Megvan a Még egy kis pánik elejéről a jelenet, amikor a Robert De Niro alakította maffiavezér eljátssza, hogy mentálisan sérült, hogy kiengedjék a börtönből pszichiátriai kezelésre?

Ha hiszik, ha nem, ezt a sztoriszálat egy sokkal-sokkal abszurdabb, való életbeli történet ihlette: Vincent Gigante, aki 1981 és 2005 között volt az öt hírhedt New York-i olasz maffiacsalád egyikének, a Genovese famíliának a feje, évtizedeken át játszotta, hogy értelmi fogyatékos, hogy ezzel megússza a börtönt. És ami még durvább: sokáig meg is úszta. Annyi papírja volt a mentális sérüléseiről, hogy az FBI nem tudott mit kezdeni vele. Végül megöregedett, belefáradt a színjátékba, és mindent bevallott.

Gigante nem volt a Genovese család vér szerinti tagja, tinédzserként került a maffiacsalád protezsáltjai közé. 17 éves korától profi bokszoló volt, 25 félnehézsúlyú meccséből 21-et nyert meg, 14-et kiütéssel. Még nem volt 20 éves, amikor visszavonult a ringből, hogy az ott szerzett tapasztalatait verőemberként és bukmékerként kamatoztassa az utcán. Gyorsan haladt felfelé a maffia ranglétráján, és 1957-ben, 29 évesen már kulcsszerepe volt egy hírhedt leszámolásban: amikor Vito Genovese átvette a család feletti hatalmat Frank Costellótól, Vincentet bízta meg a régi főnök elleni merénylettel (aki elvétette ugyan a lövést, de ettől a hatalomátvétel még megtörtént). Innentől Vito fontos emberének számított, saját csapatot és területet kapott, és 1981-ben ő lett az egész Genovese család vezetője.

A dörzsölt maffiózó 1969-ben kezdte eljátszani, hogy mentálisan sérült, és ezzel a bűnüldöző szerveket teljesen zavarba hozta. Ahányszor letartóztatták vagy megvádolták valamivel, az ügyvédei beszámíthatatlanságra hivatkoztak, és a vizsgálatok során Amerika legjobb pszichiáterei elé került. Összesen 28 hivatalos vizsgálaton esett át, és ezalatt megállapították, hogy 70 az IQ-ja, előrehaladott demenciában szenved, skizofrén, súlyos agysérülése van, hallucinációk gyötrik, és Alzheimer-kórja is van. Ebből fakadóan pedig beszámíthatatlan, és nem állítható bíróság elé. Az természetesen sosem derült ki, hogy a szakvélemények mögött volt-e bármilyen fenyegetés, zsarolás vagy kenőpénz.

Gigante alaposan rá is játszott az álcájára: napközben általában pizsamában vagy fürdőköpenyben ténfergett Manhattan utcáin, miközben magában beszélt teljesen értelmetlenül. Esténként aztán felvette egy autó, elvitte a felesége, Olympia Esposito lakására, ahol Vincent már klasszikus, öltönyös maffiavezérként intézte a család ügyeit, tárgyalt és osztogatott utasításokat. Ez így ment késő éjjelig, hogy aztán másnap délelőtt újra papucsban és fürdőköntösben motyogó ártalmatlan bolondként térjen vissza Greenwich Village utcáira, fenntartani az álcát. A nyolcvanas évek közepétől Gigante már egész New York egyik legerősebb maffiavezérének számított, öt éven át az összes amerikai–olasz maffiacsalád vezéreit összefogó hírhedt Bizottságot is ő vezette. Övé volt fél Manhattan, de a birodalma túlnyúlt New Yorkon, és Philadelphia utcáiig és Miami dokkjaiig tartott. A vagyonát 100 millió dollárra becsülték.

Az FBI évekig figyelte meg és hallgatta le, de csak 1990-ben sikerült bíróság elé állítaniuk. A per évekig húzódott, a bíróság előtt is pizsamában megjelenő maffiavezér kismillió tanút és orvosi szakvéleményt hozott fel az FBI és a rendőrség nyomozási eredményei ellenében. Végül 1997-ben a bíróság bűnösnek mondta ki a gyilkosság kivételével az összes vádpontban, és 12 év börtönre ítélte.

A börtönben megromlott az egészsége, és végül bevallotta, hogy három évtizeden át csak megjátszotta a mentális sérültet. „Túl öreg, beteg és fáradt vagyok már a színjátékhoz” – üzente az ügyvédein keresztül. 2005-ben, 77 évesen halt meg a börtönben. A Genovese családot egészen a haláláig a cellájából irányította.