veszélye.
Az Uppsalai Egyetemi Klinika kutatói az Archives of Internal Medicine című tudományos folyóiratban számoltak be az ezzel kapcsolatos vizsgálataikról. A szakemberek összesen 362 olyan nő és férfi bevonásával végezték kutatásaikat, akiket akut szívgondok - különösen infarktus vagy angina pectoris - után engedtek ki a kórházból.
A betegeket véletlenszerűen két csoportra osztották, 170-en a bevett gyógyszeres utókezelésben részesültek a vérnyomás és a koleszterin csökkentésére, valamint a véralvadás meggátolására. A másik csoport - a fennmaradó 192 emberrel - a gyógyszeres kezelésen túl antistressztréningen is részt vett, húsz alkalommal hallgattak kétórás előadásokat. Ennek során meg kellett tanulniuk jobban figyelni magukra, hogy ne vegyék fel a stresszt. Emellett arról is tanultak, hogy miként szabjanak új irányt életfelfogásuknak, és miként fejlődjenek tovább spirituális síkon.
A betegek megfigyelése 94 hónapig tartott, a két csoport között jelentős eltérések mutatkoztak. Az antistressz-tréningen részt vevőknél 41 százalékkal csökkent egy újabb akut szívinfarktus veszélye, a szívrohamok gyakorisága összességében 45 százalékkal esett vissza.
A kutatók mindazonáltal óvtak az eredmények felnagyításától, mert mint mondták további vizsgálatok kellenek azok alátámasztására.
A természettudományos oktatás fejlesztése az Európai Unió oktatási munkaprogramjának egyik hangsúlyos területe, a tanulók érdeklődését felkeltő, a tanárok szakmódszertani felkészülését segítő pályázat is ehhez igazodott - olvasható a közleményben. A két laboratóriumot az oktatási intézmény egyik épületében alakítják ki, a tudományos eszközparkot párosítják az informatikai interaktivitással.
Az oktatóbázist a gimnázium tanulói mellett tanévenként 300 órában a város többi középiskolája, valamint általános iskolás csoportok is használhatják. A közleményben jelezték: a nyár elején kezdődő fejlesztés még nagyobb hangsúlyt kap azáltal, hogy 2011 a kémia nemzetközi éve.
Egy elemzés szerint azoknál a nőknél, akik a változókori tüneteik jelentkezését követően legalább öt évet vártak, mielőtt megkezdték a hormonpótlást, nem emelkedett a mellrák kockázata. Azoknak azonban, akik a menopauza kezdetekor belefogtak a hormonterápiába, 43 százalékkal nagyobb volt a kockázatuk.
Valerie Beral kutatásvezető, az Oxfordi Egyetem munkatársa hangsúlyozta: minden típusú hormonpótlásra érvényesnek találták azt a mintát, hogy a menopauza jelentkezése után túl korán megkezdett kezelés növeli a mellrák kockázatát.
Az emlődaganat kockázatának abszolút értéke mindazonáltal alacsony, kevesebb mint egy százalék mindkét csoportban.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénysége a Canadarm-2 robotkar segítségével csütörtökön befogta a Kunotori2 nevű japán teherűrhajót - jelentette az orosz hírügynökség. Az űreszközt szombaton indították az ISS-re. A Kunotori2 automatikus üzemmódban közelítette meg a Föld körül átlagosan 350 kilométeres magasságban keringő űrbázist, de kikötését már az űrhajósok végzik. A robotkarral az űrállomástól mintegy 10 méterre ragadták meg a teherűrhajót, amelyet majd később kapcsolnak a Harmony nevű amerikai modulhoz. A Kunotori2 rakterében hat tonna élelmiszert, vizet, ruházatot és kísérleti berendezéseket szállított az űrállomásra.
Három egészséges kölyöknek adott életet egy veszélyeztetettnek számító szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae) egy nyugat-indonéziai állatkertben. A létesítmény közlése szerint egy negyedik kölyök is világra jött, de megszületése után szinte azonnal el is pusztult. A szumátrai tigrisek mára a kihalás szélére kerültek a nagyütemű erdőirtások, az orvvadászat és az emberekkel való gyakori összetűzések miatt. A Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint az 1970-es években nagyjából még ezer példány élt belőlük a világon, mára mintegy négyszázra esett vissza a számuk. Az állatok fogságban való szaporítására irányuló kísérletek csak ritkán végződnek sikerrel.
Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), szombaton a résztvevők betekinthetnek laboratóriumokba, maguk is végezhetnek kísérleteket, s számos érdekesség mellett megismerkedhetnek az intézményben folyó tudományos és oktatási munkával.
Az immár ötödik alkalommal megrendezett eseménynek kettős célja van: népszerűsíteni a fizikát, az egyetemen folyó kutatást, oktatást, s bemutatni, milyen szoros kapcsolat van a tudományos eredmények és a mindennapi élet között – mondta Szalai Tamás doktoranduszhallgató. A látogatóknak – akik közt a korábbi esztendőkben a diákok mellett szép számmal voltak szülők, s más idősebb érdeklődők is – bemutatják az intézményben folyó ipari kutatásokat, azok a középiskolások pedig, akik fontolgatják, hogy a szegedi egyetemen folytatják majd tanulmányaikat, feltehetik kérdéseiket a jelenlegi hallgatóknak.
A standoknál számos érdekes és látványos kíséreltetnek lehetnek szemtanúi a vendégek, melyek többségét maguk is kipróbálhatják. Fény derül arra is, miért és hogyan foszforeszkálnak az élőlények, miként helyettesíthetőek a hagyományos mérőeszközök az virtuális méréstechnikával, s szó lesz a modern 3D-s mozik működéséről is. A vendégek megvizsgálhatják napszemüvegeik fényáteresztő képességét, tesztelhetnek vízgőzmérésen alapuló „hazugságvizsgáló-berendezést”, és megismerkedhetnek a fizikai kutatómunka során is használt matematikai modellezés szépségeivel. Kiderül, miként lehet egy akvárium segítségével bemutatni az üvegszálak működését, s hogy a különböző mesterséges fényforrások mennyire károsak szemünkre és agyunkra.
A globális hőmérsékleti rekord ellenére Nagy-Britanniában 1986 óta a leghidegebb évet mérték tavaly. A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) közlése szerint az országban a 2010-es átlaghőmérséklet 7,96 Celsius-fok volt, ami a mérések kezdete óta a tizenkettedik leghidegebb, 1986 óta pedig a leghidegebb - számol be a Daily Telegraph.
Százéves visszatekintésben a leghidegebb évek 1919 és 1963 voltak, egyaránt 7,45 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel, ezeket követte 1986, amikor 7,69 fokot mértek éves átlagban. Barry Grommettnek, a Met Office munkatársának közlése szerint a január-februári csípős hideg, valamint a valaha mért leghidegebb december a felelős az átlagban is nagyon hűvös évért.
Mint magyarázta, mindkét esetben egy, az Atlanti-óceán középső részén kialakult magasnyomású légtömeg okozta a Nyugat-Európa nagy részére kiterjedő hideget, mivel blokkolta a langyos nyugati szeleket. Grommett ugyanakkor hangsúlyozta, hogy eközben a világ más részein, így például Kanadában, Szibériában és a mediterrán térség keleti részén nagyon enyhe teleket mértek, és globális átlagban 2010 rendkívül meleg év volt.
Egy a XIV. századból származó ritka pénzérmére, egy hesseni groschenre bukkantak német régészek a Szász-Anhalt tartományban lévő Akenben. A lelet jelentősen előmozdítja a késő középkori pénzforgalom kutatását. A megtalált érme az első hesseni groschen, amelynek valódisága biztosra vehető - közölte a műemlékvédelmi és régészeti tartományi hivatal. Az érme valószínűleg 1390 körül Rotenburgban készült. A hesseni groschenből eddig mindössze hat példány volt ismert. A legutóbbit 2003 tavaszán találták meg ezernyi más érmével együtt Aken belvárosában, de csak 2009 januárjában kezdte tüzetesebben szemügyre venni egy érmekutató.
Az antioxidánsokat szedő férfiak csoportjában több mint négyszer nagyobb volt a partner teherbe esésének a valószínűsége, mint abban a csoportban, amelynek tagjai nem szedtek ilyen étrend-kiegészítőket. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, megállapításaik nem bizonyítják, hogy az antioxidánsok javítják a termékenységet, nem igazoltak ok-okozati kapcsolatot.
Az újzélandi Aucklandi Egyetem kutatói 34 tanulmány eredményét tekintették át. Az elemzett eredeti vizsgálatok összesen 3 ezer, termékenységi kezelésen átesett pár bevonásával készültek.
A tanulmányt, amely elsőként hasonlította össze a Törökországban és Magyarországon honos fajták genetikai állományát, a Journal of the American Society for Horticultural Science című szaklapban tették közzé a szerzők.
A szakemberek úgy vélik, a kajszibarack Kínából származik, onnan került Ázsián keresztül Európába. A kajszit földrajzi fellelhetősége szerint négy fő csoportba sorolják: a közép-ázsiai, az iráni-kaukázusi, az európai és a dzungari csoportokba. A törökországi fajták a második alcsoportba tartoznak, míg a magyarországiak az európaiba.
A Corvinus Egyetem kutatói török kollégáikkal együttműködve genetikai elemzéssel megállapították, hogy a magyar és az európai kultúrnövény-változatok vélhetően az iráni-kaukázusi genotípusok közötti kereszteződésből származtak. Hozzátették, hogy történelmi és nyelvészeti bizonyítékok is alátámasztani látszanak feltételezésüket.
Mint Halász Júlia kutatásvezető elmondta, munkájuk során 51 kajszifajta teljes, és 4 fajta részleges S-genotípusát határozták meg, így derült fény a közös múltra, és rokonságra. Az eredmények a leghatékonyabb fajtatársítás megválasztásában segíthetik a termesztőket és nemesítőket, ami gazdaságilag is kellő hasznot hoz, de a növény genetikai változatosságát is elősegíti.
A rotavírussal való fertőzés gyerekeknél halállal végződő hasmenést okozhat, évente félmillió öt év alatti gyerek hal meg miatta világszerte. A fejlődő országokban különösen nagy a kockázat.
A Pediatric Infectious Disease Journal című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a súlyos esetek száma jelentősen csökken, ha egy országban rutinszerűen alkalmazni kezdik a rotavírus elleni vakcinát.
Az Egyesült Államokban 2006-ban vezették be a védőoltást, azóta - 2009-ig bezáróan - 58-86 százalékos csökkenést figyeltek meg a kórházi ápolást igénylő esetek számában. Ausztráliában a 2007-es bevezetés óta 89-94 százalékos volt a csökkenés az öt év alatti gyerekeknél, El Salvadorban 69-81 százalékos, Mexikóban pedig 2007 és 2009 között 40 százalékos.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009-ben javasolta, hogy valamennyi ország vegye be a rotavírus elleni védőoltást az immunizálási programjába.
A tízhektáros botanikus kertben, amely a régészeti múzeum és a Kronion-domb között helyezkedik majd el, a térség őshonos növényeit telepítik, de kizárólag olyanokat, amelyek gyökérzete vízszintesen terjeszkedik, így nem károsítja a földben esetleg rejtőző műkincseket.
Így a tervek szerint olajfát, platánt, fenyőt, ciprusokat, gránátalmát, diófát telepítenek, de hatezer cserjét is kiültetnek, ahogy termesztenek majd rozmaringot, levendulát, mentát is.
A botanikus kert oktatási célokat szolgál majd, ahol a látogatók nemcsak azt ismerhetik meg, hogy milyen növények nőttek eredetileg a Kronion-dombon és annak környékén, hanem a történetükről is sok mindent megtudhatnak.
Minden egyes növény mellett feltüntetik annak a latin elnevezését, ahogy a közkeletű görög és angol nevét is. Egy rövid történelmi ismertetőt is mellékelnek, valamint a látogatók megtudhatják, hogy az adott növény hol szerepel a mitológiában.
Olümpia az ókor egyik legfontosabb sportversenyének helyszíne, amelyet négyévenként augusztusban az első telihold idején tartották. A játékokat a hagyomány szerint Kr. e. 776-ban rendezték meg először Zeusz tiszteletére, majd 1170 évvel később, 393-ben tiltotta be I. Theodosius római császár, aki a versenyt pogány jellegűnek tartotta. Olümpiából indul útra az újkori olimpiák lángja, amelyet Héra istennő 2600 éves temploma előtt tizenegy "papnő" korhű jelmezben a Nap sugaraival egy fém parabolatükör segítségével gyújt meg.
Genetikai okai is lehetnek annak, ha a tizenévesek rákapnak az alkoholra - derítette ki egy holland orvoscsoport. A Radboud University kutatói 282 tinédzsert vizsgáltak meg, és töltettek ki velük kérdőíveket. Csak olyanok vettek részt a kísérletben, akik már ittak alkoholt életükben, a kérdésekkel az ezzel kapcsolatos élményeikre és problémáikra kérdeztek rá a tudósok, illetve DNS-tesztet is végeztek.
Az eredmények azt mutatták, hogy az alkoholproblémák szoros összefüggést mutattak a DRD2 jelű dopaminreceptor egy bizonyos génvariációjával. A kutatók a felfedezés azért fontos, mert egy egyszerű génvizsgálattal kiderülhet, hogy a tizenévesek közül kikre kell különösen odafigyelnie a környezetének, hogy ne azok ne essenek az alkoholizmus csapdájába.
Folyami óriásrákok új faját fedezték fel az amerikai Tennessee államban a az Illinoisi és az Kelet-Kentuckyi Egyetem kutatói. A Barbicambrus simmonsi névre hallgató rák egy a kutatók által jól ismert patak legmélyebb pontján, egy nagy kő alól bukkant fel. Hossza a közönséges rákokénak a kétszerese, 12 centiméter, érzékelő csápjait sörte borítja.
A tudomány által ismert 600 rákfaj több mint a felét Észak-Amerikában fedezték fel - jegyezte meg a kutatók egyike, Chris Taylor. Kollégája, Günter Schuster viszont arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államok évente dollármilliókat költ arra, hogy biológusokat küldjön az Amazonas vidékére, vagy Délkelet-Ázsiába. Világszerte kutatjuk a biodiverzitást, holott kevés pénzből itthon is születhetnek felfedezések. Rengeteg olyan térség van az Egyesült Államokban, amely feltárásra vár - hangoztatta Günter Schuster.
A veserák leggyakoribb formájában szenvedő páciensek harmadánál megtaláltak egy génmutációt brit kutatók, amelyről úgy vélik, kapcsolatban lehet a betegséggel.
A Nature tudományos magazinban megjelent tanulmány szerint a veserákkal összefüggésbe hozható második legfontosabb gén a DNS-molekula sejtekben történő összecsomagolásában játszik szerepet.
A veserákot nehéz felfedezni, az érintettek körülbelül felénél ugyanis nincsenek tünetek. Nagy-Britanniában 2008-ban négyezer ember halt meg ebben a daganatos betegségben. A veserák a férfiak körében a hetedik, a nőknél a kilencedik leggyakrabban előforduló ráktípus. Ötéves túlélése kevesebb, mint az esetek 50 százaléka.
A veserákkal kapcsolatba hozható legfontosabb gén a VHL jelű tumorszupresszor gén, ez tíz érintett páciensből nyolcnál mutálódott változatban van jelen. A brit Wellcome Trust Sanger Intézetének kutatói most a PBRM1 jelű génre bukkantak, amely a veserákos esetek harmadánál jelen volt.
A Kodama Szatoru által vezetett kutatócsoport 14 korábbi tanulmány eredményeit vetette össze. A metaelemzés azt mutatta, hogy a nagyivókat gyakrabban diagnosztizálták ezzel a típusú ritmuszavarral, mint azokat, akik nem ittak alkoholt, vagy mértékletesen tették azt.
A nagyivás definícióját különbözőnek találták a tanulmányokban, de legalább napi két pohár alkoholos italt jelentett férfiaknál, és legalább napi egy pohár italt nőknél. Voltak azonban olyan tanulmányok is, melyekben minimum napi hat pohár italnál húzták meg a nagyivás határát.
Összességében a rendszeresen sokat ivóknál 51 százalékkal találták nagyobbnak az életveszélyes pitvari fibrilláció kockázatát, mint a nem vagy alkalmilag ivóknál. A napi alkoholbevitel minden 10 grammos növekedése átlagosan 8 százalékkal emelte az állapot előfordulásának valószínűségét.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a koronáriás szívbetegségek kockázatát viszont - melyek jóval gyakrabban okoznak halált, mint a pitvari fibrilláció - napi egy-két pohár alkohol csökkentheti. A mértékletes alkoholfogyasztás tehát a legtöbb ember számára egészséges szokás lehet.
A Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban ismertetett eredmények a betegség korai, pontos megállapítását tehetik lehetővé.
Christopher Clark, az Avid Radiopharmaceuticals munkatársa kutatócsoportjával pozitron emissziós (PET) felvételeket készített a páciensekről, és a béta-amiloid lerakódások kimutathatóságát vizsgálta. A fehérje felhalmozódása és kirakódása az Alzheimer-kór jele lehet.
29, a későbbiekben elhunyt ember esetében boncolással ellenőrizték az eredményeket. Ezek során a PET-vizsgálat által korábban megjósolt állapot 96 százalékban egyezett a boncolásnál talált eredményekkel.
A betegség kimutatására eddig nem ismertek nem-invazív módszert. A florbetapir-PET elnevezésű vizsgálati eljárás a tanulmány szerzői szerint alkalmas lehet az Alzheimer-kór klinikai diagnózisának megerősítésére, illetve pontosítására.
Ennek hátterében azok az úgynevezett antiretroviális gyógyszerek állhatnak, amelyeket a HIV-fertőzötteknek és AIDS-betegeknek életük végéig szedniük kell. A különböző anyagcsere-folyamatok összjátéka és maga az AIDS-vírus is okozhatják azonban a problémát.
Jan van Lunzen, a Hamburg-Eppendorfi Egyetem kutatója szerint azonban mindez értékelhető a HIV-kezelések sikerének is, hiszen a páciensek segítségükkel már képesek eljutni abba a korba, amikor agyi infarktus érheti őket.
A kutatásról a Journal of Clinical Incestigation legújabb számában jelent meg tanulmány. Mint kiderült, a gondot eddig az okozta, hogy az orvosok a magzat szövettípusával azonos csontvelőből nyert őssejteket ültettek be, ezeket viszont az anyai szervezet idegenként azonosította, és a transzplantátum kilökődött.
Azoknál a gyerekeknél, akik 3-4 éves korukra már legalább egy antibiotikum-kúrán átestek, 1,84-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak a későbbiekben emésztőszervi problémákat azokhoz képest, akik soha nem kaptak ilyen gyógyszereket. Minden egyes újabb antibiotikum-terápiával átlagosan 12 százalékkal tovább nőtt a betegségek kialakulásának kockázata.
Az irritábilisbél-szindróma (IBS) kialakulásának esélye kétszer nagyobb volt az antibiotikummal kezelt gyerekeknél, a Crohn-betegség későbbi előfordulása pedig három és félszer gyakoribb.
Anders Hviid kutatásvezető, a koppenhágai Statens Serum Institute munkatársa ugyanakkor jelezte, hogy bár a megfigyeléseken alapuló tanulmány kapcsolatot jelez az antibiotikumos kezelés és az IBS, valamint a Crohn-betegség között, ám ez nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést. A tanulmány szerzői hangsúlyozták azonban, hogy az antibiotikum-terápia e két emésztőszervi betegség kialakulásának környezeti kockázatai közt van.
A Texasi Egyetem munkatársai úgy találták, hogy kevesebb kapcsolat alakul ki a sejtek között, több hiba jelentkezik sejtosztódás közben, és egyes növekedési faktorok mennyisége is kisebb azoknál a magzatoknál, akiknek az anyja csökkentett kalóriatartalmú diétán él terhessége első felében. A kutatók babuin pávián anyákat és utódaikat vizsgálták, ám úgy vélik, megállapításaik az emberre is érvényesek lehetnek.
Ez egy kritikus időszakasz, amelyben sok neuron és egyéb támogató sejt alakul ki az agyban - hangsúlyozta Peter Nathanielsz, az amerikai tudományos akadémia folyóiratába megjelent tanulmány egyik szerzője.
A majmokat két csoportba osztották, az első csoportba tartozók annyit ehettek terhességük első felében, amennyit akartak, míg a másik csoportban 30 százalékkal kevesebb élelmet kaptak. A kutatók megállapították, hogy az alacsony kalóriatartalmú étrend hatására jóval kevesebb neuron alakult ki, és több száz gén működését is befolyásolta a tápanyagok megvonása.
A kutatók kiemelték, hogy eredményeik alátámasztják az anya egészségének és étrendjének fontosságát a várandósság idején a magzat későbbi élete, testi, lelki és szellemi egészsége szempontjából.
Évszázadokkal ezelőtt élt szerzetesek naplóinak segítségével kutatják skót tudósok a klímaváltozást. Az Edinburgh-i Egyetem kutatói szerint a feljegyzések nagyjából megegyeznek az elmúlt 500 év európai éghajlati mintáit modellező komputerszimulációkkal.
A naplókban részletes beszámoló van a termésről, emellett az írók kifejtik, hideg vagy meleg nyarakat és teleket értek-e meg. A kutatók szerint a régi feljegyzések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabb előrejelzésekkel szolgáljanak a hőmérsékletekről és időjárási mintákról.