Ez volt minden idők legdrágább szöveges üzenete

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Tovább a rovatra

Kapcsolódók (5)

Merényletre készült, de az elnök verte félholtra őt

Andrew Jackson támadója volt az első ember, aki elnökre támadt. Elmegyógyintézetben végezte.

Bocs, Lincoln mégse mondott hülyeséget

Egy amerikai lap 150 év után bocsánatot kért: a gettysburgi beszéd nem ostoba fecsegés volt.

Helyreigazítás 150 év elteltével

Egy amerikai napilap egy kézlegyintéssel intézte el Lincoln egyik beszédét. A gettysburgit.

Lincoln miatt tört ki a polgárháború?

Választási győzelme után nagy szerepe volt Dél elszakadásában és a háború kitörésében.

Újítások és blamázsok két évszázad elnöki beiktatásain

Kíváncsi rá, hogy melyik elnök mondta a legrövidebb, 135 szavas, és ki a leghosszabb, tízezer szavas beiktatási beszédet?

1864. október 26-án James W. Nye nevadai kormányzó táviratot küldött Abraham Lincolnnak, az Egyesült Államok elnökének. Akkoriban ez volt a leggyorsabb üzenetküldési mód. Az elektromos távírót már a XIX. század elején ismerték, és amikor Samuel Morse 1837-ben szabadalmaztatta a morzekódot, Európában és Amerikában is megindult a távíróvonalak kiépítése.

Táviratot küldeni viszont már akkoriban is drága volt; nem véletlen, hogy csak rövid üzenetek továbbítására használták. De Nye kormányzó mégis úgy döntött, hogy nem levélben küldi el Lincolnnak Nevada állam alkotmányának teljes, 175 oldalas szövegét, hanem távíróval.

A polgárháború csúcsán ez kockázatos vállalkozás volt, mert Carson City és Washington között nem volt közvetlen kapcsolat. A távírász, James H. Guild hét órán keresztül pötyögött a géppel, mire elmorzézta az üzenetet Salt Lake Citybe, ahonnan továbbították Chicagóba, onnan Philadelphiába, majd végül megérkezett a washingtoni hadügyminisztériumba – alig két nap alatt.

Nye nem véletlenül választotta ezt a módszert. Bár az alkotmány hiteles másolatait szárazföldi és vízi postával is elküldte Lincolnnak, ideges volt, hogy az elnök nem kapja meg időben. Október 24-én úgy döntött, táviratot küld. Az üzenet még időben érkezett - nyolc nappal az elnökválasztás előtt. Három nappal a távirat érkezése után Lincoln a kongresszus jóváhagyásával meghirdette Nevada felvételét az Unióba, remélve, hogy ez jó hatással lehet a saját újraválasztására.

A távirat azóta is megvan, több kiállításon is bemutatták. Az utolsó oldal summázata szerint a 16 543 szavas üzenet elküldése 4 313 dollárba és 27 centbe került – ez mai árfolyamon számolva csaknem 60 ezer dollár lenne, bő 16 millió forint. De egy ekkora sztori megéri a pénzét. Így láthatta Jules Verne is, aki a Rejtelmes szigetben dolgozta fel a történetet, csak nem Nye kormányzóval, hanem egy Gedeon Spilett nevű újságíróval:

Ő volt az, aki a Fekete-folyónál zajló összecsapás idején két óra hosszat diktálta távírógépbe a Biblia első fejezeteit, hogy ekként őrizze meg helyét a sürgönyhivatal ablakánál, és végül is elsőként jelenthesse lapjának a csata kimenetelét. Ez a csíny kétezer dollárjába került a New York Heraldnak, de mégiscsak ez az újság kapta meg elsőként a tudósítást.