Burj Khalifa ide, új World Trade Center oda, a világ leghíresebb felhőkarcolójának címe egyértelműen a Manhattan kellős közepén álló Empire State Buildinget illeti. Jellegzetes formája a színes fényekkel kivilágított legfelső emeletekkel eltéveszthetetlen látvány, és aki valaha járt a tetején levő kilátóban, és megcsodálta a panorámát, sosem felejti el. Az épület 102 emeletéből 85-öt irodák foglalnak el, összesen 200 ezer négyzetméternyi. Egy ilyen ikonikus felhőkarcolóban irodát bérelni minden cég számára igazi státusszimbólum, gondolná az ember, de ez nem mindig volt így. Sőt.

Az Empire State Buildinget 1931-ben adták át, és ahhoz képest, hogy a világ legmagasabb épülete volt (és 36 éven át rekorder is maradt), elképesztően rövid idő, 410 nap alatt építették fel. Ez éppen a nagy New York-i építkezési láz végére esett - 1925 és 1931 között majdnem a duplájára nőtt a városban elérhető, irodahelyiségek összterülete. És éppen egybeesett a nagy gazdasági válsággal is. Ebből pedig egyenesen adódott, hogy az irodabérlési piacon brutális túlkínálat találkozott nagyon halvány kereslettel. Az Empire State Building a korabeli tömegközlekedés szempontjából elég rossz helyen volt, ráadásul kevesebb mint egy évvel az átadása előtt nyitott meg Manhattan másik leghíresebb felhőkarcolója, a Chrysler Building - és akinek arra volt igénye, hogy státusszimbólum-irodája legyen, már beköltözött oda.

Így hát a látványos átadó ünnepség (személyesen az elnök kapcsolta fel a világítást) után valahogy nem tolongtak a bérlők az irodákért. Az első évben az épület kevesebb pénzt termelt irodabérletekből, mint a tetőkilátó belépőjegyeiből. Az épület kihasználtsága 23% volt, vagyis több mint a háromnegyede üresen állt. És így ment ez majdnem húsz éven keresztül, hiába lábalt ki a gazdaság a válságból. A felhőkarcoló beceneve Empty State Building lett (empty = üres). 1950 volt az első év, amikor az Empire State Building nyereségesen üzemelt, egy évvel később az addigi tulajdonos el is adta az egészet. A vételár, 51 millió dollár, a legnagyobb összeg volt, amit addig valaha épületért fizettek (az építkezés költsége egyébként 41 millió volt, hogy húsz év alatt mennyit bukott a tulaj, azt nem tudni).

A helyzet mára eléggé megváltozott, bár most sincs a felhőkarcoló zsúfolásig telve, jelenleg éppen 18 kiadó irodahelyiség van benne, köztük a teljes 66. emelet. A bérleti ár, ha elég nagy irodát bérlünk elég hosszú időre, 45-50 dollár körül megúszható, ez négyzetlábanként és egy évre értendő. Segítünk: ez úgy havi 12-13 ezer forintot jelent négyzetméterenként (ez New Yorkban nem is számít igazán soknak). Persze akadnak kivételek: a 80. emeleten a hivatalos ESB-szuvenírbolt bérleti díja például évi 5,1 millió dollár, vagyis nagyjából havi 124 millió forint. És akkor még csodálkozik valaki, hogy miért adnak 10 dollárért egy vacak kulcstartót vagy hűtőmágnest.