Index Vakbarát Hírportál

Egymillió fontot áldoztak nem létező gőték megmentésére

2008. május 20., 07:00 Módosítva: 2009.02.07 11:07
Egymillió fontot, azaz körülbleül 350 millió forintot költött egy brit önkormányzat ritka gőték felkutatására és védelmére egy építkezésen, csakhogy kiderült, hogy nem kell védeni őket, mert nincsenek.  A különleges kétéltűek erősen védi a törvény és a leicestershire-i megyei önkormányzat három hónappal még el is halasztott egy útépítést csak azért, hogy tarajos gőték után kutatgattasson. Külön gőtekerítést és csapdák sorát állíttatta fel - hiába. Egy fia állat nem akadt bennük.

A milliós pénzkidobás környezetvédő szakértők figyelmeztető felhívásának köszönhető, akik úgy gyanították, hogy akár tíz ritka faj is éldegélhet az építkezésre kijelölt területen, de legalább egy szinte biztosan akad. Minimálisan becsülthöz képest csak egyet tévedtek. A munkásoknak egyébként naponta kétszer is végig kellett járniuk a csapdákat, amelyek fogtak ugyan állatokat szép számmal, de csakis közönséges kétéltűeket. (mti)

Az elhízásnak is szerepe van a klímaváltozásban

2008. május 16., 12:09 Módosítva: 2009.02.07 11:07
Az elhízott és túlsúlyos emberek szállítása több üzemanyagot igényel, ráadásul többet is esznek másoknál, és a helyzet csak romlik, hiszen egyre többen küzdenek súlyproblémával - érveltek a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatócsoportjának tagjai, akik a Lancet című szakfolyóiratban publikálták tanulmányukat. Világszerte legkevesebb 400 millió elhízott felnőtt él. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2015-re több mint 700 millió lesz az elhízottak száma, és 2,3 milliárd a túlsúlyosaké. A világnépesség 40 százalékának testtömeg-indexe 30 körül van. Sok ország hamarosan eléri, illetve már meg is haladta ezt a szintet - vázolta fel a tényeket Phil Edwards, a tanulmány egyik szerzője. A BMI a magasság és a súly arányából kiszámított jelzőszám. Normális esetben 18-25 közötti értéket kell kiadnia, 25 fölött túlsúlyról, 30 fölött elhízásról beszélünk. Az elhízott emberek átlagosan napi 1680 kalóriát fogyasztanak az erőnlétük megőrzéséért, és további 1280-at a napi mozgás fedezeteként - ez 18 százalékkal több egy normális testtömeg-indexű ember szükségleténél. A soványabbak kevesebbet esznek és hajlamosabbak a gyaloglásra, így szállításuk kevesebb üzemanyagot igényel és a mezőgazdaságot is kevésbé terhelik - magyarázta Edwards, és hangsúlyozta, hogy az utóbbi azért fontos, mert az üvegházhatást kiváltó káros gázok 20 százaléka a mezőgazdasági termelésből származik. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a világ a normális testtömeg-index felé haladna, az nem csak a globális felmelegedésre lehetne hatással, hanem az élelmiszerhiányt is enyhíthetné, s leverhetné az egyre magasabbra kúszó élelmiszerárakat is. (MTI)

Nem árt a gyerekeknek az agresszív videojáték

2008. május 15., 14:14 Módosítva: 2012.05.10 15:58
2

A Harvard egyetem kutatói négy éven át tartó, összesen 1,5 millió dollárt felemésztő kísérletsorozat tanulságát írták meg Grand Theft Childhood című könyvükben, aminek eredménye már az alcímből - „A meglepő igazság az erőszakos videojátékokról” - sejthető.

A két pszichológus 2004 óta 1200 gyereket vizsgált meg, akik különféle videojátékokkal foglalkoztak, az abszolút erőszakmentes Simstől a bűnözőszimulátornak kikiáltott Grand Theft Autóig. Arra a következtetésre jutottak, hogy a játékok stresszlevezető funkciót nyújtanak a gyerekeknek, és nem növelik bennük a feszültséget, vagy az erőszakra való hajlamot. Az pedig, amikor több órányi videojáték után a gyerekek a normál játékban utánozzák a videojátékban látott mozdulatokat, semmiben nem különbözik attól, amikor egy akciófilm jeleneteit játsszák újra, és teljesen ártalmatlan jelenség.

Az erőszakos videojátékokkal játszó fiúk 51 százaléka keveredett verekedésbe a vizsgált időszakban, míg a nem erőszakos játékokkal foglalkozóknál ez az arány 28 százalék volt (lányoknál ugyanezek a számok 40 és 14 százalék). A kutatók szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy az erőszakos játék hatására verekedtek a gyerekek a való életben is: az ok-okozati összefüggés éppen fordított, az agresszióra hajlamosabb gyerekek választják inkább az erőszakos videojátékokat.

Metánszegény fűvel a kevesebb tehénböfögésért

2008. május 13., 11:12 Módosítva: 2016.05.25 12:43
Egy ausztrál-új-zélandi biotechnológiai vegyes vállalat, a Gramina kutatói új, metánszegény fűféle kifejlesztésén dolgoznak. Az új fű nem csak a marhák által felbüfögött metán mennyiségét hivatott csökkenteni, de jobban fogja tűrni a meleget is. Így a gazdálkodók a melegedő éghajlat ellenére fenntarthatják állományukat, amelyek kevesebb metánt is fognak termelni, így kevésbé járulva hozzá a további felmelegedéshez.
 
A Kormányközi Éghajlati Tanács számításai szerint a metán 14,3 százalékkal járul hozzá az emberiség okozta globális felmelegedéshez. Egyetlen tejelő tehén egy nap alatt 550-700 liter metánt termel.
A metánt igazából nem is a marha, hanem a bélrendszerében élő, emésztést segítő mikrobák bocsátják ki, miközben a növényi cellulózt lebontják. A Gramina az új fűfélében a Q-metil-transzferáz enzim termelését fogja blokkolni. Ezáltal a fű emészthetősége megnő, anélkül hogy a felépítésében változás következne be - így kevesebb metán keletkezik az emésztése során. A vállalat mérsékelt égövi füveken laboratóriumban és üvegházban már tesztelte a változtatást, a terepi kísérletek most következnek.

Néhány tudósnak azonban kételyei akadnak az eredményességet illetően. Alistair Macrae, az Edinburgh-i egyetem oktatója szerint a túl sok könnyen emészthető szénhidrát valójában növeli a marhák által felbüfögött metán mennyiségét – ugyanis a bél mikroflórája ezeket nagyobb arányban alakítja propionsavvá. A propionsav pedig savasabb környezetet teremt, ami több metánt eredményez.
Ian Givens, a szintén brit Readingi Egyetem állattanprofesszora is úgy vélekedik, hogy a jobban emészthető táplálék növelheti a tehén abszolút metánkibocsátását, de a termelékenység növekedésével együtt így egy liter tejre kevesebb metán jut.
(MTI)

Ha összefonja a karjait, új erőre kap az agya

2008. május 8., 14:11 Módosítva: 2009.02.07 11:07
3
A Vancouver Sun számolt be a tudományos kutatásról, amelyben a tudósok azt vizsgálták, van-e összefüggés a különféle testhelyzetek, és az agy teljesítménye között. A kísérletben egyetemistáknak kellett betűrejtvényeket megoldaniuk – egy csoportnak ölbe tett, egy másiknak pedig a mellkasuk előtt összefont kézzel. A rejtvények között voltak könnyűek, nehezebbek, és olyanok is amelyeknek nem volt megoldása.
 
A European Journal of Social Psychology szaklapban közölt eredmények szerint a karba font kezű csapat jobb eredményeket ért el, és a megoldhatatlan feladatnál később adta fel a kísérletezést (átlagosan 80 másodperc a 60-nal szemben), mint a kontrollcsoport.
 
Pszichológusok előtt régóta ismert jelenség, hogy a tudatalattink az agyunk bizonyos állapotaiban jellegzetes pózok felvételére utasítja a testet. Az összefont kar is egy ilyen testtartás, ami a kitartó, hosszú koncentrációval jár (nem összekeverendő azzal a testbeszéddel, amikor védekező, vagy érzelmileg elzárkózó magatartásra utal). A kísérletek most azt bizonyították, hogy a mechanizmus fordítva is működik: ha felvesszük az adott testhelyzetet, azzal az agyunkban elő tudjuk idézni a hozzá kapcsolódó állapotot.
 
A kísérleteket vezető Ron Friedman szerint az egész kísérletet a híres kosárlabdaedző, Pat Riley ihlette, aki minden meccset összefont karokkal követett a pálya széléről – a kutatók szerint ezzel a testtartással a játékosai felé is a kitartást és a koncentrációt sugallva.

Rovarokat fogunk enni

2008. május 7., 07:14 Módosítva: 2009.04.21 09:01
33
Az élelmiszerhiány miatt az emberiség a jövőben várhatóan rovarokkal fog táplálkozni, így jó, ha az emberek elkezdenek barátkozni a gondolattal - véli Marie Borkovcová, a brnói Mendel Mező- és Erdőgazdasági Egyetem Zoológiai Intézetének munkatársa.
   
"A rovarok rendszeresen előfordulnak majd az étrendünkben, még a Cseh Köztársaságban is" - mondta a cseh kutatónő.
   
Dalibor Povolny entomológus 2002 óta oktatja a csehországi egyetemen a rovarokat mint táplálékot, beleértve az ízüket is. Povolny és követői egyes, Csehországban általánosan előforduló rovarok tápértékét is elemzik.
   
A cél, hogy a rovarevésnek is olyan stabil tudományos alapja legyen, mint az állatok fogyasztásának - mondta Borkovcová.
   
A zoológusnő a családjának is feltálal ehető rovarokat. "Havonta többször is van ízeltlábú az asztalon" - mondta el a lánya, aki legjobban a karamellizált tücsköt kedveli. Borkovcová szerint a rovaroknak más ízük van, mint amihez az emberek hozzászoktak.
   
Az őskorban és a törzsi kultúrákban mindennapos volt a rovarevés, sőt Mexikóban és Délkelet-Ázsiában ma is dívik. Még egy 1920-ban kiadott csehországi szakácskönyvben is szerepel egy cserebogárleves-recept.
   
A rovarok jó aminósav-, ásvány- és zsírforrások, így kedvező hatással vannak a szervezetre, kitinjük pedig kiváló rostpótló - mondta Borkovcová. A tudósok szerint mintegy 1800 rovarfaj ehető, többnyire kukac és báb formájában.
   
A brnói Noé bárkája étterem munkatársa, Petr Ocknecht elmondta: a menüjükön cserebogár, szöcske és házi lisztbogár is szerepel. A sáska, a méhlárva és a hangya szintén ehető.

Az emberek a szabadban nem gyűjthetnek csak úgy rovarokat, mivel sokféle fajuk védett vagy mérgező. A táplálkozásra alkalmas rovarokat megfelelő egészségügyi előírások mellett zárt térben nevelik. (MTI)

A rövid végtagok rövid ésszel járnak

2008. május 6., 14:46 Módosítva: 2009.02.07 11:07
3
A rövid kéz- és láb növelheti az egyén kockázatát arra, hogy idősebb korában memóriaproblémákkal nézzen szembe - állapították meg amerikai kutatók.

Ötven százalékkal nagyobb azon nők esélye a szellemi képesség hanyatlására és az Alzheimer-kór kialakulására, akik rövidebb karfesztávval születtek. Minél hosszabb egy nő alsó lábszára, annál kisebb a demencia kockázata idős korban.

A férfiak esetében viszont csak a rövidebb karfesztávolságot kapcsolták össze a kutatók az időskori elbutulás nagyobb kockázatával. A Neurology című szaklapban közzétett tanulmányukban az amerikai kutatók rámutattak arra, hogy számos korábbi dolgozat azt sugallja: az élet korai szakaszát uraló környezeti hatások szerepet játszanak a krónikus betegségek kialakulásának lehetőségére az élet késői szakaszában. A rövid végtagok táplálkozási hiányosságok jelei lehetnek az élet korai szakaszában, ezek a hiányosságok szerepet játszanak az agy fejlődésében.

"A testméreteket - mint például a térd magasságát és a kar fesztávolságát - gyakran használják a korai életszakasz hiányosságainak biológiai jelzőiként" - hangoztatta Tina Huang, a bostoni Tufs Egyetem munkatársa, a vizsgálat vezetője. Más vizsgálatok már megállapították, hogy összefüggés van a végtagok hosszúsága és a szellemi leépülés között az ázsiai népesség körében. Huang asszony meg akarta vizsgálni azt, hogy ez az állítás igaz-e az amerikai népességre is, amelynek tagjai körében a magasság nyolcvan százaléka örökletes tényező.

Kollégáival 2798, átlagosan 72 éves, fehérbőrű embert vizsgáltak öt éven keresztül, megmérték a térdmagasságot és a kar fesztávolságát. "A vizsgálat végére 480 személynél fejlődött ki az időskori szellemi leépülés - úgy találtuk, hogy a rövidebb alsó lábszár és karfesztáv összefügg a szellemi leépülés megnövekedett kockázatával." Általánosságban vizsgálataink azt jelzik, hogy akárcsak a koreai népesség esetében, a nyugati populációban is a rövid végtag a demencia kockázatát vetíti elő - írták tanulmányukban a kutatók.
(MTI)

Az abszintban csak alkohol van

2008. április 30., 11:25 Módosítva: 2009.02.07 11:07
13
Német kutatók a XX.század elejének betiltott italát, az abszintot vizsgálták meg tudományos módszerekkel, hogy kiderítsék, mitől lett az a kor művészeinek kedvenc drogja.
 
A Journal of Agricultural and Food Chemistry szaklapban publikált tanulmányukban arra jutottak, hogy a hírhedt Zöld Tündér csupán legenda, az abszint hatását nem hallucinogén anyag, hanem a brutális, 70 százalék körüli alkoholtartalma adta.
 
Az abszint fehér ürömből (és a kesernyés ízét adó ánizsból) készül, ami a tujon nevű hallucinogén hatású anyagot tartalmazza. A kutatók a betiltás előtti időkben palackozott, 13 különböző helyről származó, több mint száz éves üvegek tartalmát elemezték kémiailag, és a XIX-XX. század fordulójáról származó abszintban literenként átlagosan 20-25 milligram tujont találtak. Ez nem több mint amennyit a kilencvenes évek óta a kereskedelmi forgalomban újra kapható abszintok számára engedélyez az EU szabályzata. A korabeli beszámolókban leírt hatásokhoz ennek több mint a tízszeresére lenne szükség. Az elemzés azt is kizárta, hogy a hatóanyag egyszerűen lebomlott volna az eltelt évszázad alatt.
 
Az abszintfüggők (közéjük sorolja a történelem Baudelaire-t, Verlaine-t, Rimbaud-t, van Gogh-ot, és Oscar Wilde-ot is) tehát a kutatás szerint valójában csak alkoholisták voltak.

Feltalálták vagy felfedezték a matematikát?

2008. április 27., 12:03 Módosítva: 2009.02.07 11:07
A European Mathematical Society Newsletter júniusi számának központi kérdéséről a Science Newsból értesültünk. Vajon felfedezték, vagy feltalálták a matematika szabályait és összefüggéseit?
 
Hogy mi a különbség? Felfedezni olyan dolgot lehet, ami már azelőtt is létezett, feltalálni meg olyat, ami nem: Amerikát felfedezték, a telefont feltalálták. Na de mi a helyzet a matematika absztrakt világával? Vajon az létezett, mielőtt az első ember elkezdett azon töprengeni hogy mennyi kettő meg kettő? Volt-e Pitagorasz-tétel, mielőtt Pitagorasz kitalálta volna?
 
A filozófusok bő két évezrede a felfedezni-verzió mellett vannak, Platón nyomán, azonban a modern matematikusok most fellázadtak ez ellen Brian Davies (a londoni Kings College professzora) gyújtó hangú “Pusztuljon a platonizmus” című cikke mögé felsorakozva. A matematika az emberi kultúra alkotása, mint a zene, a pénz vagy a törvénykezés, így nyilván csak feltalálni lehetett, nem felfedezni – támogatja kollégáját a University of New Mexico professzora, Reuben Hersh.
 
Foglaljunk mi is állást a vitában!

A pénz nem boldogít, a fegyver igen

2008. április 23., 12:10 Módosítva: 2009.02.07 11:07
A Wall Street Journal számolt be arról a kutatásról ami a 40 millió amerikai fegyvertulajdonos viselkedési formáit, a fegyver birtoklásával együtt járó pszichológiai hatásokat vizsgálta. A kutatók arra jutottak, hogy a fegyvertulajdonosok nagyobb arányban vallották magukat boldog embernek, mint a fegyvertelenek (36, illetve 30 százalék), és kevesebb volt közöttük, aki kimondottan boldogtalannak érzi magát (9 százalék 16-tal szemben). Az is kiderült, hogy akinek fegyvere van, szívesebben adakozik jótékony célra (83 és 75 százalék), és ez nem az anyagi helyzetek különbségéből fakad, lévén a véradásra is hasonló arányban mondtak igent a fegyvertulajdonosok és a fegyvertelenek.

Önkielégítéssel megelőzhető a rák

2008. április 23., 11:56 Módosítva: 2009.02.07 11:07
1
Ausztrál kutatók tanulmánya arra mutatott rá, hogy a rendszeres maszturbáció csökkenti a prosztatarák kialakulásának esélyét. A kutatók 1000 prosztatarákkal diagnosztizált, és 1250 egészséges férfit vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy azoknál, akik hetente legalább ötször kielégülnek, több mint 30 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki prosztatarák. Ezt azzal indokolták, hogy ilyenkor távoznak a prosztatából a rákkeltő anyagok. Ez a hatás a normál szex esetén is él, ott azonban a nemi úton terjedő betegségek növelik a rák kockázatát, semlegesítve (vagy legalábbis csökkentve) a jótékony hatást.
 
A kutatásról a Planet Out számolt be.
 

Szörnyetegek lesznek a jövő állatai

2008. április 22., 11:23 Módosítva: 2009.02.07 11:07

Hét méter magas teknősök, négyméteres rákok, focilabda nagyságú pókok: egy 16 neves tudósból álló nemzetközi csapat szerint ilyenek lesznek a Földet benépesítő állatok több millió év múlva – írja az MTI. A kutatók a fejlődéselmélet bizonyított szabályaiból kiindulva jutottak erre a következtetésre. Megvizsgálták, hogyan változtak az állatok a múltban, hogy a környezethez alkalmazkodjanak, számba vették, hogy a Föld a jövőben miként alakul és e két tényezőből vezették le, hogy a maitól eltérő ökológiai rendszerekben milyen átalakulások szükségesek a fennmaradásukhoz.

Robert McNeill, a Leeds-i Egyetem zoológusa szerint a mai ismeretek alapján nagy a valószínűsége annak, 5 millió év múlva, amikor a trópusi erdőt magas fűvel borított sztyepp váltja fel, azoknak a majmoknak az utódai maradnak csak fenn, amelyek képesek kosarat fonni és a farkuk hegyével kommunikálni (a magas fűből ugyanis ez kilátszana). Százmillió év múlva a csúszómászók óriásira nőnek a meleg hőmérsékletben, a teknősöknek nem lesz páncéljuk, mert nem kell védekezniük a ragadozók ellen. A kontinensek lassú mozgása folytán kialakul egy egységes szárazföld, a Pangea II., amelyet óceán vesz körül. A kutatók szerint halak kipusztulnak, csak egyetlen vízben élő fajta marad fenn és válik egyeduralkodóvá.

Ez a feltételezett jövőkép április 4-től látható a franciaországi Vienne témaparkjában. Egy interaktív szafari viszi el a látogatókat hat percre a távoli jövőbe. Ember nem látható benne, mert a kutatók úgy vélik: minden ezzel kapcsolatos spekuláció vagy előrejelzés túl sok vitát gerjesztene. Az említett állatok képei itt megtekinthetők, bár a négyszárnyú madár, a hosszúlábú sündisznó meg a többi szörnyeteg inkább illik fantasy filmbe, mint tudományos értekezésbe.

A vitaminok nem is egészségesek

2008. április 17., 12:57 Módosítva: 2009.02.07 11:07
1
A BBC számolt be a koppenhágai egyetem kutatóinak tanulmányáról, akik 67 kísérletsorozat eredményeit összegezve arra jutottak, hogy egyes vitaminok többet ártanak a szervezetnek, mint amennyit használnak. A bétakarotinról, az A- és E-vitaminról derült ki, hogy hajlamosak megzavarni a test természetes védekező mechanizmusait, és így közvetetten növelik a szívbetegségek és a rák kialakulásának esélyét.
 
Az összesen 233 ezer tesztalanyt vizsgáló tanulmány szerint a normál étkezésen felül bevitt A-vitamin-pótlás 16, a bétakarotin 7, míg az E-vitamin 4 százalékkal növeli a halál esélyét azonos korban, a vitaminokat nem szedő alanyokhoz képest. A gyakran szedett vitamintabletták főbb összetevői közül a C-vitamin, és a szelénium esetében nem mutatott ki hasonló jelenséget a kutatás.
 
Nyugat-Európában a lakosság 10-20 százaléka szed rendszeresen vitaminokat, az erre épülő piac évi 2,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolít.
 
A Health Supplements Information Service szóvivője kiemelte, hogy természetesen ez nem vonatkozik azokra, akiknek a normál étrendje nem tartalmaz elég vitamint; náluk a külső pótlás természetesen hasznos.

A tesztoszteron növeli a tőzsdei profitot

2008. április 15., 12:05 Módosítva: 2009.02.07 11:07
A brókerek többet keresnek, amikor tesztoszteronszintjük magas, a férfi nemi hormon magabiztosabbá és jobban összpontosítóvá teszi őket - közölték brit kutatók.
A London pénzügyi központjában dolgozó brókereket vizsgálva azt találták, hogy nagyobb profitot értek el azokon a napokon, amikor tesztoszteronszintjük magas volt. A férfi nemi hormon valóban segíthet a koncentrálásban, de állandó magas szintje vakmerővé teheti a kereskedőket, figyelmeztetnek a Cambridge Egyetem kutatói.
A tanulmány alapján úgy tűnik, hogy a kortizol stresszhormon nem a bukással, inkább a bizonytalansággal köthető össze - írják a kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos portálon. "A tesztoszteron és a kortizol előkészíti a kereskedőket a kockázatvállalásra" - mondta John Coates, a vizsgálat vezetője. "Ugyanakkor, ha a tesztoszteron szintje elér egy pszichológiai határt, ahogy az egy pénzpiaci buborék alkalmával megeshet, ez átfordulhat egyfajta függőségbe, míg a kiemelkedően magas kortizolszint egy árzuhanás alkalmával kockázatkerülő magatartást eredményezhet."
A tanulmányban Coates kutatócsoportja a londoni City 17 alkuszának nyálát vizsgálta nyolc egymást követő üzleti napon át. A mintákat délelőtt 11 és délután 4 órakor vették a napi kereskedés elején és végén. A brókerek a nyereségüket és veszteségüket is jelentették. A tesztoszteronszint jellemzően magasabb volt azokon a napokon, amikor a kereskedők az átlagosnál nagyobb napi eredményt értek el – állapították a kutatók.
Coates csapata azt feltételezte, hogy a kortizolszint akkor lesz magasabb, amikor a kereskedők veszteséget könyvelnek el, ám a vizsgálat mást igazolt. A kortizol szintje pénzügyi bizonytalanság idején emelkedett meg a vizsgálatban résztvevő férfiaknál.
Néhány szakma képviselői extrém nyomás alatt dolgoznak, gyors döntésekre kényszerülnek, melynek következményei kihatnak rájuk és az egész pénzpiacra is. A tanulmány eredménye azt jelzi, hogy ezeket a döntéseket olyan érzelmi és hormonális tényezők is befolyásolhatják, melyeket eddig nem vizsgáltak részletesen. Coates, aki maga is kereskedő volt egykor, úgy véli, hogy az eredmény magyarázhatja az ésszerű és az irracionális viselkedést is.
(MTI)

Minden tizedik angol szó értelmetlen

2008. április 14., 12:08 Módosítva: 2009.02.07 11:07
8
A British Association for Counselling and Psychotherapy szervezet megbízásából készült kutatás kiderítette, hogy a mai angol folyó beszédben a szavak tíz százalékának nincsen semmilyen jelentése, kizárólag időkitöltő-időhúzó funkciójuk van. A 150 tesztalany 80 órányi beszélgetését kielemző kutatás megállapította, hogy átlagosan kilenc másodpercenként használnak az angolok olyan időhúzó kifejezéseket, mint a „the thing is”, az „at the end of the day”, vagy az univerzális „um”. (A magyarban ezek nagyjából az "arról van szó", a "végül is", és az "ööö" kifejezéseknek felelnek meg.)
 
A kutatást vezető Phillip Hodson szerint az ilyen jellegű mellébeszélés az angolszász országokra (elsősorban Angliára és az USA-ra) a legjellemzőbb, ellentétben például a francia nyelvterületekkel, ahol a nyelvet erősebben védik például az oktatásban. A kutatás azt is kimutatta, hogy az efféle mellébeszélés egyáltalán nem segíti a mondandónk megértését, ezzel éppen ellenkező hatást fejt ki.
 
A kutatás a British Telecom megbízásából készült, hozzánk a Daily Telegraph hozta el a hírét.

A klímaváltozás a világ sörtermelését fenyegeti

2008. április 8., 13:34 Módosítva: 2009.06.21 13:56
13
Dr Jim Salinger, az új-zélandi National Institute of Water and Atmospheric Research tudományos intézet klímakutatója Aucklandben, a The Institute of Brewing and Distilling konferencián tett drámai bejelentést arról, hogy a klímaváltozás súlyos veszélyeket tartogat a sörfőzdékre.
Salinger az árpatermelés új-zélandi és ausztrál helyzetet elemezte, és arra jutott, hogy 25 éven belül, a klímaváltozás hatására a mostani termőterületek olyan szárazak lesznek, hogy a gabona nem terem majd meg. Ha pedig nincs árpa, nincs maláta, és ha nincs maláta, nincs sör.
A Lion Nathan sörgyár szóvivője megerősítette, hogy a jelenség létezik, az árpamaláta ára már az elmúlt másfél évben is érezhetően nőtt a termőterület csökkenésével. Hozzátette azt is, hogy ez nem helyi probléma, a világ minden táján éreztetni fogja a hatását, ami csökkenő termeléssel és magasabb árakkal jár majd.
A sörgyárak kutatórészlegei most azon dolgoznak, hogy az árpamalátát valami mással helyettesítsék a gyártási folyamatban.
(The New Zealand Herald)

A fájdalomcsillapító-reklám hátfájást okoz

2008. április 7., 16:50 Módosítva: 2009.02.07 11:07

A University of Luebeck német egyetem kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért nőtt meg az egykori NDK területén a hátfájásra panaszkodók száma a berlini fal leomlása óta.

Az International Journal of Epidemiology című szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók azt állítják, a hátfájás tipikusan pszichés eredetű fájdalom; az esetek 85 százalékában nem áll mögötte valós fizikai sérülés, például becsípődött ideg. Az is okozhatja, ha hátfájásról olvasunk vagy beszélgetünk. Minél többet jár a fejünkben, akár tudat alatt, annál valószínűbb, hogy az agyunk elhiteti velünk, hogy valódi hátfájást érzünk.

Az egykori Kelet-Németországban a korabeli statisztikák szerint az emberek 70 százaléka panaszkodott krónikus hátfájásra, míg ez az arány nyugaton 84 százalék volt. A fal leomlása után az egykori NDK-sok elkezdték behozni a lemaradást, és 2003-ra kiegyenlítődött a hátfájáshelyzet az egész ország területén. A kutatók ezt azzal indolokják, hogy az ex-keletnémetekre rázúdultak a kereskedelmi tévécsatornák, és azzal együtt a fájdalomcsillapító-reklámok tömege. A reklámokban ábrázolt hátfájás miatt többet gondoltak a témára, és ezért azóta többet is fáj a hátuk.

A hírt a The Earth Times hozta el nekünk.

(Az olvasóinkra a poszt hatására rátörő heveny fájdalmakért a szerkesztőség nem vállal felelősséget)

 

Megtalálták a gént, ami miatt az egér visít szex közben

2008. április 4., 13:04 Módosítva: 2009.02.07 11:07
5
A University of Toronto egyetem tudósai Dr. Haoran Wang vezetésével azt vizsgálták, miért adnak ki a hím egerek szex közben, izgalmi állapotban visításszerű hangot a 25 és 125 KHz közötti, az emberi fül számára nem hallható tartományban. Ez a jelenség egyébként a tudósok előtt már közel fél évszázada ismert.
 
A tudósok különféle feromonokkal és amfetaminnal stimulálták a kísérleti egereket, és közben rögzítették a hangjukat (ami egyébként a madárdalhoz hasonló felépítésű, mint az utólagos elemzés kimutatta).
 
A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a hím egerek az M2, M4 és M5 jelű gének, valamint a D2 dopamin-receptor hatására visítanak, és más hangokat hallatnak izgalmi állapotban, mint szex után. A nőstények szex közben egyáltalán nem adnak ki hangokat, viszont ha a kísérleti állatot összezárva tartották egy másik nősténnyel, aztán néhány órára elválasztották őket, majd újra találkozhattak, a hímekéhez hasonló ultrahang-visítást adott elő. „A hím és nőstény egerek érzelmi síkon erősen különböznek” – vonta le a következtetést Dr. Wang a Plos One szakfolyóiratban megjelent tanulmányban.
A kutatásról a New Scientist számolt be, bátrabbaknak a teljes tanulmányt ajánljuk.

A rapzene drogozásra buzdít

2008. április 3., 11:54 Módosítva: 2009.02.07 11:07
A Berkeley egyetem kutatócsoportja, Dr. Denise Herd vezetésével 1979 és 1997 között született rap albumok szövegeit elemezte. Összesen 341 számban találtak utalást drogokra, és ezek keletkezésének időbeli eloszlását megfigyelve arra jutottak, hogy a rapperek egyre többet szövegelnek a kábítószerről. Konkrétan azt találták, hogy 1979 és 1984 a rapszámok 11 százalékában említik meg a drogokat, ez a nyolcvanas évek végére 19 százalékra nőtt, 1993 után pedig 69 százalékra ugrott. Dr. Herd egy korábbi tudományos kutatása hasonló jelenséget mutatott ki az alkoholfogyasztással foglalkozó rapszövegekben is.
 
A rap a fekete fiatalok CNN-je, mondta Dr. Herd, ráadásul a szövegekben olyan szlenget használnak, amiket a szülők nem értenek, így még veszélyesebb, hogy túl sokat foglalkoznak a rapperek a droggal, pozitív színben feltüntetve a használatukat.
 
A tanulmányt az Addiction Research & Theory szakfolyóirat közölte, nekünk a Daily Mail, illetve a Thaindian News hozta el a hírt. 

Az anyós-meny harc miatt alakulhatott ki a klimax

2008. április 2., 13:59 Módosítva: 2009.02.07 11:07
1

Az Exeteri Egyetem és a Cambridge-i egyetem brit(!) tudósai, Michael Cant és Rufus Johnstone azt állítják, hogy rájöttek, miért alakult ki a női menopausa, vagyis a klimax – írja a Times Online. A klimax kialakulása valamikor 50 ezer és 300 ezer évvel ezelőtt történt, és a kutatók elmélete szerint az anyósok és a menyek harca okolható mindenért. Canték úgy vélik, hogy a folyamat akkor kezdődött, amikor néhány ősembernő elhagyta a saját közösségét és más közösségekben kerestek apát leendő gyermekeiknek. Ezek a nők olyan közösségekbe kerültek, ahol senki nem volt vér szerinti rokonuk, csak az általuk szült gyerekek. Az ősközösségekben azonban az élelem szinte mindig szűkösen állt rendelkezésre, ezért az idősebb nők, akiknek más közösségből érkezett menyük volt, nem szültek újabb gyereket, hanem inkább az unokájuk nevelésében segédkeztek. A két tudós teóriáját máris többen vitatják, a korábbi elméletek ugyanis genetikai okokkal magyarázzák a klimaxot.

Valakinek nagyon sokba fog kerülni a világvége

2008. március 31., 15:10 Módosítva: 2009.02.07 11:07
1
Beperelték a CERN, és az Illinois állambeli Fermilab laboratórium közös projektjét, a Large Hadron Collidert, ami a világ legnagyobb részecskegyorsítója. A 22 kilométeres alagútban egy 2000 tonnás mágnes a fénysebesség közelébe gyorsítja fel az elemi részecskéket, amiknek az ütközése során a tudósok a relativitáselmélet és a kvantumfizika alapvető teóriáit vizsgálhatják működés közben. A kísérletek során mikroszkopikus fekete lyukak keletkezhetnek, és bár a szakemberek szerint nem kell félni ezektől, akadnak, akik szerint ezek beszippanthatják az egész bolygót, ha valami balul sül el.
 
Két amerikai tudós (egyikük nukleáris tanácsadó) a bíróságon támadta meg az LHC-t, nehogy az véletlenül elhozza a világvégét. A perrel a kísérletek leállítását akarják elérni, vagy legalább még néhány hónapnyi biztonsági tesztelést.
 
(via MSNBC Cosmic Log) 

A pénz boldogít

2008. március 26., 10:52 Módosítva: 2009.02.07 11:07
Amerikai tudósok három különálló kísérlettel jutottak arra az eredményre, hogy pénzzel igenis lehet boldogságot vásárolni, a trükk csak az, hogy a pénzt másokra kell költenünk.
 
A Harvard kutatói először is egy 600 fős kérdőíves vizsgálatot végeztek, és azt találták, hogy azok az emberek, akik a közelmúltban többet költöttek ajándékok vásárlására és jótékony célú adományokra, boldogabbnak jellemezték magukat, mint akik saját magukra költötték a pénzüket.
 
Második menetben egy cég dolgozóival töltettek ki kérdőíveket az éves jutalom kézhezvétele előtt és után – és ismét az volt a tanulság, hogy aki ajándékokat vett és jótékonykodott a pénzből, annak jobb lett a közérzete, mint a többieknek.
 
A harmadik kísérletben egyetemisták vettek részt, akik 20-20 dollárt kaptak, azzal, hogy a nap végére költsék el. Az alanyok egyik felének másokra kellett költeni az összeget, a másik felének saját magára. A másnap elvégzett pszichológiai tesztek újra azt mutatták, hogy aki nem magára költötte a pénzt, az boldogabb volt.
 
A kutatók a Science magazinban publikálták tanulmányukat a pénz és a boldogság összefüggéseiről; hozzánk a New York Times hozta el a hírt.

Munka közben aludni hasznos

2008. március 25., 12:34 Módosítva: 2009.02.07 11:07
15
A Düsseldorfi Egyetem kutatói egy kísérletsorozattal bebizonyították, hogy ha az ember elszundít munka közben, az javítja a memóriáját és a mentális teljesítőképességét. Hat perc alvás napközben olyan frissítő hatással van a memóriára, mint egy teljes éjjelnyi pihenés.
 
A kísérlet alanyainak szavakat kellett megjegyezniük egy szótárból, majd azokat egy óra múlva visszamondaniuk fejből. A tesztalanyok az egy órát pasziánszozással töltötték – egyik felüknek pontosan hat perc alvást engedélyeztek eközben, a csoport másik felének ébren kellett maradnia.
 
A kutatók az eredményeket elemezve azt találták, hogy az alvók sokkal jobb hatásfokkal emlékeztek a memorizált szavakra. “Most először sikerült bebizonyítani, hogy egy ultrarövid alvási periódus hatékonyan javítja a memóriát” – írta a kutatást vezető Dr. Olaf Lahl a Journal of Sleep Research szakfolyóiratban megjelent tanulmányában.
 
Mivel már a nagyon rövid alvás is erősíti a memóriát, a tudósok arra gyanakszanak, hogy az ébrenlét és az alvás közötti átmenet során történik valami az agyban, aminek jótékony hatása van az emlékezetetre.
 
A hírt a The Earth Timesban olvastuk.

Megtalálja elveszett cuccainkat az intelligens szemüveg

2008. március 21., 13:02 Módosítva: 2009.02.07 11:07
Japán tudósok a University of Tokyo egyetemen olyan szemüveget fejlesztettek ki, ami véget vet a „hová is tettem a slusszkulcsot/mobilt/akármit…?” mottójú vad lakásfeltúrásoknak.
 
A szemüveg egy kamerával, apró kijelzővel és egy mini számítógéppel van felszerelve. Nagyjából egy órába telik a betanítása, amikor alaposan körbenézünk vele a lakásunkban, és a felismerni kívánt tárgyaknak hangosan kimondjuk a nevét, amikor a kamera rájuk fókuszál. Ezek után, ha egy elveszett cuccunkat keressük, a szemüveg addig teker vissza a videomemóriájában, míg meg nem találja, hol láttuk az adott tárgyat utoljára – és ezt meg is mutatja a minikijelzőn.
 
A Mail on Sunday beszámolója szerint a találmány igazi áldás lehet azoknak, akik memóriaproblémákkal küzdenek. A szemüveg későbbi változatai képesek lesznek arcfelismerésre, és arcokhoz nevek párosítására is, ami roppant kínos helyzetekből húzhatja ki majd a feledékeny felhasználókat. A találmány lelkét jelentő képfelismerő technológia később robotok navigációs rendszereiben lesz remekül felhasználható.
 
 
Egy kínzó kérdésünk marad: mi segít megtalálni az intelligens szemüveget, ha elfelejtettük, hol vettük le?

Önszagtalanító alsóneműt tesztel az űrállomás japán lakója

2008. március 20., 12:10 Módosítva: 2009.02.07 11:07
Takao Doi, a nemzetközi űrállomásra az Endeavour legutóbbi útján érkezett japán asztronauta a szkafander alatt a japán űrügynökség, a JAXA tudósai által kifejlesztett speciális ruhákat hordja. Ez az első éles tesztje a J-WEAR névre hallgató, nanotechnológiával készült pólóknak, alsónadrágoknak és zokniknak. Az anyaguk öntisztító, elnyeli a szagokat, és megöli a baktériumokat.
 
A CollectSpace beszámolója szerint Takao már napok óta nem cserélt alsóneműt, de még mindig nagyon kényelmesnek érzi azokat. "Tökéletes viselet űrutazáshoz: három, de akár öt nap viselés után is tiszta marad!" - lelkendezett.
(via LiveScience)
 
 
 
 
 
 
 

Az Apple logó kreatívvá tesz

2008. március 19., 11:48 Módosítva: 2009.02.07 11:07
1
Régóta vita tárgya, hogy létezik-e tudat alatti reklám, befolyásolható-e az agyunk néhány századmásodpercig látható üzenetekkel.
A Duke University kutatóinak kísérletében az alanyoknak különféle logikai feladatokat kellett megoldaniuk, miközben cégek emblémáit vetítették a monitorukra egy-egy képkocka erejéig. Ez olyan rövid idő, hogy a tudatig nem jut el, mit látott a szem (a kísérlet végén 100 dollárt ajánlottak fel annak, aki eltalálja, milyen logót látott, de a 341 résztvevőből senkinek nem sikerült), de a márkához kötődő asszociációk mégis befolyásolják az agyunkat.
 
Az egyik kísérletben az Apple és az IBM logóinak tudat alatti hatásait vizsgálták. Előbbihez az innováció és a kreativitás fogalmát kapcsolja általában az ember, míg utóbbihoz a megbízhatóságot – és ezt az eredmények igazolták is. A teszt egyik feladata az volt, hogy minél több felhasználási módot soroljon fel az ember egy hétköznapi tárgyhoz; ezzel mérték a képzelőerőt. Az eredmény: az almás logó sokkal több, és kreatívabb megoldásra sarkallta a tesztalanyokat tudat alatt, mint a három kék betű.
 
A kutatók szerint a kísérlet eredménye roppant fontos tanulsággal jár a marketing tudománya számára, miszerint a nem konkrét termékhez, hanem a céghez vagy márkanévhez kötődő hirdetések, az image-reklámok sokkal fontosabbak és hatásosabbak, mint eddig gondoltuk, jórészt ezek építik ki ugyanis az emberekben ezeket az asszociációkat.
tanulmány a Journal of Consumer Research szakfolyóiratban jelent meg.

Breaking news: a bukósisak jó!

2008. március 19., 09:48 Módosítva: 2009.02.07 11:07

A bukósisak jelentősen csökkenti a fejsérülések mértékét a síelők és hódeszkások esetében - mutatták ki kanadai, norvég és amerikai kutatók. Az amerikai szakemberek szerint a bukósisak viselése 15 százalékkal csökkenti a fejsérüléseket síelés és hódeszkázás során, míg a kanadaiak és a norvégok szerint a csökkenés 29, illetve 60 százalék. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy a nemek, korosztályok, a kezdők és profik közötti különbségek elhanyagolhatók a bukósisak viselése és a sérülések tekintetében.

Az elképesztő tudományos szenzációról az MTI-től értesült a Brit tudósok blog.

Az alacsony férfiak féltékenyebbek

2008. március 18., 15:00 Módosítva: 2009.02.07 11:07

A Groningeni Egyetem és a Valenciai Egyetem kutatói 549 holland és spanyol férfit és nőt interjúvoltak meg arról, hogy mennyire szoktak féltékenyek lenni és milyen vetélytársakra a legféltékenyebbek. Mint kiderült, a férfiak óriási meglepetésre az erős, gazdag és jól kinéző riválisokra féltékenyebbek, és a válaszolók minél magasabbak voltak, annál nehezebben kísértette meg őket a zöld szemű szörnyeteg. Szar lehet tehát szegény, ronda és gyenge törpének lenni. A nők mások szépségére a legféltékenyebbek, legkevésbé az átlagos termetűek. A kutatók szerint ennek evolúciós magyarázata van: a magas férfiak evolúciós előnnyel bírnak, viszont hozzájuk leginkább az átlagos termetű nők passzolnak.

A sör egészségesebb mint a bor

2008. március 17., 14:56 Módosítva: 2009.02.07 11:07
34
A Gottingen University tudósai a különféle alkoholfajták hatását vizsgálták az agyra, és arra az eredményre jutottak, hogy a bor és a tömény sokkal károsabb, mint a sör. A német kutatók tanulmányáról a news.com ausztrál kiadása számolt be, az Alcohol and Alcoholics szakfolyóiratra hivatkozva.
A kísérletekben az agy hippokampusz nevű részét vizsgálták, ami a halántéklebeny csúcsában helyezkedik el, és nagy szerepe van az emlékezet működősében, illetve a térbeli tájákozódásban. Azt találták, hogy az alkoholt nem fogyasztóknál a szerv átlagos mérete 3,85 ml, a sörivóknál 3,4 ml, míg a bort, illetve töményet fogyasztóknál csupán 2,8 ml.
 
Hogy mindez hogyan befolyásolja az ősi „sörre bor mindenkor, borra sör minden kör” népi bölcsességet, egyelőre nem tudni.

Szebben szól a madárdal a környezetszennyezéstől

2008. március 16., 10:00 Módosítva: 2010.02.01 08:26

A környezetszennyezés hatására bonyolultabb melódiákat dalolnak a hím seregélyek – derítették ki brit kutatók. A Cardiff University kutatóit azok a seregélyegyedek érdekelték, amelyek előszeretettel a szennyvíztelepek környékén szerezték be napi földigiliszta-adagjukat. A táplálékkal együtt a seregélyek szervezetébe olyan szennyezőanyagok is bekerültek, amelyek az ösztrogén hormonhoz hasonló hatással bírtak.

Miután a cardiffi kutatók kiderítették, hogy milyen vegyületek jutnak a táplálékkal a madarak szervezetébe, a kísérleti egyedeket két csoportra osztották. Az első csoportba sorolt seregélyek szennyezett földigilisztát kaptak, míg a kontrollcsoport egyedei étrendjében vegyszermentes férgek szerepeltek.

A kutatás során kiderült, hogy a szennyezőanyagok hatására megnagyobbodott a hím seregélyek agyának azon területe, amely a dallamok bonyolultságát ellenőrzi. Végső soron a seregélyek sokkal gyakrabban fakadtak dalra, és melódiáik is lényegesen összetettebbé váltak. "Ez az első bizonyíték arra, hogy a környezetszennyezés nemcsak befolyásolja, hanem erősíti a hím madarak olyan képességét, mint az ének" - hangsúlyozta Katherine Buchanan etológus. A szennyezőanyagok azonban gyengítették a madarak immunrendszerét.

A kutatók aggodalma szerint a nőstény madarak a jövőben a szebben trillázó, ám gyengébb fizikumú hímeket részesítik majd előnyben. "Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a nőstény madarak olyan hímeket választanak, amelyek szennyezett táplálékon élnek. Ez káros, mivel a vegyszerek gyengítik az immunrendszert. Nem tudjuk viszont, hogy mennyire károsítják a szennyezőanyagok a hímek megtermékenyítő képességét, és azok mennyire lesznek képesek gondoskodni utódaik táplálásáról" - mutatott rá Buchanan.

A kutató aggodalma szerint, ha ezek a félelmek beigazolódnak, a vegyszerek miatt drámaian csökkenhet a seregélyek száma. "Úgy tűnik, hogy más madarakat is hasonló módon érinthet a környezetszennyeződés. Ismeretes, hogy a szarkák és a varjak előszeretettel keresnek táplálékot szennyvíztelepek környékén".

A kutató szerint nem ismert, hogy miként hatnak a vegyszerek hatása a nőstényekre. "Azt már látjuk, hogy a nőstények férfiasodnak, és olyankor is dalra fakadnak, amikor normális esetben némák maradnának" - mondta Buchanan.

A hírt állandó brittudós-témaforrásunknak, az MTI-nek köszönhetjük.

Rovatok