Index Vakbarát Hírportál

A New Scientist számolt be a University of Utah tudósainak kutatásáról, amiben azt vizsgálták, hogy milyen összefüggés van az emberek testtömegindexe, és a lakóhelyük között. Salt Lake City 450 ezer lakosának adatait használták fel a kutatás során, és arra jutottak, hogy a öregebb házakban lakók jellemzően soványabbak. Egy 183 centis férfire vetítve a testtömegindexeket, az ilyen szempontból legjobbnak, és legrosszabbnak bizonyult utcák lakói között 4,5 kiló volt a különbség testsúlyban.

Az American Journal of Preventive Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői a jelenség mögött azt az okot gyanítják, hogy a régi építésű házakkal teli környékeken sok a park, aránylag közel vannak a boltok, ami arra ösztönzi az ott lakókat, hogy a mindennapi teendőik közben többet gyalogoljanak.

Könnyebben szednek fel plusz kilókat a gyakran a neten lógó, keveset alvó vagy rendszeresen alkoholt ivó lányok és fiatal nők, mint társaik - állapította meg egy amerikai tanulmány. A kutatók ötezer 14-21 éves lány életvitelét követték nyomon egy éven át, és arra az eredményre jutottak, hogy a számítógép előtt töltött idő arányában nőtt a testtömeg-indexük. A megkérdezettek részletesen beszámoltak arról, hogy hetente szabadidejük mekkora részét áldozták az internetezésre, általában mennyit aludtak egy nap, és mennyi alkoholt ittak.

A netezés alsó határa heti 1-5 óra volt, a felső 16-tal több. Az alvással naponta 5 vagy ennél kevesebb órát, illetve 9 vagy ennél több órát töltöttek a válaszadók. Volt aki egyáltalán nem ivott alkoholt, de volt, aki két vagy ennél több alkalommal is fogyasztott hetente.

Általában a 18 éven aluliaknál eredményezett többletsúlyt a huzamosabb internetezés. Az öt órát vagy annál kevesebbet alvók szintén jobban gyarapodtak, mint a rendszeresen 8 órát szunnyadók. A heti két vagy annál több italt fogyasztók pedig szintén több súlyt szedtek fel, mint absztinens társaik.

A tanulmány szerint egy átlagos súlyú és magasságú 19 éves, akit a legmagasabb kockázati csoportba soroltak (sokat netező, keveset alvó és alkoholt fogyasztó) az egyéves vizsgálat végére több mint másfél kilót hízott. Ezt ugyan még a kutatók sem nevezték veszélyes többletnek, viszont figyelmeztettek rá, hogy ez az életmód idővel jelentős túlsúlyhoz vezethet.

A megdöbbentő tudományos felfedezésről az MTI adott hírt. Az igazat megvallva, mi hiányoljuk az eredményből az utalást arra, hogy határozottan nő az elhízás kockázata annál, aki sokat eszik.

A lányok, akik kibuktak a középiskolából vagy felfüggesztették, esetleg kirúgták őket a tanulmányaik befejezése előtt, sokkal hajlamosabbak rá, hogy 21 éves korukra depressziósak legyenek, mint a hasonló problémákkal szembesülő fiúk - szögezte le a kutatás eredményeként Carolyn McCarty, a Washington Egyetem munkatársa, akinek tanulmánya a Journal of Adolescent Health című szaklapban jelent meg.

Azzal már korábban is tisztában voltak a szakértők, hogy az iskolai sikertelenség szegénységhez vezet, és a bukott tanulók később nagyobb számban szorulnak szociális segélyekre, kisebb arányban találnak biztos munkát. "Jelen tanulmány most azt is bizonyította, hogy a lányoknál lelki betegségekhez is vezethet" - közölte McCarty.

A dolgozathoz 18 seattle-i középiskola több mint 800 tanulóját kérdezték ki. Az iskolákat kifejezetten olyan környékről válogatták, ahol magas volt a bűnözési arány. A felmérésben résztvevők neme egyenlő arányban oszlott meg, közel a felük volt fehér, 24 százalékuk afroamerikai, 21 százalékuk ázsiai-amerikai, a többiek pedig más etnikai csoporthoz tartoztak.
A kikérdezett lányok 45 százaléka, a fiúknak pedig 68 százaléka élt már át súlyos iskolai kudarcot. Ezzel szemben a lányok közül 22 százalék lett depressziós, míg a fiúk közül csak 17 százalék. "Ez a a nemi paradoxon azt mutatja, hogy bár az iskolai bukás a lányokra nem annyira jellemző, ha mégis megtörténik, az sokkal komolyabb következményekkel jár rájuk nézve" - magyarázta a kutató. (MTI)

 

A The Times számolt be arról a francia kutatásról, ami egy szórakozóhelyen a zene hangereje, és a vendégek alkoholfogyasztása között keresett kapcsolatot.

A kísérletet Nicolas Guéguen professzor, a Université de Bretagne-Sud egyetem kutatója vezette. Két bárban manipulálták a zenét a normál, 72 decibeles, és a hangosnak számító 88 decibeles szint között, és azt figyelték, hogyan változik a vendégek fogyasztása. Arra jutottak, hogy a hangosabb zene hatására a vendégek gyorsabban itták meg az italaikat. Hasonlóképpen a gyorsabb ritmusú, pörgősebb zenék is felgyorsították a fogyasztást.

A gyorsabb ivás nem jelentett minden esetben több fogyasztást is; Guéguen professzor szerint a jelenség hátterében az is állhat, hogy a túl hangos zenét a vendégek kényelmetlennek találják, ezért gyorsan megisszák, amit már megrendeltek, és hazamennek.
 

Csodálatos retro-hírre bukkantunk a Minneapolis Tribune 1955. július 7-i számában: a nagynevű Yale egyetem professzora, Dr. Leon A. Greenberg elméleti szinten bebizonyította, hogy az ember képtelen berúgni a sörtől.

A professzor abból indult ki, hogy 0,15 százalékos véralkoholszint kell ahhoz, hogy az alany "következetesen abnormális viselkedést mutasson". Ehhez pedig két és fél kvart (amerikai űrmérték, negyed gallon, 0,95 liter) sört kell meginnia, az amerikai sörök átlagos, 3,7 százalékos alkoholtartalmával számolva. (Halkan tesszük hozzá, az a 3,7% alátámasztja az amerikai sörrel kapcsolatos klasszikus vicc jogosságát.)

Igen ám, de az emberi gyomor átlagos befogadóképessége csupán másfél kvart. Ráadásul a szervezet óránként egyharmad kvart sebességgel bontja le a sör alkoholtartalmát. Tehát a részegséget meghatározó véralkoholszint eléréséhez 2-3 óra alatt kellene beküldeni a szervezetbe három kvart (fordítsuk le magyarra: hat korsó) sört, ez pedig a Dr. Greenberg szerint "fiziológiailag természetellenes".

A korabeli tudományos élet szereplőinek becsületére legyen mondva, hogy a Yale tudományos folyóiratában megjelent tanulmányt a professzor legtöbb kollégája heveny marhaságnak titulálta.

Az élet nagy jelentőségű eseményei, mint a gyermek születése, a házasságkötés, boldogabbá tehetik az embert, de csak időlegesen - állítják a szakemberek. A boldogság alapszinten lényegében az egész életen keresztül ugyanaz marad - mutatták rá az Economic Journal című brit szaklapban megjelent tanulmányukban.

Brit, amerikai és francia közgazdászok 20 éven keresztül követték nyomon, és elemezték több száz német elégedettségét. Megállapították, hogyha megrázkódtatás is éri a illetőt, hangulata ugyan mélyre zuhan, ám hamarosan helyreáll. A tanulmány az alkalmazkodás pszichológiai folyamatát vizsgálta, azt, hogy miként képes az ember hozzászokni új körülményekhez, legyen az rossz vagy jó.

A 18-60 év közötti német önkéntes jelentkezőket 20 éven keresztül rendszeresen megkérték arra, hogy határozzák meg boldogságszintjüket. Jelenteniük kellett a kutatóknak minden nagy jelentőségű történést az életükben, hogy a kutatók feltérképezzék az esemény és az elégedettségi szintjük közötti viszonyt. A szakemberek úgy találták, hogy egyedül a munkanélküliség miatt esik vissza hosszantartóan az ember kedélyállapota az esemény utáni öt évben. Más megrázkódtatást okozó esemény - mint a megözvegyülés, vagy a válás - hatására az általános kedélyállapot visszaesik ugyan, de később a szintje helyreáll. A pozitív események - mint a házasság vagy a gyermek születése - hatására a boldogságszint emelkedése két éven át volt tartós, utána azonban visszatért az általános állapotra. Yannis Georgellis, a londoni Brunel Egyetem előadója, a tanulmány társszerzője szerint sok esetben igaz a mondás, miszerint az idő gyógyít.

A hírt az MTI-től kaptuk, de nem lettünk tőle boldogabbak.

Tudományos munkatársunk négy tudományos jellegű hónapot töltött Londonban, ahonnan az eredeti méretének 600 százalékára megnövő, Grow a Geek (növessz geeket) nevű tudományos kísérleti eszközzel tért haza. A techlabor munkatársai azonnal munkához láttak, mert - mint az a használati utasításban olvasható - "Megismerni annyi, mint megszeretni".

A kísérlet vezetője eddigi pályája során elévülhetetlen érdemeket szerzett a vízben hízlalás területén (korábban a Tékozló Homáron publikálta kísérleti eredményeit), így nem okozott neki gondot a kontrollált körülmények, a steril környezet biztosítása. Az eredmény, mint azt sejteni lehetett, minden várakozást felülmúlt.A magyar tudósok visszavágnak a briteknek!

Alaptalan az a teória, hogy a gyerekekben hiperaktivitást vált ki a sok cukor, sőt, a fejlődő szervezetnek valójában szüksége van az édességre – derítette ki egy brit kutatócsoport David Benton professzor vezetésével.

Az öt és tíz év közötti gyerekek agya kétszer annyi cukrot fogyaszt, mint a felnőtteké, és ha ezt nem kapja meg, az érezhetően megmutatkozik az agy teljesítményében. A kutatók 9-10 éves gyerekekkel kísérleteztek. Az egyik csoportnak cukorral felturbózott gyömölcslevet adtak, a másiknak simát. Az ezt követő tesztek logikai és memória-feladványait a cukorral feldobott csoport tagjai átlagosan tíz százalékkal jobban teljesítették. Ezenkívül megfigyelték azt is, hogy 10-20 perccel tovább tudtak egy feladatra koncentrálni, mint társaik.

A Daily Telegraph-nak nyilatkozó Mick Brooks, a brit tanárszövetség szóvivője szerint félő, hogy a cégek kutatás eredményeivel fogják az édességeiket reklámozni, megtámadva azt az érvet, hogy nem túl egészséges édességgel tömni a gyerekeket.

A piálást abbahagyni nem egyszerű – erre a meghökkentő tanulságra jutott az észak-kaliforniai egyetem kutatócsoportja Clyde Hodge professzor vezetésével. Arra, hogy mindezt egerekkel végzett kísérletekkel támasztják alá, kabalafiguránk, Captain Obvious is megemeli a kalapját.

A Metro.co.uk tudósítása szerint a tudósok 28 napig itatták alkohollal a kísérleti egereket, majd megvonták tőlük a piát, és 14 napon belül depresszió tüneteit fedezték fel rajtuk. Azt is kimutatták, hogy ha lassan, fokozatosan szokik le az ember (illetve az egér) az alkoholról, akkor is jelentkezik a depresszió, ahogy kiürül az alkohol a szervezetből; ha viszont hirtelen adjuk fel az alkoholizálást, az csökkenti a tempót, amivel az agyunk új idegsejteket hoz létre.

Az idősebb korban is megőrzött aktív szexuális élet csökkenti az erekciós rendellenességek kialakulásának kockázatát - állapították meg finn kutatók. Az ezer, 55 és 75 év közötti finn férfit öt éven át követő vizsgálat során kiderült, hogy azoknál, akik ez alatt az időszak alatt rendszeresen éltek szexuális életet, kevesebbszer fordult elő erekciós probléma. Ezért a kutatók arra biztatták az idősebb férfiakat az American Journal of Medicine című orvosi szaklap júliusi számában, hogy maradjanak aktívak szexuális téren.

A Tampere Egyetem tudósai azt is lejegyezték, hogy a vizsgálat kezdetekor bevallásuk szerint hetente egynél kevesebbszer szeretkező férfiak a következő öt év során kétszer nagyobb eséllyel számolhattak erekciós zavarral azokhoz képest, akik kezdettől legalább egyszer ágyba bújtak egy héten. Azokkal összehasonlítva pedig, akik három vagy több alkalommal éltek szexuális életet, a heti egynél kevesebbszer aktívak rizikófaktora már négyszeres növekedést mutatott.

A tudósok persze a többi szempontot, a kort, a cukorbetegséget és a szívbetegségeket is figyelembe vették, amelyek szintén erekciós zavar kialakulásához vezethetnek, és befolyásolják a szexuális aktivitást. Ezzel együtt is magában a szexuális aktivitásban találták meg az erekciós zavar kialakulásának fő kockázatát.

Ebben az esetben a használd vagy elveszíted elve érvényesül - figyelmeztettek a kutatók: ahogy a testedzés javítja a kondíciót, a rendszeres szex segít megőrizni az erekciós képességet. Erekciós rendellenesség attól következik be, hogy nem megfelelő a pénisz vérellátása. A finn tudósok szerint a gyakori szex abban segít, hogy az egészséges véráramlás fennmaradjon a merevedésre képes szövetekben. (MTI)

Többek között a Rubik-kocka bevetésével vizsgálják a polipokat a brit Sea Life Centre tengerbiológusai az angliai Weymouth állatkertjének akváriumában. Azt próbálják kideríteni, hogy a polip ugyanúgy használja-e a nyolc karját, vagy van közülük kitüntetett, a többinél ügyesebb, ahogyan az emberek nagy részénél a jobb kéz ügyesebb a balnál, a balkezeseknél meg éppen fordítva.

25 polippal vágnak bele az egy hónapig tartó kísérletsorozatba, amivel megvizsgálják, hogy a polipok melyik karjukkal nyúlnak az élelemért illetve az érdeklődésüket felkeltő színes tárgyakért (itt jön a képbe a Rubik-kocka, amit imádnak). A polipok idegrendszerének több mint fele a csápjaikban van, és részben azokkal gondolkodnak. Az állatok reakcióiból a tudósok megpróbálnak következtetéseket levonni az általános közérzetükkel kapcsolatban is – a polipok ugyanis nagyon érzékenyek a stresszre. Ezt lehetne azzal csökkenteni, hogy kiderítik, melyik a polip kedvenc csápja, majd úgy etetik, hogy kényelmesen tudjon azzal az élelemhez férni, mondta a kutatás vezetője, Claire Little a Daily Mailnek.

Az ikrek szülei gyakrabban számolnak be depresszióról és szorongásról, mint azok, akik egy újszülöttel foglalkoznak – közölték a meghökkentő tudományos áttörés hírét finn szakemberek.

100 ikerpár és 700 egyedül született gyerek szüleit vizsgálva az derült ki, hogy az ikrek szülei gyakrabban depressziósak és szorongóak - számoltak be eredményükről a kutatók az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság éves találkozóján Spanyolországban. A mesterséges megtermékenyítésnél gyakoribb az ikerszülés: négyből egy terhességből születnek ikrek, míg természetes teherbeesésnél nyolcvanból egynél. A Helsinki Egyetem szakemberei szerint a lombikbébiprogram megkezdésekor fel kellene hívni a leendő szülők figyelmét ezekre a várható nehézségekre.

A Brit tudósok blog ebben a pillanatban született totemállata és kabalafigurája, Nyilvánvaló Kapitány nevében is köszönjük a hírt az MTI-nek.

 

A canada.com portál lepett meg bennünket azzal a döbbenetes információval, hogy a tudomány bebizonyította: a jó csajoknak több szexben van  részük, mint a csúnyáknak.

A Florida Atlantic University evolúciós pszichológia szakán zajlott kutatásban 277 férfit kértek meg, hogy osztályozza a partnere külsejét egy tizes skálán, és ezt vetették össze az arra a kérdésre adott válasszal, hogy hányszor szeretkeznek hetente. Az átlagosztályzat 7,9 volt, a heti átlagos szexadag pedig 3,3 alkalom. A válaszok eloszlását elemezve arra jutottak a kutatók, hogy egy pontnyi emelkedés az attraktivitási skálán 40 százalékkal több szexszel jár. Ennek pedig az a mélyen belénk kódolt pszichológiai oka, hogy minél szebb a párunk, annál erősebb bennünk a biológiai késztetés, hogy gyermeket nemzzünk vele, illetve annál erősebb a tudat alatti félelem attól, hogy elhagy bennünket, amit a több szexszel próbálunk kompenzálni – legalábbis a floridai pszichológusok szerint.

A hülyeségre általában kevéssé fogékony BBC számolt be brit zenészek és tudósok közös projektje, a punk robot világpremierjéről.

A két méter magas, bőrcuccokba öltöztetett robotokban bonyolult neurális hálózat azonosítja be műfajilag a hallott zenét, és ha punk ritmusokat észlel, elkezd pogózni, vagyis a zene ütemére összevissza ugrálni. Ezt a táncot saját bevallása szerint Sid Vicious, a Sex Pistols legendás basszusgitárosa találta fel valamikor a hetvenes években.

„A robotnak rengeteg punk, reggae, diszkó és klasszikus zenét játszottunk, és egy idő után megtanulta felismerni a punkzene jellegzetes mintáit” – mondta a robot egyik építője McOwan professzor a Queen Mary Universityről,  aki szerint a robotban az a csodálatos, hogy az agya pontosan ugyanúgy működik, mint az emberi agy. Csak éppen egy kicsit lassabban: nagyjából fél percbe telik neki, hogy eldöntse, érdemes-e ugrálni a zenére.

Erősebb idegzetűeknek ajánljuk a BBC videóját a jeles eseményről.

Az ausztrál LiveNews tudósított a texasi dinnyetermelők konferenciájáról, ahol az észak-karolinai állami egyetem kutatói bejelentették, hogy olyan vegyületet találtak a dinnyében, ami pontosan ugyanazt a hatást fejti ki, mint a Viagra. A citrulin nevű anyagot már a 30-as évek óta ismeri a tudomány (sőt, a görögdinnye latin nevéből fakad a neve is), de a működésének erre a mellékhatását csak most derült fény. A citrulin ellazítja a véredényeket, és a szervezet enzimjeivel kölcsönhatásban az arginin nevű, értágító hatású aminosavat hozza létre. Ez a két hatás megegyezik a potencianövelők fő funkciójával, amik az agy áltat termelt, merevedést okozó enzimek lebomlása ellen dolgoznak.

Persze akad némi probléma a dologgal. Először is a citrulin nagy része a dinnye héjában van, másrészt csak nagyjából másfél kiló elfogyasztása után emelkedik meg érezhetően a szervezetben a citrulin és az arginin szintje. Ráadásul ennyi dinnye már túl sok cukrot juttat a szervezetbe, plusz sok vizet, ami hamarosan ki is akar majd jutni. A kutatók most olyan dinnyefajta nemesítésén dolgoznak, amiben alacsonyabb a cikor és magasabb a citrulin koncentrációja.

Brit tudósok (naná) kikísérletezték az ideális sajtos szendvics képletét. A Bristoli Egyetem kutatói által kidolgozott formula kilenc változóval számol. A képlet segítségével milliméterre pontosan ki lehet számítani a kenyérszeletek közé kerülő cheddar sajtszelet vastagságát - az ideális szendvics másfajta sajtokkal is elkészíthető, ám mindegyik esetében más és más az ajánlott szeletvastagság. A kívánt adatot a cheddarometer honlap segítségével lehet kikalkulálni.

A fenti képlet figyelembe veszi, hogy milyen vastag a vaj-, margarin vagy majonézréteg, mennyi paradicsom szükséges, mennyire csípős a savanyúság, és van-e salátalevél vagy paradicsom a szendvicsben. A kutatást irányító Geoff Nute a vizsgálatokkal kapcsolatban elmondta, hogy speciálisan képzett kóstolókat alkalmaztak, ám nem hagyatkoztak teljes mértékben a szubjektív emberi ízlelésre. A kísérletek eredményeit műszeresen és nyomásérzékelőkkel ellenőrizték. "A kísérlet során nyert adatokat extrapoláltuk, hogy olyan képletet alkossunk, amely figyelembe veszi a különböző sajtfajták egyéni sajátosságait, valamint a legelterjedtebb szendvicsadalékok arányát, hogy elérjük az ízek matematikailag kiszámított egyensúlyát" - magyarázta Nute. Mivel a honlapon konkrét márkák szerepelnek, mi nem tartjuk kizártnak, hogy a cheddarlobbi műve az egész.

(MTI)

A skót szülők és tanárok tanácsa, a Scottish Parent Teacher Council arra hívta fel a figyelmet, hogy négy éve először nőtt a vizsgákon megbukó diákok aránya az országban. A szervezet az internetet, azon belül is elsősorban a Wikipediát tartja felelősnek a jelenségért. A diákok a tankönyvek helyett az online enciklopédiából szerzik be az ismereteiket, ott pedig – mivel bárki szabadon szerkesztheti a bejegyzéseket – előfordulhatnak pontatlan információk, tényként közölt vélemények. Eleanor Coner, a szervezet szóvivője az internetet okolja azért is, hogy a diákoknak egyre gyengébbek az előadói kvalitásai. Néhány iskola már meg is tiltotta mindezek miatt a Wikipedia használatát a diákjainak.

A Daily Telegraph számol be olasz tudósok vizsgálatáról, amivel azt bizonyítják, hogy gyermekkorban a túl sok tévénézés növeli az asztma kialakulásának esélyét. Az Epidemiology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint húszezer, 6-7 éves gyereket vizsgáltak meg a római katolikus egyetem kutatói, és azt találták, hogy mintegy másfélszeres az asztmások aránya a napi öt órát tévézőknél azokhoz képest, akik napi egy órát töltenek a képernyő előtt.

A jelenség magyarázatát abban látják, hogy a tévé előtt ülve az ember felszínesen lélegzik, nem vesz mély lélegzeteket, és azzal, hogy nem használja ki rendesen a tüdejét, nagyobb esélyt hagy arra, hogy ott rendellenességek alakuljanak ki. A kutatók összefüggést találtak az asztma és az elhízás, illetve a magas sóbevitel között is – ezek tipikus kísérői az egész nap a tévé előtt lustálkodó életmódnak.

Holland statisztikusok kimutatták, hogy péntek tizenharmadika a közhiedelemmel ellentétben még biztonságosabb is, mint egy átlagos pénteki nap.

Tanulmányukból kiderült, hogy az elmúlt években kevesebb baleset, tűzvész és rablás történt akkor, amikor 13.  péntekre esett, más pénteki napokhoz viszonyítva. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy biztonságosabb autóba ülni péntek 13-án - állították a kutatók. A holland biztosítók péntekenként átlagosan 7800 közúti balesetről kaptak jelentést az elmúlt két évben. Amikor azonban a hónap tizenharmadik napja péntekre esett, átlagosan kevesebb, 7500 körüli bejelentés érkezett.

A kutatók mindezek ellenére nem tartják valószínűnek, hogy az emberek a hagyományosan a péntek 13-hoz kötődő félelmükben körültekintőbbek lennének ezeken a napokon, és emiatt a fokozott óvatosság miatt történne kevesebb szerencsétlenség.
(MTI)

Brit tengerbiológusok a tömeges lufieregetés betiltására szólítanak fel, mert az komoly károkat okoz a parton élő madarak, tengeri halak és emlősök körében. A brit tengeri természetvédelmi társaság munkatársai szerint a ballonos események szervezőinek más módot kellene találniuk ügyük támogatására.

A szigetországban egyre népszerűbbé válik a lufieregetés, elsősorban jótékonysági akciók népszerűsítése céljából, vagy eltűnt személyekre emlékezve. A vadon élő madarak és víziemlősök vagy belekóstolnak a ballonokba, vagy beleakadnak a végtagjaik és ez okozza halálukat. Mint Gin Bell tengerbiológus elmondta, a probléma egyre nagyobb, az utóbbi 10 évben 260 százalékkal nőtt a ballonszennyezés a brit partokon. "Egy lufi nem ünnepi kellék, hanem egy állat lehetséges halálos ítélete. Persze nem a legszennyezőbb dolog, ami a tengerbe kerül, de teljesen felesleges".

A szakértők arra kérik a lufieregetőket, hogy legalább ne héliummal töltsék meg a ballonokat, csak levegővel, mert azok nem repülnek be a tenger fölé. Nemrég egy kétnapos kutatás eredményeként több mint 60 ezer lufimaradványt találtak az egyik angliai partszakaszon, és feltételezések szerint ennél sokkal több lehet a tengerben.

Az ökoszisztámát fenyegető legújabb veszélyre a Független Hírügynökség hívta fel a figyelmünket.

Az ausztrál The Age kukkantott bele az amerikai McMurdo kutatóbázisra érkező utánpótlásszállító hajó rakományába, és meglepődve tapasztalták, hogy a bázison szolgálatot teljesítő 125 kutató számára nem kevesebb mint 16488 darab óvszert utalt ki az állomást üzemeltető National Science Foundation.

Az állomást vezető Bill Henriksen sietett leszögezni, hogy ez egy teljes évre szóló ellátmány, és csak a téli hónapokban ilyen gyér a létszám, nyáron, amikor az időjárás engedi a repülőgépek felszállását és landolását, akár ezer fölé is kúszhat a bázis lakóinak száma. „Vannak néhányan, akik unatkoznak, de az év nagy részében azok a kutatók, akik lejönnek ide, igencsak elfoglaltak a munkával” – előzte meg Henrriksen a költői kérdést, miszerint ugyan mivel is üthetnék el a tudósok az időt mínusz hatvan fokban a hosszú, téli antarktiszi éjszakákon.

Folytatjuk sorozatunkat az MSNBC toplistája alapján; a világ kilencedik legszörnyűbb tudományos munkája következik. Vigyázat, undorító!

Egy 65 éves brit festőnő azt állítja, megtalálta a bizonyítékot a jeti létezésére a Himalájában. Polyanna Pickering Bhutánban egy kolostorban talált egy jetiskalpot, ami állítása szerint nagyjából száz éves lehet, és az eddigi (egytől egyig hamisítványnak bizonyult) hasonló leletektől abban különbözik, hogy a skalphoz csatlakozik egy darab csont is. A kolostorban a szerzetesek vallási rituálékhoz használták a skalpot, amit a Migoi nevű teremtménynek tulajdonítanak a helyiek.

Ms. Pickeringnek nagy szerencséje volt, hogy megmutatták neki, mert illetéktelen szem elvileg nem láthatja a szent tárgyat – csakhogy kiderült róla, hogy brit, az ereklyéket őrző szerzetesről pedig, hogy nagy David Beckham-rajongó, aki kedvence honfitársa előtt nem tartotta titokban a skalp létezését. Mintavételt, vagy akár a skalp lefényképezését már nem engedélyezték, így bizonyítékként csupán egy rajzot tudott hazahozni. A skalpot egyébként vörösesfekete szőr borítja, és sokkal nagyobb annál, hogy embertől, vagy bármilyen majomtól származzon.

“Ha mindez igaz, az az elmúlt 70 év legfontosabb zoológiai felfedezése” – kommentálta a hírt a Centre of Fortean Zoology intézet igazgatója, Jonathan Downes kriptozoológus.

A tudósok általában szkeptikusok a jeti létezésével kapcsolatban, de akadnak, akik azt az elméletet támogatják, hogy egy félmillió éve a mai Kína és India területén élt nagytermetű majom elszigetelt apró csoportokban esetleg fennmaradhatott egészen a legutóbbi időkig.

„Negatív korrelációt találtunk a legyek mentális kapacitása, és a várható élettartamuk között” – jelentette be a Lausanne-i Egyetem két biológusa. Az Evolution című szaklapban megjelent tanulmányuk szerint a kísérleti legyeket két csoportra osztották, és az egyiknek pavlovi módszerekkel (illatok és ízek összekapcsolása bizonyos eseményekkel) növelték az intelligenciáját. Harminc-negyven generáció után ezek az állatok határozottan gyorsabban tanultak, és tovább emlékeztek a megjegyzett dolgokra, mint a többiek.

A kutatók azt a meglepő jelenséget tapasztalták, hogy a mentális képzésen átesett legyek kevesebb ideig élnek, mint azok, akiket meghagytak a természetes állapotukban: 50-60 napig a 80-85-tel szemben. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az idegrendszer megnövekedett aktivitása a szervezet létfenntartásától vonja el az energiát.

A tekintélyes amerikai Forbes magazin újságírói végeztek súlyos oknyomozást a mozitörténelem egyik leghíresebb harcjelenetének hitelességével kapcsolatban. A King Kong egyik csúcsjelenetéről van szó, ami a klasszikus 1933-as filmben, és a legutóbbi 2005-ös feldolgozásban is szerepel: az óriásgorilla megküzd a Tyrannosaurus Rexszel, és győz.

Vajon mennyire hiteles a harc ilyen alakulása? – szegezték a kérdést biológus és paleontológus szaktekintélyeknek.

Brit tudósnak lenni nem XXI. századi privilégium, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a spanyol csillagász, aki már a középkorban kiszámolta a világ teremtésének dátumát.

A földi Paradicsom a jelenlegi Kurdisztán területén volt, közel Jeruzsálemhez és Szíriához - erre jutott matematikai számításaival a 15. századi spanyol csillagász és asztrológus, Bertomeu Gerp. Latin nyelvű, a salernói érsekhez címzett, eddig ismeretlen levelében a Paridicsomot olyan vidékre helyezi, amelyet senki sem tartott járhatónak, és amely a napéjegyenlőségi vonaltól 35 fokra fekszik.

"A Paradicsom kapuja" címmel kiadott levelet a valenciai egyetem tanárai, Julia Benavent és Josep Teodoro látták el bevezetővel és jegyzetekkel. Teodor szerint a csillagász a szövegben egy, az Egyenlítőtől északra, a mérsékelt égöv közepén lévő helyre utal, amely ugyan lakható, de az emberek számára mégsem elérhető. Ez a terület egybeesik a mai Kurdisztánnal. Gerp azzal indokolja elméletét, hogy a Paradicsom közel lehetett Jeruzsálemhez és Szíriához, tekintettel arra, hogy az Édenkertből kiűzött Ádám Szíriában élt, mielőtt meghalt a palesztinai Hebron völgyében.

Gerp levelében meghatározza Jézus Krisztus kereszthalálának időpontját is, szerint Kr.u. 34. március 25 volt a Passió napja, a világ teremtését pedig a szeptember 21. és október 1. közötti időszakra teszi.

Benavent professzor valenciai humanistákról szóló kutatásai során talált rá Gerp levelére: összesen 79, 14-17. századi szerző műveit gyűjtötte össze európai és amerikai könyvtárakból. (MTI)

Az MSNBC gyűjtötte össze a világ tíz legszörnyűbb tudományos munkáját, amelyek között olyan csodálatos gyöngyszemekre leltünk, hogy nem is lenne szerencsés őket egy postba összesűríteni, ezért külön-külön foglalkozunk velük.

Ismerkedjenek meg a lista tizedik helyezettjével, Rosalind Rollanddal, a bostoni New England Aquarium kutatójával. A hölgy szakterülete az észak-atlanti vizekben élő bálnák tanulmányozása; pontosan nem is a bálnáké, hanem a bálnák székletéé. 1999 óta foglalkozik ezzel a területtel, és 2003-ban valósággal forradalmasította a minták begyűjtésének folyamatát.

Addig csak találomra kergették a bálnákat székletminták után a tudósok, Ms. Rolland azonban a szagra ráállított kutyákat alkalmazott, amik akár egy mérföld távolságból is kiszagolják a friss anyagot. Ami egyébként nagyjából egy órán keresztül lebeg a felszínen, mielőtt elsüllyedne, ezért is olyan nehéz beszerezni. Ha megvan, speciálisan kialakított hálóval fogják ki, félkilós mintákat vesznek belőle, majd lefagyasztják, és csak a kutatólaboratóriumokban olvasztják ki. Ma már több bálnakutató is alkalmazza ezt a metódust, így sikerült az ausztrál Nick Galesnek a világon először lefilmezni egy bálnát, miközben az éppen a dolgát végezte. Azt mondja, olyan volt, mintha egy hatalmas medúza bukkant volna fel az óceánból az állat mögött.

A tudósok szerint a székletminta alapján meghökkentően sok dolgot meg lehet mondani a bálnáról, le tudják tesztelni, hogy várandós-e, a hormonjait megvizsgálni, és azt, hogy a szennyezett tengervízből mennyi méreganyag jutott a szervezetébe. Ma már a kutatók a minta alapján egyedileg be tudják azonosítani az állatot, amitől származik. Rolland azt is elárulta az MSNBC-nek, hogy a bálnaszéklet színe az állat által fogyasztott plankton fajtájától függ, és akár rikító narancssárga is lehet. És szörnyen büdös.

Ugyanolyan jól teljesítenek az iskolában matematikából a lányok, mint a fiúk azokban az országokban, ahol nagyobb figyelmet fordítanak a nemek közti egyenlő bánásmódra - írta a Science című amerikai tudományos magazin egy firenzei kutatás eredményeire hivatkozva.

Luigi Guiso, a Firenzei Európai Egyetem kutatója vizsgálódása során összevetette a 2003-as PISA-felmérések eredményeit azokkal az indexekkel, amelyek az egyes országokban a férfiak és a nők közti egyenlő bánásmód érvényesülését tükrözik.

A 15-16 éves diákok tudásszintjét mérő PISA-felmérések általában azt mutatják, hogy a lányok jobban teljesítenek a szövegértés terén, mint a fiúk, és a fiúk pedig eredményesebbek a matematikai feladatokban, mint a lányok.

Guiso kutatási eredményei szerint Norvégiában, Svédországban és Izlandon, ahol jobban érvényesül a nemek közti egyenlőség, jelentősen kisebb volt a különbség a fiúk és a lányok között a matematikai teljesítményben, sőt előfordult, hogy egyáltalán nem is volt különbség. Ezzel szemben Törökországban és Olaszországban, ahol sokkal kevésbé fontos szempont a nőkkel szembeni egyenlő bánásmód, a lányok előnye a megszokottnál is nagyobb volt a szövegértési feladatok terén, és rosszabb eredményt értek el a
matematikai tudást mérő feladatokban.

A kutatás meghökkentő eredményét az MTI osztotta meg velünk.

Az orvostudomány előtt régóta ismert tény, hogy a (jellemzően a kipufogógázból) vérbe kerülő ólom károsítja az agyat, főleg a döntéshozással, problémamegoldással foglalkozó részeket, sőt, mérhető csökkenést okoz az intelligenciahányadosban is.
 
A massachusettsi Amherst egyetem kutatói még tovább mentek, és azt állítják, az ólomszennyezés és a bűnözésre való hajlam között is van összefüggés. A Plos Medicine folyóiratban publikált tanulmányukban azt fejtegetik, hogy amikor az USA-ban a hetvenes évek végén átálltak a benzinkutak ólommentes benzinre, az hatással volt az 1992 és 2002 között tapasztalható visszaesésre a bűnözésben: ugyanis ekkorra nőtt fel az a korosztály, aminek tagjait az ólomszennyezés már nem inspirálta a bűnözésre.

A tudósok több államban is elvégezték a kutatást, ahol más-más időpontokban történt meg az ólommentes benzin hatalomátvétele, és hasonló tendenciákat fedeztek fel: tízszázaléknyi csökkenés a benzin ólomtartalmában 7,9 százalékos csökkenést eredményez az erőszakos bűncselekmények számában.