Már korábban is ismert volt, hogy a villámlást röntgensugár-kibocsátás kíséri, ám a tudósok nem teljesen értették a jelenség mechanizmusát. Nem volt tudott például, hogyan alakul ki a villám a felhőkben, hogyan halad a légkörön keresztül, miként sújtja a különböző objektumokat a talajon, beleértve az embereket és az épületeket.
A Floridai Egyetem és a Floridai Technológiai Intézet kutatói a nyár folyamán kis rakétákat lőttek fel az állam északi részén, Camp Blandingben a viharfelhőkbe, hogy villámlást váltsanak ki. Négy különálló villámlást regisztráltak, és eközben mérték a röntgen- és gammasugárzást. Egy speciális kamera segítségével sikerült rögzíteniük a kibocsátott röntgensugarakat, mielőtt a villám elérte volna a talajt.
Mint a kutatásokat irányító Joseph Dwyer rámutatott, annak ellenére, hogy a felvételek kis felbontásúak voltak, a képek teljesen új módon láttatják a villámokat. Mintha Superman szemével néznénk, akinek röntgenlátása volt - hangsúlyozta előadásában Dwyer.
Annak ellenére, hogy a villámokat mesterségesen váltották ki, Dwyer szerint ezek nagyon hasonlítanak a természetes úton létrejövőkhöz, ráadásul a kísérlet bármikor megismételhető.
A középkorú asszony földi maradványait 1962-ben tárták fel Szaloniki keleti nekropoliszában, ahová a hellenisztikus és a bizánci korban temetkeztek. A leletet két éve kezdték el vizsgálni a Zürichi Egyetem kutatói Frank Rühlivel az élen a svájci múmiaprojekt keretében.
A Svájci Nemzeti Tudományos Alap által finanszírozott program célja a balzsamozási eljárásokról, a múmiák életéről és elhunytáról, valamint a halál után bekövetkezett változásokról való adatgyűjtés.
Az ólomkoporsót méretre szabták az asszony számára, aki Kr.u. 300 táján, 50-60 éves korában hunyt el. A körülbelül 160 centiméter magas nőt aranyhímzéses bíborszínű selyemruhában helyezték végső nyugalomra, öltözéke magas társadalmi státusáról vall. A koporsót márványszarkofágba helyezték.
Az ólomkoporsónak köszönhetően nem csupán a nő csontozata maradt fenn, de törékeny lágyszövetmaradványok is. Így a nő maradványait az antropológiai vizsgálatokon túl elektronmikroszkóppal, valamint az anyagkimutatásra szolgáló gázkromatográfia-tömegspektrometria módszerével elemezték. A vizsgálatok kimutatták, hogy a testet különböző gyantákkal, olajokkal és fűszerekkel kezelték.
Eddig még sohasem sikerült kimutatni ezeket anyagokat az adott időszakból származó görögországi elhunytakon - hangsúlyozta Christina Papageorgopoulou, a Zürichi Egyetem kutatója, aki két éve kezdeményezte a múmia vizsgálatát és az elemzések oroszlánrészét végezte el.
Eddig csupán történelmi forrásokból lehetett tudni, hogy bizonyos kiválasztott személyeket bebalzsamoztak a római kori Görögországban. Egyes beszámolók szerint a világhódító Nagy Sándor földi maradványait például méhviasszal tartósították.
Azok körében, akik a fájdalmas autoimmun betegségre genetikailag hajlamosak, a dohányzás még tovább növeli kialakulásának kockázatát. A sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) leggyakrabban 40 és 60 éves kor között kezdődik, és háromszor gyakrabban fordul elő a nők körében, mint a férfiaknál.
A stockholmi Karolinska Intézet kutatói 1200 artritiszes, valamint 900 anélkül élő embert kérdeztek meg dohányzási szokásaikról. Úgy találták, hogy azoknál, akik legalább 20 éven át legalább napi 20 szál cigarettát szívtak, több mint két és félszer nagyobb valószínűséggel volt jelen egy, a sokízületi gyulladáshoz köthető peptid antitest, az ACPA.
A kutatók számításai szerint az ACPA jelű antitestre pozitív, súlyos artritiszes esetek 35 százalékának hátterében a dohányzás áll, míg az összes eset 20 százalékában okolható a cigarettázás. Azok körében, akik genetikailag hajlamosak voltak a betegségre, az ACPA-ra pozitív esetek 55 százalékában volt felelős a dohányzás.
Az elemzésből ugyanakkor az is kiderült, hogy amennyiben valaki abbahagyta a dohányzást, a kockázat mértéke visszaesett a szokásos szintre.
A Durhami Egyetem és a Londoni Zoológiai társaság tudósai a ragadozók populációit állították szembe zsákmányuk mennyiségével. A nagyobb fajok, például az oroszlán, a tigris vagy a jegesmedve állományai sokkal nagyobb mértékben csökkentek táplálékállataik megfogyatkozása esetén, mint a kisebb testűek, amilyen a menyét vagy a borz - írták a Biology Letters című folyóiratban.
A robusztus test, amely révén nagytestű zsákmány is elejthető, hátrány is lehet a szűkös időkben, amikor kevesebb a prédaállat, és keményebben meg kell dolgozni a táplálékért. A legnagyobb testű fajoknak öt-hatszor akkora mértékben apad a számuk, ha kevesebb a zsákmány.
A tigrisek és jegesmedvék sérülékenysége zsákmányállataik megfogyatkozása esetén abból fakad, hogy a hatalmas méret és a hosszas portyázás sok energiát emészt fel - magyarázta Philip Stephens biológus. Chris Carbone, a Londoni Zoológiai társaság nyugalmazott kutatója pedig kifejtette, hogy tanulmányuk segít megérteni, miért ennyire érzékenyek a nagytestű ragadozók a környezeti zavarokra, és miért ennyire fontos élőhelyük, különösen zsákmányállataik megóvása fennmaradásuk érdekében.
A lakásokban lakó gyerekek jóval nagyobb mértékben vannak dohányfüstnek kitéve, mint családi házban lakó társaik, akkor is, ha saját családjukban nem cigarettázik senki. A Harvard és a Rochesteri Egyetem kutatói szerint ennek oka az, hogy a füst átszivárog a lakások között, amiben a szellőztetőrendszer is segít.
A Pediatrics című szakfolyóiratban közzétett felmérésben 5 ezer amerikai gyerek vérmintájában mérték a nikotin lebomlásakor keletkező kotinin nevű vegyület szintjét. A tanulmányból kiderült, hogy a vizsgált gyerekeknek átlagosan mintegy háromnegyede kényszerült passzív dohányzásra környezete miatt.
Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a tömbházakban élő gyerekek 85 százalékánál volt akkora a kotinin szintje, amely a dohányfüst újabb keletű belélegzésére utalt, míg a családi házban lakóknak csak 70 százalékánál. A brit Action on Smoking and Health csoport képviselői most azt javasolják, hogy jelöljenek ki teljes tömbházakat dohányfüsttől mentes területnek.
A rák diagnózisa nehéz döntés elé állítja a várandós nőt, mert a kezelések árthatnak a fejlődő magzatnak. Ennek ellenére kutatók most azt ajánlják, a daganatos terhes nők rákkezelése a lehető legkevésbé térjen el a szokásostól.
Sibylle Loibl és kutatótársai 313 mellrákos állapotos nőt követtek nyomon hét éven át. A nők életkora 23 és 47 év között volt, 23 százalékuk terhességük első trimeszterében, 42 százalékuk a másodikban, 36 százalékuk pedig a harmadikban. Az alkalmazott kezelések között a várandós nők egy részénél kemoterápia is volt.
A nők közül 29-en döntöttek a terhesség megszakítása mellett, két baba a születést követően meghalt. Kissé nagyobb volt a koraszülöttek aránya azoknál, akik nem kaptak kemoterápiát, míg a babák átlagosan kicsit nagyobb súllyal születtek, amikor az anya kemoterápiában részesült.
A veleszületett rendellenességek aránya nagyobb volt a kemoterápiát kapott és az abban nem részesült anyák babáinál is a szokásos adatokhoz képest. Az átlagnépesség körében ezen rendellenességek aránya 1-3 százalék, ám Loibl szerint a követésben szereplő nőknél ez az arány magasabbnak bizonyult.
A tanulmányban részt vevő nők átlagos túlélési ideje 55 hónap volt. A szakemberek eredményeik alapján azt ajánlják a várandós rákbeteg nőknek, hogy folytassák terhességüket.
A Microsoft egykori társalapítója, a világ egyik leggazdagabb embere mára már jórészt kivonult a technológiai szektorból, ingatlanokban, befektetésekben, illetve profi sportcsapatokban (a Portland Trailblazers NBA-, és a Seattle Seahawks NFL-csapat tulajdonosa) utazik - most mégis a vezető internetes cégek elleni hadjárattal került be a hírekbe.
Allen egyik cége, már bezárt Interval Research nevében indított pert a legnagyobb online cégek ellen. Azt állítja, a tíz alperes (köztük a Google, a Yahoo, a Facebook, az AOL és az Apple) négy bejegyzett szabadalmát sértette meg, és használta fel engedély és ellentételezés nélkül, összesen 197 esetben. Ezek online kereskedelemmel, böngészőkben alkalmazott technológiákkal, és kereséssel kapcsolatosak.
A bíróság első körben elutasította a keresetet, de Allen nem adja fel, és újra nekifut a pernek. Hogy milyen kártérítést követel az érintett cégektől, egyelőre nem publikus.
A vizsgálat során 5500, endometriózissal élő brit, amerikai és ausztrál nő genomját hasonlították össze 10 ezer egészséges önkéntes genetikai állományával. A Nature Genetics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány a kutatók szerint hatékonyabb kezelésekhez és diagnózishoz vezethet a jövőben.
Az endometriózis során a méh belső felszínét borító nyálkahártya (endometrium) a méh üregén kívül is felbukkan. Az elváltozás a reproduktív korban lévő nők 6-10 százalékát érinti. Gyakori tünete a krónikus medencetáji fájdalom, de terméketlenséget is okozhat.
A genetikai elemzés során az 1-es és 7-es kromoszómáról állapították meg a kutatók, hogy alapvetően fontos szerepet játszanak a nőknél az állapot kialakulásának kockázatában. A 7-es kromoszóma részt vesz azon gének szabályozásában, melyek szerepet játszanak a méh kialakulásában.
Endometriózisnál a másutt felbukkanó csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során. Minden hónapban felépülnek, majd menstruációs vérzés formájában leválnak. Az endometriózis kiváltó okát még nem ismerjük pontosan, a mostani tanulmány azt az elméletet erősíti, hogy genetikai hajlam is állhat kialakulásának hátterében.
Történelem előtti macskaköves utat tártak fel a kínai Csianghszi (Jiangxi) tartományban. Tavaly októberben kezdték meg Csinan (Jinan) megyében egy őskori lelőhely feltárását, ahol egy 600 négyzetméteres területen eddig ezernél több lelet került napvilágra - olvasható a People Daily hírportálján. A napokban került felszínre a négy méter hosszú és 90 centiméter széles kikövezett útszakasz. A szakértők szerint ez Csianhszi-tartomány legrégebbi útja.
Az egyetemi képzések csillagászati szakirányának anyagát felhasználva hétvégi képzést indítanak az ELTE oktatói. A január 8-án kezdődő tanfolyam elvégzése a középfokút meghaladó jártasságot ad a csillagászat tudományában, különös tekintettel az elméleti ismeretekre és alapvető csillagászati számítások elvégzésére. A tanfolyamot elvégzők oklevelet kapnak.
A csillagászati alaptanfolyam sikeres elvégzése kellő felkészülést jelent a csillagász egyetemi mesterszak felvételi vizsgájának sikeres teljesítéséhez. A tanfolyam anyaga teljes egészében lefedi a felvételi vizsga anyagát. Így a tanfolyamot különösen olyan, természettudományi vagy műszaki alapszakon tanuló egyetemi hallgatóknak, ill. ilyen irányú diplomával rendelkezőknek ajánlott, akik nem csillagász szakirányon végezték/végzik tanulmányaikat, de szeretnének csillagász mesterszakon továbbtanulni. Számukra a tanfolyam lényegében felvételi előkészítőnek tekinthető.
A csillagászati alaptanfolyam elvégzését igazoló oklevél emellett jó ajánlólevelet jelenthet alapfokú csillagászati ismeretterjesztő előadások tartásához, szakkörvezetéshez is. Az amatőrcsillagászok pedig elmélyíthetik elméleti csillagászati ismereteiket.
A jelentkezés feltételei a Magyar Csillagászati Egyesület híroldalán olvashatók.
A LouseBusternek nevezett gép a tetvek és a serkék 95 százalékát megöli, az életben maradt állatok pedig terméketlenné válnak és hamarosan szintén elpusztulnak. A utahi egyetem kutatói négy évvel korábban már kísérleteztek a gép akkor még nehezen kezelhető változatával. Az új verzió 28 fúvókán keresztül fújja a 60 Celsius fokos levegőt. Ez a hőmérséklet ugyan alacsonyabb, mint egy normál hajszárítóé, a LouseBuster viszont kétszer-háromszor nagyobb mennyiségű levegőt fúj.
"A levegő mennyisége és a hőmérséklete együtt öli meg a tetveket" - fejtette ki a fejlesztésen dolgozó Dale Clayton.
A kezelés során harminc percen keresztül fújják a fejet a nagy teljesítményű szerkezettel, majd tizenöt percen át fésülik ki a hajból az elpusztult tetveket és a serkéket. Egy 56 gyerek és felnőtt részvételével készített vizsgálat szerint a kúra a tetvek 88 százalékát, a serkéknek pedig 99 százalékát eltávolítja a fejről.
Clayton már szabadalmaztatta a szerkezetet, amely a tervek szerint kétezer dollárba fog kerülni. A kutató legközelebb egy birkák tetvetlenítésére alkalmas gépet készül kifejleszteni.
A Zlata Livada település közelében feltárt város a késő ókorban épült, és a Római Birodalom egyik főútvonala, a Via Militaris, vagy Via Diagonalis mellett volt. A bolgár régészek érdekességként kiemelték, hogy az antik és a modernkori út nyomvonala teljesen egybeesik.
A város sűrűn lakott volt, és urbánus szerkezettel rendelkezett, ami megkülönbözteti a korabeli településektől, amelyeket Bulgária területén tárták fel. A leletanyagból ítélve lakosai jólétben éltek, fémmegmunkálással, valamint fegyver- és szerszámkészítéssel foglalkoztak. A helyszínen hi-tech kerámiatárgyakat is találtak - egy részüket a városban készítették, a többi a Bizánci birodalom legkülönfélébb szegleteiből származott. Az antik településen feltárt, pecsétnyomógyártásra használt ólomöntvény arról tanúskodik, hogy a városban a bizánci kormány valamely vezető tisztségviselője tartózkodhatott. A bolgár régészek feltételezéseik szerint a város Bliszmosz, amelyet egészen a középkorig laktak. A XII-XIII. századi források említést tesznek a Sztara Zagora és Konstantinápoly között lévő Bliszmoszról, ahol útban Palesztina felé megpihentek a III. keresztes hadjárat (1189-1192) és IV. keresztes hadjárat, (1202-1204) résztvevői. A feltárások során előkerültek olyan XII-XIII. századi leletek, amelyek a keresztes lovagok jelenlétét látszanak alátámasztani. Az Kr.u. I. század közepén épült 924 kilométeres Via Militaris Sigindunnál (a mai Belgrádnál) kezdődött, majd elhaladt Viminacium (Pozarevac) mellett, átszelte Naissust (Nis), elért Serdicáig, azaz Szófiáig, majd Philippopolis (Plovdiv), Adrianopolis (Edirne) érintésével elérte Konstantinápolyt (Isztambult). A kétsávos út, amelyet egyes források szerint egészen a VII. századig használtak, 8 méter széles volt, s nagy kőlapokkal kövezték ki. A hadiút a Via Egnatián keresztül a Balkánt behálózó többi úthoz is kapcsolódott.
A több mint 1600 ausztrál bevonásával készült tanulmány 1992-ben indult. Ekkor a Queenslandi Egyetem munkatársai a véletlenszerűen kiválasztott résztvevők egy részének csak azt tanácsolták, hogy tartózkodjanak a napfénytől, míg a másik csoportnak azt javasolták, hogy ellenőrzött időtartamokkal, de legyenek sokat kint.
Tizenöt év elteltével megállapították, hogy azoknál, akik sok időt - ám végiggondoltan - töltöttek el napfényben, 50 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki a nagy halálozási kockázatú bőrrák, a melanoma.
A napfénytől pusztán óvott csoportban 22 embernél keletkezett melanoma, míg a másik csoportban, melynek tagjait nyomon követték és folyamatosan tanácsokkal látták el a napfény használatát illetően, csak 11 embernél fejlődött ki a veszélyes ráktípus.
A tanulmány a Journal of Clinical Oncology című szakfolyóiratban jelent meg.
A sötét- vagy csillagoségbolt-parkok olyan területek, ahol éjszakánként szinte teljesen fényszennyezéstől mentesen tárulhat a látogatók elé a csillagos égbolt látványa. A szlovák-ukrán-lengyel hármashatár közelében, 48 500 hektáros területen létrejövő park az első ilyen jellegű védett terület az országban.
A 2010-es biodiverzitási világév alkalmából kialakított terület a szlovák csillagászati intézetnek, a Polonyinák Nemzeti Parknak, valamint helyi amatőr csillagászoknak és a közeli települések polgármestereinek az együttműködése nyomán jött létre.
Bő egy évvel ezelőtt egy skóciai nemzeti parkkal együtt a Kaposvártól délre fekvő Zselici Tájvédelmi Körzet lett az első, nemzetközileg is elismert sötétégbolt-park Európában. Magyarországról még a Hortobágyi Nemzeti Park tervezi sötétégbolt-rezervátum kialakítását.
Ha a fényszennyezés a jelenlegi ütemben folytatódik, 2025-re szabad szemmel már csak a Hold és néhány csillag lesz látható az éjszakai égbolton. Az emberiség évente dollár milliárdokat költ éjjeli világításra, fényreklámokra, ám ezek következményeként lassan eltűnik a Tejút látványa - mondta el korábban az MTI-nek Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke.
Az eredményre az 1997-ben kezdődött, hosszú távú kutatást elemezve jutott a népegészségüggyel és járványkutatással foglalkozó francia intézet. Az Isabelle Bali által vezetett kutatásban 614 dolgozót vontak be neurológiai tesztekbe két vizsgálat során, amelyek például az Alzheimer-kór korai felismerésére használatosak, többek között az emlékezetet, a beszédkészséget és a reakciós képességeket ellenőrizték. Az ötven-hatvan év közötti munkásokat négy csoportra osztották az alapján, hogy milyen mértékben voltak kitéve növényvédő szereknek az elmúlt húsz évben.
A 4-5 évvel később végzett második vizsgálatsorozatkor a bordeaux-i szőlészetekben meglehetősen magas koncentrációjú növényvédő szerekkel érintkezésbe lépő mezőgazdasági munkások lényegesen rosszabb eredményeket értek el, mint az előző teszteléskor. A tanulmány szerint az emlékező- és koncentrációs képességek erőteljes csökkenésének kockázata ebben a csoportban megkétszereződött. A viszonylag fiatal vizsgálati személyek esetében ilyen rövid idő alatt bekövetkező teljesítménycsökkenés különösen feltűnő jelenség - mutatnak rá a szakemberek. A kutatók a tanulmányt még egy harmadik tesztsorozattal szeretnék kiegészíteni, amelynek eredményeit 2013-ig nyilvánosságra hozzák. A tanulmány szerint az Európai Unió országai közül Franciaország alkalmazza a legtöbb gyom-és rovarirtó szert. Jelenleg nyolcszázezer francia van rendszeresen kitéve a növényvédőszerek hatásának. Ugyanennyi francia nyugdíjas dolgozott növényvédőszerekkel hivatásának gyakorlása során. Az Egyesült Államok, Japán és Brazília után Franciaország a negyedik helyen áll azon a listán, amely az alkalmazott kemikáliák mennyisége alapján rangsorolja a világ országait.
Az amerikai szövetségi bíróság kedden elrendelte a Monsanto által kifejlesztett, genetikailag módosított cukorrépa betakarítását és megsemmisítését, miután úgy ítélte, az Egyesült Államok agrárminisztériuma törvénytelen módon engedélyezte a biotechnológiai eljárással készült takarmánynövényt.
Az ügyben ítéletet hirdető Jeffrey White augusztusban már betiltotta a Monsanto "Roundup Ready" névre keresztelt cukorrépájának további ültetését és eladását arra hivatkozva, hogy a kormány illetékes szerve nem hajtott végre elég alapos környezeti hatástanulmányt a növény engedélyezése előtt 2005-ben.
Nem sokkal az augusztusi ítélet után azonban az agrárminisztérium engedélyt adott a növény vetőmagjainak előállításához szükséges magoncok ültetésére. A keddi ítéletében ezeknek a palántáknak a megsemmisítését rendelte el a szövetségi bíró.
A bírósági eljárást kezdeményező fogyasztóvédelmi társaság, az Earthjustice jogi képviselője elmondta, ez az első olyan bírósági ítélet, ahol génmódosított növények megsemmisítését rendelték el. "Ez egy extrém dolog. De a körülmények olyanok voltak, hogy nem igazán volt más megoldás. Gyakorlatilag kihívták a bíróságot, hogy az vajon szembe mer-e szállni velük" - tette hozzá.
A Monsanto által előállított Roundup Ready cukorrépa igen népszerű volt a termesztők körében, ugyanis arra fejlesztették ki, hogy ellenálljon a gyomirtó vegyszer Roundupnak, ami lényegesen megkönnyítette a farmerek gyomkezelését. Környezetvédők azonban úgy látják, a takarmánynövény elterjedése a gyomirtó vegyszerek túlzott használatához, rezisztens gyomnövények kialakulásához, továbbá a hagyományos cukorrépa-fajták megfertőzéséhez vezethet.
A vállalat, amely a mezőgazdasági termék szabadalmi bejegyzésével rendelkezik, korábban úgy nyilatkozott, egy esetleges engedély-visszavonás akár 2 milliárd dollárjába is kerülhet a vállalatnak és ügyfeleinek 2011-ben és 2012-ben.
A Monsanto számára bizalomra adhat okot az a novemberben napvilágot látott minisztériumi törvénytervezet, amely kezeli a génmódosított cukorrépák helyzetét. Ennek megfelelően, akár már a jövő évben engedélyeznék az ilyen növények elültetését. Jelenleg az amerikai cukortermelés több mint fele származik cukorrépából.
2007-ben minden kilencedik kamasznak és minden hatodik fiatal, húszas éveiben járó felnőttnek írtak fel receptre olyan fájdalomcsillapítót, nyugtató- vagy éppen stimulálószert, amellyel potenciálisan visszaélhetnek - figyelmeztet a New York-i Rochester Egyetem kutatócsoportja, melyet Robert Fortuna vezetett.
A tanulmány eredménye nem jelenti azt, hogy ezekkel a szerekkel vissza is éltek volna azok, akik a recepteket kapták, ám a kutatók szerint figyelemre méltó, hogy míg 1994-ben a tizenévesek csupán hat százalékának írtak fel ilyen gyógyszereket, addig 2007-ben az arány már meghaladta a 11 százalékot is.
A fiatal felnőttek körében ugyanebben az időszakban nyolc százalékról 16 százalékra emelkedett az arány.
A tanulmány adatai az Egyesült Államok 4304 orvosától és 3856 klinikájáról, illetve sürgősségi osztályáról származtak. Leggyakrabban hát- és izomfájdalomra, sérülésre kapták a fájdalomcsillapítókat, a stimulánsokat - például a Ritalint - pedig figyelemzavar, hiperaktivitás esetében írták fel a tizenéveseknek. Az ellenőrzött gyógyszerek között voltak pszichiátriai problémák kezelésére szolgáló szerek, illetve nyugtatók is.
Első alkalommal sikerült francia orvosoknak helyreállítani rákbetegek légcsövét a páciensek bőrének felhasználásával. Az orvosok hétfőn mutatták be azokat a betegeket, akik az operációt követően talpra álltak és újra dolgozni tudtak.
Philippe Dartevelle és Frederic Kolb sebészek hét beteget kezeltek, közülük öten vészelték át a beavatkozásokat, ketten meghaltak fertőzésben, amelyet azért kaptak el, mert hiányzott az eredeti légcsövet borító nyálkahártya. Ezen a problémán még dolgoznak - vált ismertté.
Az orvosok a páciensek csípőjéből vettek porcokat és bőrt, ebből csövet formáztak, amely a légcső szétroncsolt darabját helyettesítette. Mivel a betegek saját bőrükből és porcaikból kaptak új légcsövet, nem áll fenn a kilökődés veszélye.
Egy Valentino táska és egy Versace kosztüm között térj be a múzuemba is! - hirdeti a Velencétől húsz percre található Noventa di Piana kereskedelmi központja.
A nyolcezer négyzetméteren luxuscikkeket áruló üzletek közötti régészeti múzeum egy két évvel ezelőtt nyílt plázában kapott helyet Veneto tartományban. A betérők megismerkedhetnek Quarto d'Altino régészeti ásatásaival, a rómaiak alapította Concordia Sagittaria városával, ráadásul egy Krisztus előtti első századból származó római villa mozaikpadlóján lépkedhetnek.
A múzeum egyenesen a helyszínre repíti a látogatókat - még ha virtuálisan is. A régészeti kincsek a falakra kivetítve, az eredetinek megfelelő nagyságban, háromdimenziós térben kelnek életre.
Különlegességnek számít az is, hogy a pláza régészeti múzeuma kizárólag a környező terület régészeti ásatásait mutatja be: "Veneto műemlékvédelmi hivatalával együttműködésben született a plázamúzeum ötlete" - nyilatkozta az olasz sajtónak a kereskedelmi központot irányító részvénytársaság elnöke. Maurizio Lupi hozzátette, a múzeum vállalati filozófiájuk részét alkotja. A profit mellett a területhez kötődve minőségi kulturális szolgáltatást kívánnak nyújtani. A pláza a venetói San Mauróban zajló régészeti ásatást is támogatja.
A sajtóbeszámolók szerint a vásárlók lelkesen térnek be a múzeumba, mely vonzza a régészet iránt érdeklődő idősebbeket és a technológiát szerető fiatalabbakat is. Az áruházat évente másfél millióan keresik fel, vásárlók a környező Ausztriából, Horvátországból és Szlovéniából is érkeznek.
A tengerek rettegett ragadozói alig látható pikkelyek segítségével tudják kordában tartani a testüket körülvevő víz folyását. Ennek köszönhetően akár hatvan fokban is képesek elfordulni egy pillanat alatt. Fordulékonyságuk teszi őket még hatékonyabb vadásszá.
Az úgynevezett makopikkelyek révén csökken az állatok által a vízben okozott turbulencia. Turbulencia ott keletkezik, ahol megtörik a felületi áramlás, és örvényeket hoz létre, amelyek által lelassul egy tárgy mozgása. A természetben az állatok felszíne egyáltalán nem sima - fejtette ki Amy Lang, az Alabamai Egyetem kutatója. Mindegyiknek van mintázata, többek közt azért, hogy segítse mozgását. Akár a gödröcskék a golflabdáét.
A cápák makopikkelyeinek felállítása korlátozza a turbulenciát, ezáltal megnő az állatok uralma saját testük felett nagy sebességnél. Makopikkelyek csak ott találhatók a cápa testén, ahol szükséges a turbulencia csökkentése, például a kopoltyúk mögött. Lang és a Dél-floridai Egyetemen dolgozó kollégái eredményeiket az Amerikai Fizikai Társaság Folyadékdinamikai Részlegének a kaliforniai Long Beachen tartott éves találkozóján mutatták be.
Tilos lesz 2011 tavaszától a tömegesen használt, és az egészségre károsnak talált biszfenol-A vegyületet alkalmazni műanyag cumisüvegek gyártásánál az Európai Unióban. Az erről szóló döntést csütörtökön hozta meg egy élelmiszerbiztonsági bizottság, amelyben a tagállamok szakértői foglaltak helyet.
A BPA igen elterjedt, konzervdobozoktól a DVD-lemezekig és az élelmiszercsomagolásokig használja az ipar. A biszfenol-A vegyületet tartalmazó cumisüvegek gyártása 2011 márciusától tilos, 2011 júniusától pedig nem kerülhet a polcokra és behozni sem szabad. A BPA-t októberben a világon elsőként Kanadában nyilvánították toxikusnak.
Egy ismeretlen őskrokodilfaj megkövesedett maradványait tárták fel Thaiföld északkeleti részén. Komszorn Laupraszertnek, a Mahaszarakhami Egyetem paleontológusának közlése szerint a krokodil 100 millió évvel ezelőtt, a krétakorban élt. Végtagjai hosszabbak voltak, mint a modernkori krokodiloké, és fogai alakjából ítélve leginkább halakkal táplálkozott. Az őskrokodil a Khorat tartományi lelőhely, illetve az északkeleti ásványtani kutatóintézet igazgatója, Pratueng Jintaszakul tiszteletére a Khoratosuchus jintasakuli nevet kapta. A leletről a The Geological Society of London kiadványában jelent meg tanulmány.
A jegesmedvék nagy valószínűséggel veszíteni fognak a grizzlyk ellen a táplálékért vívott küzdelemben, mert állkapcsuk és fogazatuk nem igazán jó növényevésre - erre jutottak amerikai kutatók.
A két medvefajta a Föld éghajlatának melegedése miatt egyre közelebb kerül egymáshoz. A grizzlyk északabbra kalandoznak, mivel visszahúzódik az örök jég birodalma, a jegesmedvék viszont délebbre, mert nehezebb megszerezniük táplálékukat. Hagyományos fókavadászatukhoz jégtáblák is kellenek, azokból viszont az olvadás okán egyre kevesebb van. Csakhogy a jegesmedvék állkapcsának izomzata nem ideális erejű, fogazatuk meg nem optimális méretű a grizzlyk étrendjéhez, mely zömmel növényekből áll - állítják a California Egyetem tudósai.
A jegesmedvék viszonylag "nemrégen", csak 500-800 ezer évvel ezelőtt "fehérítették ki" magukat barnából: a barnamedvéktől származnak. Az önváltoztatás oka a jégkorszakhoz alkalmazkodás volt, amit - tudósok szerint - a jegesmedvék csodás gyorsasággal vittek végbe. A vészharangkongatók szerint most viszont hasonlóan gyorsan eltűnhetnek az élővilágból.
Tízmillió fontot (3,2 milliárd forint) juttatott a brit állami szerencsejátékok nyereségének egy részét múzeumok és természetvédelmi területek támogatásába visszaforgató alapítvány Stonehenge környékének rendezésére, és az 5000 éves építmény megőrzésére.
A hatalmas kövekből emelt ősi kelta építmény eredeti funkciójáról máig vitatkoznak a történész szakértők, miközben a helyet évi egymillió turista keresi fel. A rengeteg látogató, és a közelben vezető autóút miatt a műemlék állapota rohamosan romlik, a 2012-es londoni olimpiával járó óriási turistatömeg pedig várhatóan csak tovább ront majd a helyzeten.
Stonehenge rendbetételére már született egy 25 millió fontos terv, de a válsággal küzdő brit kormány a megszorítások részeként megvonta ennek támogatását.
Mark Tuszynski, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatója és csapata 14 makákó majommal kísérletezett. Egyes majmoknál átvágták a gerincvelő egy részét, majd megfigyelték, hogyan változott a majmok mozgási képessége a következő nyolc hónapban - írták a Nature Neuroscience című szaklapban. Ezenkívül megvizsgálták, hogy kialakultak-e a sérült részen új idegi összeköttetések.
A gerincoszlopban futó idegkötegeken keresztül zajlik a kommunikáció az agy, valamint az izmok, a bőr és a belső szervek között. Amennyiben a gerincvelő megsérül, bénulások következnek be. Mivel a test jelei sem jutnak el vissza az agyba, az érintett részek érzéketlenné válnak.
A kísérletben a makákók közvetlenül a sebészeti beavatkozást követően alig voltak urai jobb kezüknek és jobb lábuknak. A következő hetekben azonban meglepően gyorsan regenerálódott a gerincvelő. Négy hét elteltével a majmok jóval könnyebben mozogtak már. Az idegi összeköttetések száma közvetlenül a sérülés után 80 százalékkal csökkent a gerincvelőben, azonban eredeti kapcsolatok több mint felének helyébe újak léptek.
Az új kapcsolatok kiindulópontjai az operáció során érintetlenül hagyott idegsejt-nyúlványok, az úgynevezett axonok voltak. Hogy létrejöttüket mi váltotta ki, egyelőre tisztázatlan. Annyi biztos, hogy a rágcsálóknál, amelyeknél legtöbbször vizsgálják a gerincvelő-sérüléseket, nem tapasztalható ilyen nagyfokú regeneráció.
Tuszynski és kollégái remélik, hogy további kutatásokkal sikerül majd olyan gyógyszereket vagy génterápiás kezeléseket kifejleszteni, amelyek segíthetnek a deréktól lefelé bénultaknak. Hogy ez egyáltalán lehetséges-e, a jövőben fog kiderülni.
Az új eljárás eredményét Daniel Palanker kutatásvezető, a Stanford Egyetem munkatársa és csoportja a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmányában ismertette részletesen.
A lézeres beavatkozást ötven páciensen próbálták ki a kutatók. A beteg szemlencsét széttörték a lézer segítségével, eltávolították, majd a hagyományos műtéthez hasonlóan műlencsét illesztettek a helyére. A technika általános alkalmazását az illetékes engedélyezései hatóság, az FDA még nem hagyta jóvá.
A fejlett világban a szürkehályog minden harmadik embernél kialakul élete során. Az Egyesült Államokban az Országos Szemintézet adatai szerint évente 1,5 millió szürkehályog-műtétet végeznek el, ez a leggyakoribb sebészeti beavatkozás.
A szennyezett levegőtől sokan köhögnek, vannak, akiknek idült hörghurutot, gyerekeknek asztmás rohamot okoz - ehhez a légzőszervi bűnlajstromhoz a szívrohamok kockázatának növekedése is csatlakozik. A nemzetközi szakirodalomban HNR néven (Heinz Nixdorf Recall) emlegetett tanulmány most megjelent adatai szerint a hosszú ideig szennyezett levegőben élő emberek érelmeszesedéses folyamata mérhetően fölgyorsul azokéhoz képest, akiket tiszta, egészséges levegő vesz körül.
A vizsgálat 1999-ben, a Ruhr vidéken indult, ahol 4814, önként jelentkező, egészséges felnőtt alapos orvosi megfigyelését kezdték el, és folytatják jelenleg is. A kutatás már eddig is több, fontos eredménnyel gazdagította a szívgyógyászati megelőzés témakörét, és most azokat az összefüggéseket dolgozták fel, amelyek az autóközlekedés mértéke és az út közelében lakó emberek érelmeszesedésének előrehaladása között jelentek meg.
Az elemzések bizonyították, hogy az erősen szennyezett levegőben élők nyaki ereinek fala korábban válik kórosan vastaggá, mint a jó levegőjű környezetben élő embereké.
Párhuzamos amerikai tanulmányukban Nino Kuenzil és munkatársai kimutatták, hogy Los Angeles egyik autópályája mentén lakók ütőereinek fala mintegy kétszer gyorsabban vastagodik, vagyis meszesedik, ha 100 méteren belül, közvetlenül az út mellett laknak, mint ha lakhelyük ugyanabban a kerületben, de az úttól távolabb van. A két csoport közötti különbség egyértelműen arányos volt az autóforgalom okozta légszennyeződés közötti eltérés mértékével.
Utaltak arra a négy éven át zajló felmérésre is, amely New York belvárosában vetette össze a hirtelen szívhalálban elhunyt lakosok halálának időpontját és az adott napon mért légszennyezettségi adatokat. Ott is az derült ki, hogy a levegőben lebegő parányi szennyező részecskék koncentrációjától függ, hányan vesztik életüket hirtelen szívhalállal az adott a napon.
A HIV-vírussal fertőzött embereknél is biztonságos a veseátültetés - közölték csütörtökön amerikai kutatók. A New England Journal of Medicine című orvosi folyóirat legfrissebb számában ismertetett tanulmány eredménye jó hír a HIV-fertőzötteknek, akik esendőbbek a vesebetegségekkel szemben, részben a kezelésükre alkalmazott gyógyszerek következtében.
A gyógyszerkoktélok bevezetése előtt a vesebeteg HIV-fertőzötteket nem tekintették alkalmasnak szervátültetésre, ez a hozzáállás azonban már megváltozott. Mint Peter Stock kutatásvezető, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint a túlélési arány ebben a csoportban megközelíti az átlagnépesség körében tapasztalt arányt. Kevésbé kedvezőek az adatok a kilökődési arány tekintetében, az két-háromszoros a vírushordozók körében.
A kutatók 19 amerikai orvosi központban kezelt 150 páciens adatait tanulmányozták. A vizsgálatban három évig követték nyomon a veseátültetésen átesett emberek egészségi állapotát. Az egy utáni túlélési arány 95 százalékos, a három év utáni pedig 88 százalékos volt. A transzplantált vesék 90 százaléka működőképes volt egy év elteltével, 74 százaléka pedig a harmadik év végén is.
A Parkinson-kór lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség, amely a 65 év felettiek 1-2 százalékát érinti. A folyamat következtében az agyban a finom mozgásokat irányító, úgynevezett bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kórnak három fő tünete van - a nyugalmi remegés (tremor), az izommerevség (rigiditás), valamint a mozgások lelassulása (bradikinézia). Csökken a betegek arcmimikája, a folyamat későbbi stádiumában egyensúlyzavar, vérnyomásesés is előfordulhat. A kór gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.
A kutatók 42 beteg beszédének közel hatezer felvételét elemezték, és ennek alapján kidolgozták a páciensek állapotát felmérő algoritmust. Az így kapott eredményeket összevetették az orvosok által végzett állapotfelmérés eredményeivel. Mint kiderült, a páciensenként átlagosan 140 beszédminta alapján készült becslés mindössze 2 ponttal tér el az egységes Parkinson-kór értékelő skála (UPDRS/ Unified Parkinson,s Disease Rating Scale) szerint végzett állapotfelmérés eredményeitől.
Jelenleg a Parkinson-kórban szenvedő betegeknek, hogy figyelemmel kísérjük az állapotukat, rendszeresen meg kell jelenniük az orvosi rendelőben, ami egyaránt nagy tehertételt jelent a pácienseknek és az egészségügyi ellátórendszernek - hangsúlyozta Max Little, az Oxfordi egyetem kutatója.
Hozzátette, hogy a beszédminták akár telefonon keresztül is rögzíthetők, ami nagy könnyebbséget jelent a mozgási nehézségekkel küzdő Parkinson-kóros betegeknek. Az új eljárás egyben lehetővé teszi az új gyógyszerek kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen nagyszabású klinikai vizsgálatok elvégzését is, amelyek keretében rendszeres időközönként szükséges a páciensek állapotának értékelése.
A klinikai kipróbálás az első a világon, amelyben idegi őssejteket használtak szélütésen átesett embernél - közölték a szakemberek a keddi bejelentéskor. Mint a klinikai próbát vezető Keith Muir, a Glasgow-i Egyetem munkatársa elmondta, a páciensnél sikeres volt a sebészi eljárás, és már haza is bocsátották a kórházból.
A skót kutatásban nem embrionális őssejteket alkalmaztak, hanem magzatból származó őssejteket. Utóbbiaknak már nincs meg az a teljes körű átalakulási képességük, mint az embrióból származó őssejteknek.
Összesen 12 pácienst kezelnek majd a klinikai próbák folyamán a ReNeuron sejtterápiájával. Az eljárást a próbába bevont emberek az isémiás stroke (vérrög miatti érelzáródás) után 6-24 hónappal kapják, majd két éven át nyomon követik állapotukat.
Amerikai orvosok októberben kezdték meg az első klinikai teszteket egy gerincsérült páciensen, akit humán embrionális őssejtekkel kezeltek. Azt az eljárást a Geron biotechnológiai cég dolgozta ki. A klinikai tesztben az eljárás biztonságosságát kísérik figyelemmel, valamint azt, hogy a páciens mennyire hatékonyan nyeri vissza érzékelését és mozgásképességét. Az amerikai klinikai teszt 1-es fázisába előreláthatóan tíz pácienst vonnak be összesen: súlyos sérülésüket azok megtörténtét követő 7-14 napon belül kell a Geron GRNOPC1 jelű készítményével kezelni. A kipróbálásban részt vevőket egy éven át követik nyomon.