Index Vakbarát Hírportál

Egymillió fontot, azaz körülbleül 350 millió forintot költött egy brit önkormányzat ritka gőték felkutatására és védelmére egy építkezésen, csakhogy kiderült, hogy nem kell védeni őket, mert nincsenek.  A különleges kétéltűek erősen védi a törvény és a leicestershire-i megyei önkormányzat három hónappal még el is halasztott egy útépítést csak azért, hogy tarajos gőték után kutatgattasson. Külön gőtekerítést és csapdák sorát állíttatta fel - hiába. Egy fia állat nem akadt bennük.

A milliós pénzkidobás környezetvédő szakértők figyelmeztető felhívásának köszönhető, akik úgy gyanították, hogy akár tíz ritka faj is éldegélhet az építkezésre kijelölt területen, de legalább egy szinte biztosan akad. Minimálisan becsülthöz képest csak egyet tévedtek. A munkásoknak egyébként naponta kétszer is végig kellett járniuk a csapdákat, amelyek fogtak ugyan állatokat szép számmal, de csakis közönséges kétéltűeket. (mti)

Az elhízott és túlsúlyos emberek szállítása több üzemanyagot igényel, ráadásul többet is esznek másoknál, és a helyzet csak romlik, hiszen egyre többen küzdenek súlyproblémával - érveltek a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatócsoportjának tagjai, akik a Lancet című szakfolyóiratban publikálták tanulmányukat. Világszerte legkevesebb 400 millió elhízott felnőtt él. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2015-re több mint 700 millió lesz az elhízottak száma, és 2,3 milliárd a túlsúlyosaké. A világnépesség 40 százalékának testtömeg-indexe 30 körül van. Sok ország hamarosan eléri, illetve már meg is haladta ezt a szintet - vázolta fel a tényeket Phil Edwards, a tanulmány egyik szerzője. A BMI a magasság és a súly arányából kiszámított jelzőszám. Normális esetben 18-25 közötti értéket kell kiadnia, 25 fölött túlsúlyról, 30 fölött elhízásról beszélünk. Az elhízott emberek átlagosan napi 1680 kalóriát fogyasztanak az erőnlétük megőrzéséért, és további 1280-at a napi mozgás fedezeteként - ez 18 százalékkal több egy normális testtömeg-indexű ember szükségleténél. A soványabbak kevesebbet esznek és hajlamosabbak a gyaloglásra, így szállításuk kevesebb üzemanyagot igényel és a mezőgazdaságot is kevésbé terhelik - magyarázta Edwards, és hangsúlyozta, hogy az utóbbi azért fontos, mert az üvegházhatást kiváltó káros gázok 20 százaléka a mezőgazdasági termelésből származik. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a világ a normális testtömeg-index felé haladna, az nem csak a globális felmelegedésre lehetne hatással, hanem az élelmiszerhiányt is enyhíthetné, s leverhetné az egyre magasabbra kúszó élelmiszerárakat is. (MTI)

A Harvard egyetem kutatói négy éven át tartó, összesen 1,5 millió dollárt felemésztő kísérletsorozat tanulságát írták meg Grand Theft Childhood című könyvükben, aminek eredménye már az alcímből - „A meglepő igazság az erőszakos videojátékokról” - sejthető.

A két pszichológus 2004 óta 1200 gyereket vizsgált meg, akik különféle videojátékokkal foglalkoztak, az abszolút erőszakmentes Simstől a bűnözőszimulátornak kikiáltott Grand Theft Autóig. Arra a következtetésre jutottak, hogy a játékok stresszlevezető funkciót nyújtanak a gyerekeknek, és nem növelik bennük a feszültséget, vagy az erőszakra való hajlamot. Az pedig, amikor több órányi videojáték után a gyerekek a normál játékban utánozzák a videojátékban látott mozdulatokat, semmiben nem különbözik attól, amikor egy akciófilm jeleneteit játsszák újra, és teljesen ártalmatlan jelenség.

Az erőszakos videojátékokkal játszó fiúk 51 százaléka keveredett verekedésbe a vizsgált időszakban, míg a nem erőszakos játékokkal foglalkozóknál ez az arány 28 százalék volt (lányoknál ugyanezek a számok 40 és 14 százalék). A kutatók szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy az erőszakos játék hatására verekedtek a gyerekek a való életben is: az ok-okozati összefüggés éppen fordított, az agresszióra hajlamosabb gyerekek választják inkább az erőszakos videojátékokat.

Az élelmiszerhiány miatt az emberiség a jövőben várhatóan rovarokkal fog táplálkozni, így jó, ha az emberek elkezdenek barátkozni a gondolattal - véli Marie Borkovcová, a brnói Mendel Mező- és Erdőgazdasági Egyetem Zoológiai Intézetének munkatársa.
   
"A rovarok rendszeresen előfordulnak majd az étrendünkben, még a Cseh Köztársaságban is" - mondta a cseh kutatónő.
   
Dalibor Povolny entomológus 2002 óta oktatja a csehországi egyetemen a rovarokat mint táplálékot, beleértve az ízüket is. Povolny és követői egyes, Csehországban általánosan előforduló rovarok tápértékét is elemzik.
   
A cél, hogy a rovarevésnek is olyan stabil tudományos alapja legyen, mint az állatok fogyasztásának - mondta Borkovcová.
   
A zoológusnő a családjának is feltálal ehető rovarokat. "Havonta többször is van ízeltlábú az asztalon" - mondta el a lánya, aki legjobban a karamellizált tücsköt kedveli. Borkovcová szerint a rovaroknak más ízük van, mint amihez az emberek hozzászoktak.
   
Az őskorban és a törzsi kultúrákban mindennapos volt a rovarevés, sőt Mexikóban és Délkelet-Ázsiában ma is dívik. Még egy 1920-ban kiadott csehországi szakácskönyvben is szerepel egy cserebogárleves-recept.
   
A rovarok jó aminósav-, ásvány- és zsírforrások, így kedvező hatással vannak a szervezetre, kitinjük pedig kiváló rostpótló - mondta Borkovcová. A tudósok szerint mintegy 1800 rovarfaj ehető, többnyire kukac és báb formájában.
   
A brnói Noé bárkája étterem munkatársa, Petr Ocknecht elmondta: a menüjükön cserebogár, szöcske és házi lisztbogár is szerepel. A sáska, a méhlárva és a hangya szintén ehető.

Az emberek a szabadban nem gyűjthetnek csak úgy rovarokat, mivel sokféle fajuk védett vagy mérgező. A táplálkozásra alkalmas rovarokat megfelelő egészségügyi előírások mellett zárt térben nevelik. (MTI)

Hét méter magas teknősök, négyméteres rákok, focilabda nagyságú pókok: egy 16 neves tudósból álló nemzetközi csapat szerint ilyenek lesznek a Földet benépesítő állatok több millió év múlva – írja az MTI. A kutatók a fejlődéselmélet bizonyított szabályaiból kiindulva jutottak erre a következtetésre. Megvizsgálták, hogyan változtak az állatok a múltban, hogy a környezethez alkalmazkodjanak, számba vették, hogy a Föld a jövőben miként alakul és e két tényezőből vezették le, hogy a maitól eltérő ökológiai rendszerekben milyen átalakulások szükségesek a fennmaradásukhoz.

Robert McNeill, a Leeds-i Egyetem zoológusa szerint a mai ismeretek alapján nagy a valószínűsége annak, 5 millió év múlva, amikor a trópusi erdőt magas fűvel borított sztyepp váltja fel, azoknak a majmoknak az utódai maradnak csak fenn, amelyek képesek kosarat fonni és a farkuk hegyével kommunikálni (a magas fűből ugyanis ez kilátszana). Százmillió év múlva a csúszómászók óriásira nőnek a meleg hőmérsékletben, a teknősöknek nem lesz páncéljuk, mert nem kell védekezniük a ragadozók ellen. A kontinensek lassú mozgása folytán kialakul egy egységes szárazföld, a Pangea II., amelyet óceán vesz körül. A kutatók szerint halak kipusztulnak, csak egyetlen vízben élő fajta marad fenn és válik egyeduralkodóvá.

Ez a feltételezett jövőkép április 4-től látható a franciaországi Vienne témaparkjában. Egy interaktív szafari viszi el a látogatókat hat percre a távoli jövőbe. Ember nem látható benne, mert a kutatók úgy vélik: minden ezzel kapcsolatos spekuláció vagy előrejelzés túl sok vitát gerjesztene. Az említett állatok képei itt megtekinthetők, bár a négyszárnyú madár, a hosszúlábú sündisznó meg a többi szörnyeteg inkább illik fantasy filmbe, mint tudományos értekezésbe.

A University of Luebeck német egyetem kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért nőtt meg az egykori NDK területén a hátfájásra panaszkodók száma a berlini fal leomlása óta.

Az International Journal of Epidemiology című szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók azt állítják, a hátfájás tipikusan pszichés eredetű fájdalom; az esetek 85 százalékában nem áll mögötte valós fizikai sérülés, például becsípődött ideg. Az is okozhatja, ha hátfájásról olvasunk vagy beszélgetünk. Minél többet jár a fejünkben, akár tudat alatt, annál valószínűbb, hogy az agyunk elhiteti velünk, hogy valódi hátfájást érzünk.

Az egykori Kelet-Németországban a korabeli statisztikák szerint az emberek 70 százaléka panaszkodott krónikus hátfájásra, míg ez az arány nyugaton 84 százalék volt. A fal leomlása után az egykori NDK-sok elkezdték behozni a lemaradást, és 2003-ra kiegyenlítődött a hátfájáshelyzet az egész ország területén. A kutatók ezt azzal indolokják, hogy az ex-keletnémetekre rázúdultak a kereskedelmi tévécsatornák, és azzal együtt a fájdalomcsillapító-reklámok tömege. A reklámokban ábrázolt hátfájás miatt többet gondoltak a témára, és ezért azóta többet is fáj a hátuk.

A hírt a The Earth Times hozta el nekünk.

(Az olvasóinkra a poszt hatására rátörő heveny fájdalmakért a szerkesztőség nem vállal felelősséget)

 

Az Exeteri Egyetem és a Cambridge-i egyetem brit(!) tudósai, Michael Cant és Rufus Johnstone azt állítják, hogy rájöttek, miért alakult ki a női menopausa, vagyis a klimax – írja a Times Online. A klimax kialakulása valamikor 50 ezer és 300 ezer évvel ezelőtt történt, és a kutatók elmélete szerint az anyósok és a menyek harca okolható mindenért. Canték úgy vélik, hogy a folyamat akkor kezdődött, amikor néhány ősembernő elhagyta a saját közösségét és más közösségekben kerestek apát leendő gyermekeiknek. Ezek a nők olyan közösségekbe kerültek, ahol senki nem volt vér szerinti rokonuk, csak az általuk szült gyerekek. Az ősközösségekben azonban az élelem szinte mindig szűkösen állt rendelkezésre, ezért az idősebb nők, akiknek más közösségből érkezett menyük volt, nem szültek újabb gyereket, hanem inkább az unokájuk nevelésében segédkeztek. A két tudós teóriáját máris többen vitatják, a korábbi elméletek ugyanis genetikai okokkal magyarázzák a klimaxot.

A bukósisak jelentősen csökkenti a fejsérülések mértékét a síelők és hódeszkások esetében - mutatták ki kanadai, norvég és amerikai kutatók. Az amerikai szakemberek szerint a bukósisak viselése 15 százalékkal csökkenti a fejsérüléseket síelés és hódeszkázás során, míg a kanadaiak és a norvégok szerint a csökkenés 29, illetve 60 százalék. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy a nemek, korosztályok, a kezdők és profik közötti különbségek elhanyagolhatók a bukósisak viselése és a sérülések tekintetében.

Az elképesztő tudományos szenzációról az MTI-től értesült a Brit tudósok blog.

A Groningeni Egyetem és a Valenciai Egyetem kutatói 549 holland és spanyol férfit és nőt interjúvoltak meg arról, hogy mennyire szoktak féltékenyek lenni és milyen vetélytársakra a legféltékenyebbek. Mint kiderült, a férfiak óriási meglepetésre az erős, gazdag és jól kinéző riválisokra féltékenyebbek, és a válaszolók minél magasabbak voltak, annál nehezebben kísértette meg őket a zöld szemű szörnyeteg. Szar lehet tehát szegény, ronda és gyenge törpének lenni. A nők mások szépségére a legféltékenyebbek, legkevésbé az átlagos termetűek. A kutatók szerint ennek evolúciós magyarázata van: a magas férfiak evolúciós előnnyel bírnak, viszont hozzájuk leginkább az átlagos termetű nők passzolnak.

A környezetszennyezés hatására bonyolultabb melódiákat dalolnak a hím seregélyek – derítették ki brit kutatók. A Cardiff University kutatóit azok a seregélyegyedek érdekelték, amelyek előszeretettel a szennyvíztelepek környékén szerezték be napi földigiliszta-adagjukat. A táplálékkal együtt a seregélyek szervezetébe olyan szennyezőanyagok is bekerültek, amelyek az ösztrogén hormonhoz hasonló hatással bírtak.

Miután a cardiffi kutatók kiderítették, hogy milyen vegyületek jutnak a táplálékkal a madarak szervezetébe, a kísérleti egyedeket két csoportra osztották. Az első csoportba sorolt seregélyek szennyezett földigilisztát kaptak, míg a kontrollcsoport egyedei étrendjében vegyszermentes férgek szerepeltek.

A kutatás során kiderült, hogy a szennyezőanyagok hatására megnagyobbodott a hím seregélyek agyának azon területe, amely a dallamok bonyolultságát ellenőrzi. Végső soron a seregélyek sokkal gyakrabban fakadtak dalra, és melódiáik is lényegesen összetettebbé váltak. "Ez az első bizonyíték arra, hogy a környezetszennyezés nemcsak befolyásolja, hanem erősíti a hím madarak olyan képességét, mint az ének" - hangsúlyozta Katherine Buchanan etológus. A szennyezőanyagok azonban gyengítették a madarak immunrendszerét.

A kutatók aggodalma szerint a nőstény madarak a jövőben a szebben trillázó, ám gyengébb fizikumú hímeket részesítik majd előnyben. "Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a nőstény madarak olyan hímeket választanak, amelyek szennyezett táplálékon élnek. Ez káros, mivel a vegyszerek gyengítik az immunrendszert. Nem tudjuk viszont, hogy mennyire károsítják a szennyezőanyagok a hímek megtermékenyítő képességét, és azok mennyire lesznek képesek gondoskodni utódaik táplálásáról" - mutatott rá Buchanan.

A kutató aggodalma szerint, ha ezek a félelmek beigazolódnak, a vegyszerek miatt drámaian csökkenhet a seregélyek száma. "Úgy tűnik, hogy más madarakat is hasonló módon érinthet a környezetszennyeződés. Ismeretes, hogy a szarkák és a varjak előszeretettel keresnek táplálékot szennyvíztelepek környékén".

A kutató szerint nem ismert, hogy miként hatnak a vegyszerek hatása a nőstényekre. "Azt már látjuk, hogy a nőstények férfiasodnak, és olyankor is dalra fakadnak, amikor normális esetben némák maradnának" - mondta Buchanan.

A hírt állandó brittudós-témaforrásunknak, az MTI-nek köszönhetjük.