A Human Nature szakfolyóiratban jelent meg a Virginia Commonwealth University egyetem kutatóinak tanulmánya, ami azt állítja, hogy a férfiak evolúciós okok miatt jobbak a nőknél annak megérzésében, és kiderítésében, hogy a partnerük megcsalja őket. A kutatók 203 heteroszexuális párnak tettek fel kérdéseket, és a válaszokból az derült ki, hogy a férfiak 75 százaléka fedezte fel, ha a partnerük megcsalta őket, míg a nőknél ez az arány csak 41 százalék volt.
A kutatás vezetője, Paul Andrews azzal magyarázza az eredményt, hogy a férfiak a nőkkel ellentétben nem lehetnek biztosak abban, hogy a gyermeküknek valójában ki az apja. Ezért alakult ki a férfiakban az élesebb érzék a hűtlen nő kiszúrására, hiszen ez a legősibb ösztön, az utódnemzés javát szolgálja, és csökkenti annak esélyét, hogy egy másik férfi gyermekét neveli majd fel az illető.
Ha egy nő meg akarja őrjíteni a férfiakat, öltözzön pirosba, vagy legalább küldjön vörössel keretezett fotót magáról csábítása célpontjának - sugallja amerikai kutatók kísérlete.
A tanulmány - melyet a New York állambeli Rochester Egyetem munkatársai végeztek Andrew Elliot pszichológus vezetésével - igazolja a Valentin-napi üdvözlőlapok tervezőinek és a rúzsok készítőinek sok éves tapasztalatát, miszerint a vörös a románc színe. Az egyik vizsgálatban különböző színnel keretezték a nők fotóit: pirosat állítottak párba fehérrel, szürkével, zölddel vagy kékkel. Ezután megkérdeztek több mint száz férfit, mennyire találják vonzónak a képen látható hölgyet.
Egy másik kísérletben a fényképen lévő nő blúzát digitálisan vörösre vagy kékre színezték. Ebben az esetben azt is megkérdezték a férfiaktól, hogy adott összegű pénzükből mennyit költenének egy randin a képen látható nőre. A kutatók azt tapasztalták, hogy a férfiak vonzóbbnak találták a hölgyet, amikor piros ruhában volt, vagy vörössel keretezett képen látták. A piros blúzos partnerre több pénzt is szánnának a randin - derült ki válaszaikból.
Bár "vörös riasztás" összefügghet azzal, hogy emberemlékezet óta a vörös színnel azonosítjuk a szerelmet, ősibb biológiai gyökerei is lehetnek - véli Elliot. A kutató emlékeztet arra, hogy a főemlősök, például a páviánok és a csimpánzok nőstényei vörös színnel vonják magukra a hímek figyelmét fogamzóképes időszakuk alatt. A férfiak értékelték a látott nők megbízhatóságát, kedvességét, intelligenciáját is, ám ez nem függött a színektől. Végül fiatal nőket is megkérdeztek arról, csinosnak találják-e a fotókon lévőket: a piros szín ebben az esetben sem befolyásolta a minősítést. (MTI)
A LiveScience tudományos portál számol be a Johns Hopkins egyetem kutatóinak tanulmányáról, akik egereken végzett kísérletekkel bizonyították, hogy a szellentés kellemetlen szagát adó hidrogénszulfid a szervezetben a magas vérnyomás kialakulása ellen dolgozik. A hidrogénszulfidot a bélrendszerünkben élő baktériumok termelik, és a jellemzően az étellel az emésztőrendszerünkbe került levegővel együtt távozik.
A kísérletek azt mutatták, hogy a vegyületet valójában a keringési rendszerünk maga is termeli, és az a funkciója, hogy ellazítja a vérereket, a magas vérnyomás káros hatását ellensúlyozva, és emellett van vérnyomás-szabályozó hatása is. A felfedezés a tudósok szerint új típusú gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethet magas vérnyomás a cukorbetegség ellen. Egy másik kutatás szerint az ember szervezetéből átlagosan napi 1,9 liternyi gáz távozik szellentés formájában.
A BBC számolt be a norwich-i University of East Anglia egyetemen végzett kutatásról, ami azt állítja, hogy a káromkodás a munkahelyeken kimondottan segíti a hatékony munkavégzést és jó hatással van a csapatszellemre.
A káromkodás stresszoldó hatású, így csökkenti a frusztrációt, ráadásul erősíti azt az érzést, hogy ha nyersek is, de legalább őszinték vagyunk a kollégáinkkal. A kutatást vezető Yehuda Baruch professzor szerint a csúnya beszéd munkahelyi tiltása és büntetése visszaüt, és rombolja a munkahelyi morált. A vezetőknek a tiltás helyett inkább meg kellene érteniük, mi okozza a munkatársakban azt a stresszt, amit a káromkodással vezetnek le – javasolja a professzor.
A Daily Telegraph számol be egy tanulmányról, amiben Eva Murzyn, a Dundee Egyetem pszichológusa azt vizsgálta, hogy az emberek miért álmodnak hol színesben, hol fekete-fehérben. Kutatásai során 60 főből álló mintát vizsgált, és arra jutott, hogy a 25 év alattiak az esetek túlnyomó részében (95 százalák feletti arányban) színesben álmodnak, az 55 felettieknél viszont sokkal jellemzőbb a fekete-fehér álom. Elmélete szerint az álmokra nagy hatással vannak a gyermekkori élmények, ezek közül pedig az egyik legjelentősebb a tévé.
Azok az 55 év felettiek, akik gyermekkorukban hozzáfértek színes tévéhez, vagy filmekhez, csak 7,3 százalékos arányban álmodnak monokrómban, míg azok között, akik csak fekete-fehér tévét néztek 3 és 10 éves koruk között, ez az arány a 25 százalékot is elérte.
A pszichológiai archívumok szerint a XX. század elején a fekete-fehár álmok voltak jellemzők, a hatvanas években fordult a kocka, és vették át a színesek az uralmat.
Túl nagy jelentőséget tulajdonítunk annak a nézetnek, miszerint az alváshiány jelentős szerepet játszik az elhízás és a cukorbetegség kialakulásában - állítja a Loughborough-i Egyetem alvásközpontjának vezető professzora, aki szerint a legtöbb embernek nincs szüksége nyolc órányi alvásra.
"Szerintem az emberek túlnyomó többsége eleget alszik" - mondja Jim Horne, bár azt nem tagadja, hogy az inszomnia bizonyos szinten szerepet játszhat az elhízásban, de korábbi kutatások már bebizonyították: ez akkor igaz, ha rendszeresen öt óránál kevesebbet alszunk. Az egyetem kutatói 11 ezer embert kérdeztek meg alvási szokásairól. A válaszolók fele mondta azt, hogy túl keveset alszik, míg ötödük arról panaszkodott, hogy túl álmosnak érzi magát napközben. Ugyanakkor amikor a kutatók megkérdezték, mivel töltenék az ajándékba kapott egy órát, a válaszadók csak elenyésző része mondta azt, hogy alvással. A többség ugyanis a plusz órát sportolással, szórakozással, olvasással, tévénézéssel, rádióhallgatással vagy éppen munkával töltené.
"Az, hogy többet akarunk aludni, nem egyenlő azzal, hogy több alvásra van szükségünk. Ha választási lehetőséget adunk az embereknek, akkor boldogan lemondanak az alvásról a szabadidős tevékenységek javára" - mondja a professzor, aki szerint ahelyett, hogy a kevés alvás miatt aggódunk és próbáljuk növelni az alvással töltött időt, az ébrenlét extra óráit valami produktív tevékenységgel kéne tölteni.
Az Inforádiónak köszönjük a csodálatos felfedezés hírét.
A nőknek magasabb a hangjuk a legtermékenyebb napjaikban, állapították meg amerikai tudósok. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem két kutatója 69 nővel készíttetett hangfelvételt menstruációs ciklusuk különböző napjaiban.Kiderült, hogy minél közelebb volt az a nap, amelyen az érett pete kiszabadul a petefészekből, annál magasabb lett a hang. Persze nem rajzfilmes hanghordozásról van szó, de a különbséget érzékeli a hangrögzítő berendezés, és a férfifül is.
A legnagyobb különbséget az ovuláció előtti utolsó két napon tapasztalták. Menstruáció ideje alatt a nők hangja gyakrabban változik mélyre, rekedtesre. A kutatók feltételezik, hogy a férfiak a nőiesebb hangot találják vonzónak, a nők pedig ezt megérzik. A nőket meg a mély, rekedtes férfihang csábítja el, mert tudat alatt ezt azonosítják a falkavezérséggel. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a nők a menstruációs ciklusuk közepén, vagyis a legtermékenyebb időszakban hajlamosabbak a flörtölésre, divatosabban öltözködnek, kölnit váltanak, és ilyenkor vonzóbbnak találják a macsó férfiakat. (Független Hírügynökség)
Október másodikán este fél nyolckor (vagyis magyar idő szerint holnap hajnalban) jön el a brit tudósok csodálatos világának egyik legfontosabb pillanata: elkezdődik az idei IgNobel-díjkiosztó gála. A vicces Nobelt a Harvard egyetemen adják át az év legértelmetlenebb tudományos eredményeiért és kutatásaiért.
Tíz kategóriában találnak gazdára a díjak (vagy éppen nem találnak, ugyanis a nyerteseknek sokszor nincs annyi humorérzékük, hogy elmenjenek személyesen átvenni a trófeát), amiket valódi Nobel-díjasok adnak át. Az idei gála fénypontjának ígérkezik a híres matematikus, Benoit Mandelbrot előadása, és a „Redundancia, ismét” című tudományos operaelőadás világpremierje. Aztán az egész legvégén a hagyományoknak megfelelően az 1200 fős nagyterem közönsége papírrepülőkkel dobálja meg a díjazottakat, amiket majd valódi Nobel-díjasok takarítanak fel utánuk.
A Torontói Egyetem kutatói szerint a magukat magányosnak érző emberek alacsonyabbnak érzik a hőmérsékletet, mint azok, akik egy csoport elfogadott tagjaként tekintenek magukra – írja az MTI. Az egyetem pszichológusai több kísérletben is bizonyították, hogy a kirekesztettség negatív érzését átélő emberek jóval hidegebbnek érzik ugyanazt a szobát, mint azok, akik jó lelkiállapotban vannak.
A New Scientist számolt be arról a brit kutatásról, amit a Newcastle Egyetem tudósai végeztek, majd eredményeiket a tekintélyes The American Naturalist szaklapban publikálták.
A kutatás során 11 ezer brit férfi és nő adatait vizsgálták át statisztikai módszerekkel, hogy kiderítsék, milyen összefüggés van az anyagi helyzet, és a gyermekvállalás között. A tesztalanyok mind 1958 márciusában születtek, így feltételezhették a kutatók, hogy akinek közülük máig nem született gyermeke, annak már nem is fog. A statisztikában a havi bevételt, a családi állapotot, és a gyermekek számát figyelték.
Arra jutottak, hogy minél gazdagabb egy férfi, annál valószínűbb, hogy meg fog házasodni, és annál kevésbé valószínű, hogy gyermektelen marad. A kutatók azt a meghökkentő tudományos következtetést vonták le tanulságként, hogy a jó anyagi helyzet vonzó tulajdonság, és hogy a gazdagság úgy öröklődik, mint az erős génkészlet.
A BBC számolt be a skót Learning and Teaching Scotland szervezet és a Dundee-i egyetem közös kutatásáról, ami azt vizsgálta, hogyan hat a gyerekek tanulmányi teljesítményére a videojáték. A kísérletben 32 skót általános iskola összesen 600 diákja vett részt, akiket két csoportra osztottak: az egyikbe tartozók minden reggel, az első tanítási óra előtt 20 percet játszhattak egy Nintendo DS-es játékkal.
A kísérlet kilenc héten át tartott, és a diákok eredményeit rendszeres matematikatesztekkel mérték. A kísérlet végén kiderült, hogy a reggel játékkal bemelegítő diákok teszteredményei egyre jobban megelőzték a többiekét, az átlagos különbség a végére már 50 százalék volt a két csoport között. A tesztre fordított időben is sokat fejlődtek a videojátékosok, öt percet javult az átlagos idejük a kísérletsorozat végére. A játékosokon belül a tudósok nem vettek észre jelentős különbséget a fiúk és lányok eredményeinek javulása között, vagyis a játék mindkét nemre hasonló mértékben hatott.
És most jöjjön a csavar, ami az egész hír jellegzetes brittudósok-ízét megadja: a kísérlethez használt játék a Brain Age volt, ami egy logikai és matematikai feladványokból álló minijáték-gyűjtemény. A kutatóknak tehát arra sikerült tudományos bizonyítékot találni, hogy aki a szabadidejében matekozik, az elsőbb-utóbb jobb matekos lesz.
Sokkal veszélyesebb sms-ezni a volánnál, mint alkohol vagy drog hatása alatt vezetni - mutatta ki egy brit kutatás.
Az sms-ező sofőrök reakcióideje 35 százalékkal romlott, míg az alkoholt fogyasztóké 12 százalékkal esett vissza. A kannabisz hatása alatt volánhoz ülő kísérleti alanyok 21 százalékkal lassabban reagáltak, mint akik tiszta fejjel vezettek és nem írtak vagy olvastak közben üzenetet.
A Transport Research Laboratory közlekedéskutató intézet vizsgálata szerint a mobilt nyomogató vagy a kijelzőt böngésző sofőrök a sávban is alig képesek megtartani a kocsit; a volán feletti uralom az ő esetükben 91 százalékkal hanyatlott a figyelmüket az útra összpontosító társaikhoz képest. A vezetés előtt kannabiszt fogyasztó autósoknál 35 százalékos a csökkenés. Az sms-ezőknek az előírt követési távolság betartása is problémát okozott.
Kézben tartott mobiltelefonnal tilos vezetni Nagy-Britanniában. A TRL szerint a 18 és 24 év közötti korosztályban ennek ellenére csaknem minden második jogosítvánnyal rendelkező személy sms-ezett már menet közben, tavaly azonban csupán 144 ezer eljárás indult ilyen ügyben. "Meg kell értetni az sms-függőkkel, hogy az sms-ezés az egyik legveszélyesebb dolog, amit mozgó jármű volánjánál művelni lehet" - mondta Stephen Glaister kutatásvezető.
Egy átlagos hosszúságú üzenet megírása vezetés közben 63 másodpercet vesz igénybe, míg egy asztalnál zavartalanul ülve 22 másodperc a szintidő. 60 másodperc alatt egy autó 700-800 métert tesz meg városban és 1,5 kilométert városon kívül. "Ezek a mérési adatok jól mutatják, mennyire veszélyes vezetni és sms-ezni egyszerre. A telefon elfoglalja az egyik kezet, az olvasás és az üzenet kigondolása pedig elvonja a figyelmet. Mindez jelentős mértékben csökkenti a sofőr reakcióidejét és az autó fölötti uralom megtartására való képességet, és nagyobb veszélyt jelent, mint az alkohol- vagy a drogfogyasztás" - mondta Glaister. (MTI)
Felére csökkenthetik a nők a korai halálozás kockázatát, ha olyan egészségesebb életmódot választanak, amelyet brit kutatók javasolnak nagyszabású tanulmányukban. A dohányzás kerülésével, rendszeres testedzéssel, egészséges táplálkozással és a testsúly kordában tartásával elkerülhető a krónikus betegségek miatti korai halálozás 55 százaléka - állítja a British Medical Journal című folyóiratban megjelent publikáció, amely közel 80 ezer, 34-59 év közötti nő 24 esztendőn át történő rendszeres megfigyelése alapján készült.
A résztvevőket kétévenként kérdezték ki az étrendjükről, testedzésük gyakoriságáról, alkoholfogyasztásukról, súlyukról, dohányzási szokásaikról és betegségeikről. A vizsgált időszak alatt a 77 782 nő közül 8882 hunyt el, közülük 1790 szívbetegség, 4527 pedig rákos megbetegedés következtében. Az összes haláleset 28 százaléka a dohányzásnak tulajdoníthatóan következett be, 55 százaléka pedig a dohányzás, a túlsúlyosság, a testmozgás hiánya és a rossz táplálkozás kombinációjára volt visszavezethető. Rob van Dam, a tanulmány szerzője szerint egyszerű étrendi változtatással, így teljes kiőrlésű gabonában gazdag, vörös húsban szegény táplálkozással, gyalogos munkába- és zöldségeshez járással, a dohányzás feladásával jelentősen csökkenthető a korai halálozás kockázata, és ez a nőkön kívül természetesen a férfiakra is vonatkozik. Dam úgy vélte, az emberek könnyen magukévá tehetik ezt az életmódváltást: mert "miközben a rohanó élet nem kedvez ezeknek a változásoknak, mégsem kell nekik naponta több órát komoly súlyok emelgetésével tölteni".
"A tanulmány megerősítette a megelőzés fontosságát" - jelentette ki a Brit Táplálkozási Alapítvány szóvivője. "Megéri most megváltoztatni az életstílust, hogy idősebb korára az embernek ne legyenek olyan betegségei, mint a rák vagy a szívbetegségek" - foglalta össze a dolgozat üzenetét. Egy másik tanulmány közben arra a megállapításra jutott, hogy a cukorbetegségre való hajlam magas kockázatú csoportjába sorolható nők testedzéssel csökkenthetik szervezetük inzulinrezisztenciáját, ami a legnagyobb kockázati tényező a betegség kialakulásában. A Brit Szív Alapítvány (BHF) kutatóinak kísérlete arra az eredményre vezetett, hogy hétheti, naponta 30 percesről lassan 60 percesre nyúló testedzés nyomán a családi kórtörténet alapján 2. fokozatú diabétesznek kitett nők szervezetében 22 százalékkal csökkent az inzulinrezisztencia. "Remélem, ezek az eredmények arra bátorítják az embereket, hogy tegyenek többet az egészségükért" - mondta a BHF orvosigazgatója. (forrás: MTI)
A Sussex-i Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan, és miért változik meg az ember memóriája alkohol hatására, miért jár a részegség homályos emlékekkel, néha pedig teljes filmszakadással.
Arra jutottak, hogy az alkohol úgy manipulálja az agyunkban a neurotranszmittereket, amik az emléket tárolásáért felelősek, hogy alacsony koncentrációnál (vagyis a berúgás kezdeti szakaszában) felerősíti, majd később legyengíti, végül teljesen kikapcsolja őket. Így az ivászat elejéről élénk emlékeink maradnak, de jótékony homály fed minden olyasmit, ami súlyosan részeg állapotban történt az emberrel.
A kísérletekben a tesztalanyoknak képeket mutattak, miközben alkoholt fogyasztottak (egy másik csoport pedig ugyanezt tette, de alkoholmentes italt kaptak). Később fel kellett idézniük a képeken látottakat, és a piás csapat tagjai pontosabban emlékeztek a képsorozat első tagjaira, és pontatlanabbul a későbbiekre, mint a kontrollcsoport tagjai.
A kutatást vezető Theodora Duka professzor szerint ez a jelenség igen veszélyes: ha az embernek csak kellemes emlékei maradnak a piálásnak abból a részéből, amikor feloldódnak a gátlásai, és eluralkodik rajta a jókedv, könnyen nyúl legközelebb is az italhoz, hiszen nem emlékszik arra, milyen kínos helyzetekbe sodródott később. Az agysejteket érő hatás pontos működési mechanizmusát egyelőre nem sikerült feltérképezni.
Az izraeli Technion műszaki egyetem kutatói Batmanéhez hasonló ruhát próbálnak kifejleszteni, amiben az ember simán kiugrik egy repülőgépből, és vitorlázórepülőként siklik a levegőben.
Az elméleti számítások után a prototípust az autógyártásban használt szélcsatornában tesztelték, és több meglepő következtetésre is jutottak: egyrészt a repülés néha igen fájdalmas dolog hitech batmanjelmezben is, másrészt a klasszikus Superman-póz (felszegett fej, karok előre) abszolút nem jó repüléshez, a légellenállás miatt. Szegény Clark Kent, reméljük nem olvassa a Jerusalem Postot, ahol a szenzációs hír megjelent, és boldog tudatlanságban röpködhet, míg világ a világ.
A Hiscox biztosítócég (tényleg ez a neve, bármennyire is fura az angol áthallás benne) megbízásából zajlott az a tudományos kutatás, ami azt vizsgálta, hogy a drága sportkocsik motorhangja milyen tudatalatti reakciókat vált ki az emberekből. Negyven férfinek és nőnek játszottak le Maserati-, Lamborghini- és Ferrari-hangokat, miközben a tesztoszteron koncentrációjának változását mérték a nyálukban. Összehasonlításképpen egy hétköznapi Volkswagen Polo hangja is szerepelt a tesztben.
Az eredmény egészen meghökkentő: a menő olasz sportautók hangja jelentősen megemelte a hormon szintjét, a nőknél a Maserati, a férfiaknál a Lamborghini volt ebben a leghatékonyabb. A nők reakciója egyébként sokkal erősebb volt a férfiakénál, még azoknál is, akiket saját bevallásuk szerint nem érdekelnek az autók. A Polo motorhangjának éppen fordított volt a hatása: csökkentette a tesztoszteronszintet.
Aki nem hiszi, próbálja ki saját magán, és hallgasson egy kis Maserati-motorhangot:
Hamarabb halnak meg azok az emberek, akik nem érzik úgy, hogy érdemes élni az életet. A megnövekedett halálozási kockázatot esetükben szív- és érrendszeri betegségek, illetve külső tényezők (leginkább öngyilkosság) okozzák - állapította meg japán kutatók tanulmánya.
Minden idők legnagyobb szabású kutatásában a Tohoku Egyetem orvostudományi főiskolájának szakemberei elsősorban azt vizsgálták, hogy az ikagi, azaz az életöröm és az abból fakadó jólét érzése miként hat a halálozási kockázatra. 43 391 férfi és nőt vizsgáltak Ohsika térségében, a 40 és 79 év közötti emberek sorsát hét éven át kísérték figyelemmel. Ez idő alatt 3048-an haltak meg.
Az érintettektől azt kérdezték, hogy van-e öröm az életükben. 59 százalékuk felelt igennel, 36,4 százalék nem volt biztos a válaszban, 4,6 százalék válasza nem volt. Megállapították, hogy az öröm nélküli életről beszélők körében kevesebb volt a házas, a munkában álló ember, továbbá kevésbé voltak képzettek, rosszabb volt az egészségi állapotuk, mentálisan stresszesebbek volt, és több testi fájdalomról számoltak be, valamint fizikai funkcióik is korlátozottabbak voltak.
Amikor az így kapott adatokat a kutatók statisztikai technikákkal arányosították, megállapították, hogy az örömnélküliségről beszámolók esetében nagyobb volt a kockázata a korai halálozásnak a hétéves megfigyelési szakaszban, mint azoknál az embereknél, akik ikagival bírtak. Az örömtelenek esetében 50 százalékkal nőtt a halálozás valószínűsége bármilyen okból: 60 százalékkal nagyobb volt a kockázata annak, hogy szív- és érrendszeri betegségben, leginkább szélütésben halnak meg és 90 százalékkal nagyobb volt a kockázat a külső okok okozta halálozásra. A kutatási időszakban utóbbi okok miatt meghalt 186 ember esetében 90 önkezével vetett véget életének. (MTI)
Izraeli kutatók a Jezreel Valley College és a University of Haifa egyetemekről tudományosan bizonyították, hogy ha a gyerek tévét néz, nem alszik. Még pontosabban: azok a gyerekek, akiknek tévé van a hálószobájukban, átlagosan fél órával később fekszenek le, viszont ugyanakkor kelnek fel, mint a tévé nélküli társaik. Összesen 444, 14 éves diákot kérdeztek meg a tévézési és alvási szokásaikról a tudósok, mielőtt a merész következtetést levonták. További értékes adatok: az izraeli átlag 14 éves hétköznap 11 óra 4 perckor fekszik le aludni és 6:45-kor kel; hétvégén hajnali háromnegyed kettő, és 11:30 adódott átlagos lefekvési és ébredési időnek.
A New England Journal of Medicine szakfolyóiratban jelent meg a Matthew Miller tanulmánya, amiben a Harvard kutatója a fegyvertartás és az öngyilkossági mutatók összefüggéseit boncolgatta. Négy év öngyilkossági statisztikáit összevetve az egyes amerikai államokban a fegyvertulajdonosok arányával arra jutott, hogy a fegyverrel elkövetett öngyilkosságok száma sokkal (férfiaknál négyszer, nőknél nyolcszor) magasabb az olyan államokban, ahol az átlagnál többen tartanak fegyvert. A nem fegyverrel elkövetett öngyilkosságok száma viszont nagyjából mindenhol azonos volt.
Miller szerint a felfedezés (miszerint ha valahol több a fegyver, ott több lesz a fegyverrel elkövetett öngyilkosság is) megcáfolja azt az elterjedt feltételezést, hogy ha valaki elég elszánt ahhoz, hogy főbe lője magát, elég elszánt ahhoz is, hogy más öngyilkossági módot keressen, ha nincs kéznél fegyver. „Az öngyilkosság impulzív cselekedet; ha fegyverhez nyúl az ember, nincs esélye meggondolni magát; ha pirulákhoz, van” – érvel a New Scientistben Miller.
A Cambridge-i egyetem kutatója, Richard Clayton azt vizsgálta meg, milyen a bejövő spam eloszlása a különböző betűkkel kezdődő emailcímekhez tarrtozó postafiókok között. Magyarán több spamet kap-e az, aki a névsor elején van, mint aki a végén. A meglepő válasz pedig az, hogy igen – legalábbis az ötszázmilliós minta (egy brit internetszolgáltatóhoz beérkezett nyolcheti spamtermés) ezt mutatta. Az A betűvel kezdődő címekre érkező levélforgalomban átlagosan 30 százaléknyi levélszemetet talált, míg a Z betűseknél ez csupán 20 százalék volt. A spam aránya egyenletesen csökken, ahogy haladunk az ábécében, bár néhány betűnél tapasztalható kiugrás: az R, P, S és M még az A-betűsök arányát is túllépte, és elérte a 40 százalékot.
Clayton egyelőre csak találgat az okokat illetően, és arra tippel, hogy az a jelenség állhat az anomália mögött, amikor a spammerek nem a netről összeszedegetett, létező címekből álló listákra küldik a levélszemetet, hanem szótár alapján, egy programmal generálnak címeket, reménykedve abban, hogy azok valóban léteznek. Mivel bizonyos betűkkel több szó kezdődik mint másokkal, többször is talál létező címeket a vaktában találgató címösszerakó algoritmus.
A University of British Columbia tudósai arra a kérdésre keresték a választ, miért „mama” vagy „papa” a leggyakrabban a csecsemők első szava.
A legtöbb nyelvben az anyát és apát jelölő szavak rövidek, és azonos magánhangzók vannak bennük. A kutatás azt bizonyította, hogy éppen az ilyen típusú szavakra figyel fel, és jegyzi meg könnyen az újszülött. Összesen 22, két- és háromnapos csecsemő agyáról készítettek a kísérletek során mágneses felvételeket, miközben ismétlődő, illetve különböző magánhangzókkal végződő, értelmetlen szavakat játszottak le nekik („mubaba”, és „penana” voltak az első, „bamuba”, és „penaku” a második csoport tesztkifejezései).
A felvételek elemzése azt mutatta, hogy a papa-mama típusú szavak hallgatása közben megnőtt a gyerekek agyi aktivitása a bal oldali halánték- és frontális agylebenyben, míg a másik csoport szavainak hallgatása alatt ez a jelenség nem volt észlelhető.
Az agyunk tehát úgy van bedrótozva, hogy az azonos magagánhangzójú szavakat könnyebben megjegyezze, a nyelvek pedig úgy alakultak, hogy a gyerekeknek megtanított első szavak ilyenek legyenek – írja a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóiratban megjelent tanulmányában a kutatást vezető Judit Gervain, aki külön kiemeli a magyar nyelv „tata” szavát a példák között.
Az elmúlt két évtizedben egymillió nő hagyta abba Angliában a templomba járást a statisztikák szerint. A brit Derby egyetem szociológusai ennek a jelenségnek az okait kutatták, és arra jutottak, hogy a nőket a középpontba állító újpogány wicca vallás csábítja el a hölgyeket a kereszténységtől (erre utal az is, hogy kétszer annyi nő hagyja el az egyházat, mint férfi). Dr. Kristin Aune, a kutatás vezetője az eredményeket taglaló tanulmányában külön kiemeli a Buffy, a vámpírok réme című tévésorozatot, amiben rendszeresen megjelennek pozitív szerepben wicca boszorkányok. Dr. Aune szerint napjainkban ez az egyik legerősebb hatás, ami a fiatal nőket (éves szinten átlagosan ötvenezret) a kereszténység elhagyására inspirál.
A szimmetrikus test férfiaknál és nőknél egyaránt vonzónak számít - derítették ki a London melletti uxbridge-i Brunel Egyetem kutatói. William Brown és csapata egy újszerű háromdimenziós szkenner segítségével állított elő 77 férfi és női fej nélküli torzót. Így az arcvonások és a bőrszín nem befolyásolhatta a kutatási alanyok választását.
Ezt követően 87 női és férfi résztvevőt kérdeztek meg arról, melyik másik nemű test tűnik számukra a legvonzóbbnak. Mindkét nem előnyben részesítette a szimmetrikus testeket. A magyarázat valószínűleg abban rejlik, hogy a szimmetria összefügg a jó egészséggel és génekkel.
A kutatók továbbá a másodlagos nemi jellegek jelentőségét is alá tudták támasztani. Azok a férfiak, akik sok férfias tulajdonsággal - például széles vállal, magas termettel - rendelkeztek, valamint szimmetrikusak is voltak, különösen vonzónak mutatkoztak. A női testek közül pedig a szimmetrikus, nőies formájúak voltak a befutók. (MTI)
A Journal of Experimental Social Psychology szakfolyóiratban jelent meg a Tufts University kutatóinak tanulmánya arról, hogy az agyunkban működik egy melegradar, ami az első ránézésre jó eséllyel megmondja az emberekről a szexuális irányultságukat.
A kísérletekben 15 önként jelentkezőnek 90 férfi fotóját mutatták meg, fele-fele arányban voltak köztük hetero- és homoszexuálisok. Az arcképeket mindössze öt századmásodpercre villantották fel az alanyok előtt, akik 55-70 százalék közötti hatékonysággal találták el, hogy az illető meleg-e. Az átlageredmény 60 százalék volt és egyetlen kísérleti alany sem akadt, aki 50 százalékot vagy azalatt teljesített volna. Amikor tíz másodpercre növelték a kép láthatóságának idejét, az eredmények nem változtak, viszont amikor 3,3 századmásodpercre csökkentették, 50 százalékra esett az átlag, ami pontosan megegyezik a vaktában találgatás várható hatékonyságával.
A kísérletet vezető Nicholas Rule szerint evolúciós okai vannak a melegérzékelő képesség kialakulásának: ez segít kiszűrni a potenciális párjelöltek közül azokat, aki az eltérő szexuális irányultság miatt nem akarna utódot nemzeni.
Rule-nak nem ez az első ilyen jellegű tanulmánya, néhány hónapja egy kísérletben cégvezetők jellegzetes arcvonásai és a cégük nyeresége között próbált összefüggést találni.
A Sheffield Egyetem kutatói Dr. Virpi Lummaa professzor vezetésével a férfiak várható élettartamát vizsgálták eltérő kultúrákban. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy azokban az országokban, ahol valamilyen szinten megtűrt, vagy támogatott (négy szintet különböztettek meg ezen belül a tudósok) a többnejűség intézménye, a férfiak átlagosan 12 százalékkal tovább élnek, mint a szigorú monogámiát előíró kultúrákban.
A kutatócsoport az International Society for Behavioral Ecology szervezet New York-i konferenciáján ismertette a tudományos világgal az eredményeit, bár pontosan nem tudták megmagyarázni a jelenség okait. A nagymama-effekt néven ismert elmélet (minél több unokája van egy nőnek, annál valószínűbb, hogy tovább fog élni, mint egy unoka nélküli, ugyanolyan korú nő) ugyanúgy állhat a háttérben, mint az az egyszerű szociológiai jelenség, hogy a több feleség nagyobb családot jelent, ami azzal jár, hogy az emberre több gondoskodás és támogatás jut idős korában.
A Newcastle Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatással van a fogamzásgátló tabletta miatt megváltozott hormonháztartás a nők szaglására. Régóta ismert tény, hogy a szaglás, illetve az hogy milyen illatokat érzünk kellemesnek, vagy kellemetlennek, fontos szerepet játszik a párválasztásban, abban, hogy egy másik embert mennyire találunk vonzónak.
A brit kutatók kísérletsorozatában 97 nő vett részt, közülük 37 a kutatás felénél kezdte el a fogamzásgátlót szedni. DNS-mintákat vettek a nőktől, illetve azoktól a férfiaktól, akiknek a használt pólóit megszagoltatták a kísérleti alanyokkal, és az elemzés során arra jutottak, hogy a nők alapban azokat a szagokat tartják vonzónak, amiknek a gazdái tőlük erősen különböznek genetikailag. A fogamzásgáltó ezt a jelenséget megfordította, és éppen a hasonló DNS-ű férfiak szagához kezdtek el vonzódni a tablettát szedő nők.
A kutatást vezető Craig Roberts, az evolúciós biológia professzora szerint ez a jelenség nemcsak a párok szétválásához vezethet, amikor a nő abbahagyja a tabletta szedését, de csökkenti a párok esélyét a gyereknemzésre is.
Az amerikai Oregon Health and Science University kutatói olyan szert fejlesztettek ki, ami blokkolja az agyunkban azt a receptort, ami az alkoholfogyasztás hatására a kortikotrofin nevű hormont bocsátja ki. Ez az anyag tehet arról, hogy az ember felszabadultnak és vidámnak érzi magát, amikor részeg. A CP 154526 kódnevű gyógyszert egyelőre egereken tesztelik, teljes sikerrel, és a jövőben az alkoholizmus gyógyításában, alkoholisták rehabilitációjában szeretnék használni.
A szer nagyjából egy órára üti ki a kortikotrofint termelő sejteket, de ez elég is a tudósok szerint. A tesztek azt mutatják, hogy a részegség kellemes tünetei 15-30 perccel az első ital elfogyasztása után jelentkeznek; viszont ha az ember nem érzi ezt a kezdeti eufóriát, nem nyúl a második, harmadik pohárhoz.
Fontos megjegyezni, hogy a CP 154526 csak a szervezet egyik reakcióját szünteti meg az alkoholra, az egyéb, piálással kapcsolatos élményekben – koordinációs zavarok, nehézkes beszéd, de még a másnaposság is – részünk lesz a szer mellett is. Az embereken végzett klinikai tesztek a tudósok reményei szerint 2009-ben kezdődhetnek.
A sör egészséges is lehet, főleg férfiak számára, akiknek a körében gyakori a súlyos B-vitaminhiány, különösen dohányzók esetében – adták hírül felfedezésüket bostoni kutatók.
A B-vitamin hiánya vérszegénységben nyilvánul meg, amely fáradtsággal, keringési problémákkal és koncentrációzavarral jár. Sok élelmiszer tartalmaz B-vitamint, például a banán, az avokadó, a káposzta, a szárnyasok és a tejtermékek – de a búzasörben különösen magas koncentrációban van jelen.
Ez a komlóból származó, xantohumol nevű vegyületnek köszönhető, amely gyulladáscsökkentőként hat a szervezetben: gátolja a reuma, az érszűkület és talán még egyes daganatok kialakulását is. Ezen kívül a sör, magas folsavtartalmának köszönhetően, a vér homociszteinkoncentrációját is csökkenti. Ez az aminosav különösen károsítja a véredényeket és növeli a szívinfarktus kialakulásának veszélyét.
Egy olasz kutatócsoport közlése szerint a sör néhány növényi összetevője megnöveli a vér antioxidánskapacitását, azaz egy sör elfogyasztása után a szervezet jobban ki tudja védeni a káros gyököket, így a sejtek lassabban öregednek. A hatás csak alkohollal együtt érvényesül: a római Nemzeti Táplálkozástudományi Intézet kutatója, Andrea Ghiselli és kollégái a kontrollcsoporttal alkoholmentes sört itattak és a pozitív hatás ott elmaradt.
A remek hírt az MTI közölte velünk.
Az ember két jó barátja, a kutya és a macska nem feltétlenül ellenségeskedik, sőt fiatal korukban megismerkedve jól kijönnek egymással - támasztja alá izraeli kutatók tanulmánya.
Neta-li Feuerstein, a Tel-avivi Egyetem munkatársa 170 háztartásban végzett felmérést, ahol mindkét háziállatot tartották. Az esetek kétharmadában barátságos kapcsolatban volt a két faj, negyedében semleges viszonyban, és tíz százaléknál kevesebb válaszadó számolt be ellenséges viszonyról.
A harmóniára akkor volt a legnagyobb esély, ha a macska érkezett elsőként a családba, és az állatok a cica féléves, a kutya egyéves kora előtt ismerkedtek meg. A kutatók szerint az állatok megtanulták, mit takar a másik testnyelve, még azokat a jeleket is, amelyek éppen az ellenkezőjét jelentik a két fajnál. Ha például a kutya elfordítja a fejét, általában engedelmességet fejez ki, a macska elfordított feje azonban agressziót jelezhet.
Feuerstein és kollégája videóra rögzítette negyvenöt háztartásban a kutya és a macska kapcsolatfelvételét, és megállapították, hogy az esetek négyötödében mindkét állat a másik testnyelvi kódja szerint reagált társa viselkedésére.
A tanulmány az Applied Animal Behaviour Science című szaklapban jelent meg, mi az MTI-nek köszönjük a csodálatos tudományos áttörés hírét.
Az ausztrál Dr. Janine Seymour és munkatársai arra jöttek rá, hogy a mágneses tér összezavarja a cápák érzékszerveit, így remekül alkalmazható a veszélyes állatok távoltartására a strandoktól, vagy akár az egyes fürdőzőktől is, a fürdőruhába építve.
A kutatók hat cápa- és rájafajon kísérleteztek, és azt találták, hogy nagyon intenzív reakciókat mutatnak a mágneses mezőre, vadul dobálják a testüket, majd menekülőre fogják. A kísérlet során a cápák egy idő után megjegyezték, hol érte őket a mágneses sokk, és messzire elkerülték a mágnesek helyét.
Apró szépséghiba, hogy a mágnes cápataszító effektje csupán 20-25 centis távolságnál lép életbe.
A brit The Sun bulvárlap online kiadásában olvastuk a hírt – amit az egészséges szintet is meghaladó gyanakvással kezeltünk, míg meg nem találtuk az ausztrál James Cook egyetem oldalán a forrást.