A légkondi az életünket kényelmesebbé tevő találmányok közül az egyik legfontosabb, és erre az ember minden nyáron újra és újra rádöbben, amikor beüt az első 30-35 fokos hőség. A szerkezet jelentősége persze jócskán túlmutat a szobába varázsolt hűvösön (és az ennek köszönhető bizarr nyári megfázásokon), Amerikának például szabályosan átrajzolta a térképét, amikor elterjedt, és a hatására milliók költöztek az addig élhetetlennek tartott déli államokba. Vagy például légkondi nélkül Dubaj se lenne az a globális üzleti-gazdasági központ, amivé mára kinőtte magát.

De valójában hogyan is csinálja a hideget a légkondi? Hát izé, valamit babrál a levegő páratartalmával, hangzik a standard, és nem túl tudományos válasz.

A légkondi ősét egy amerikai orvos találta fel az 1840-es években, ez tulajdonképpen egy jégkészítő masina volt, a szoba – praktikusan egy kórterem – levegőjét pedig a jég tartotta hidegen. A találmány elég rosszul érintette az északról jeget importáló, és abból nagy üzletet csináló jégbizniszt, ami minden lobbierejét bevetve elég hatékonyan el is lehetetlenítette a találmányt, és az ideg-összeroppanásba kergette a feltalálót. (Csúnya történet, itt írtunk róla részletesebben.)

Jó ötven évvel később egy fiatal amerikai mérnök, bizonyos Willis Haviland Carrier tulajdonképpen véletlenül találta fel a modern légkondicionálást. Carrier egy nyomdának dolgozott, ahol komoly problémát jelentett, hogy a nagy páratartalmú levegő miatt átnedvesedik a papír és megfolyik rajta a festék. A mérnök a gimnáziumi fizikához fordult: minél hidegebb a levegő, annál kevesebb nedvességet képes megtartani. A nyomda levegőjét így hűtött csövekben keringette, aminek hatására a levegő is lehűlt, és kicsapódott belőle a páratartalom egy része. A nyomdának utóbbi volt a fontos, előbbi csak kellemes mellékhatás volt, de Carrier hamar rájött, hogy ebből nagyobb üzletet lehet csinálni. A találmányt először nagyobb boltok, színházak és mozik vették át, aztán a második világháború után lett annyira alacsony az ára, hogy egyre többen engedhették meg maguknak otthonra is.

A légkondi alapvetően ugyanazon a fizikai törvényen alapszik, mint a hűtőgép: ha egy folyadék elpárolog, a halmazállapot-változás hőt von el a környezetétől. Ha most valami homályosan rémlik fizikaóráról, az "endoterm reakció" kifejezést keresi. Amit egyébként a testünk is ismer és alkalmaz, az izzadás pont ugyanezen az elven működik, a bőrünkről elpárolgó izzadságcseppek hűtik a testünket.

Mindezt lehet gépesíteni is: kell egy folyadék, ami végtelenítve folyton elpárolog, és aztán kicsapódik. A párolgásnál lehűti a környező levegőt (ezt igyekszünk benn tartani a légkondicionálandó helyiségben), kicsapódásnál felmelegíti (ettől valahogy megszabadulunk). Ezzel nagyjából le is írtuk a légkondi működési elvét:

1. A meleg levegőt egy ventilátorrendszer segítségével beszívja a szobából.
2. Odavezeti a párologtató csövekben alacsony nyomáson várakozó hűtőfolyadékhoz, ami elpárolog, hőt von el a környezetéből, és lehűti a levegőt.
3. Ezt a levegőt a légkondi szépen visszafújja a szobába.
4. Viszont az elpárolgott hűtőfolyadékkal is kéne kezdeni valamit, így az a kondenzátor csövekbe kerül (ez már a légkondi kültéri egységében szokott lenni).
5. Ezt egy kompresszor nagy nyomás alatt tartja, amitől a folyadék forráspontja megnő, és az újra folyékony halmazállapotba kerül.
6. Ez felmelegíti a környezetét, de ezt a meleg levegőt egyszerűen kifújjuk a szabadba.
7. És ezzel a hűtőfolyadék mehet is vissza a beltéri egységbe újra elpárologni.

A folyamat mellékhatásaként persze beüt a párátlanító hatás, amit Carrier annak idején a nyomdában használt fel, így a lehűtött levegőből kicsapódó párát is el kell vezetni valahogy - hát ezért szokott csöpögni a víz a légkondikból a szabadba kivezetett csövön. Mindez egyrészt ahhoz vezet, hogy légkondicionált helységben száraz lesz a levegő (emiatt javasolják a szemcseppet a kontaktlencsét használóknak), másrészt egy kicsit még dob is a hűtésen, ugyanis a páratartalom emeli a szubjektív hőérzetünket. Ezt tapasztalhatják például gyakorló szaunázók, amikor a gőzben a 60 fokot durvábbnak érzik, mint a hagyományos finn szaunában a 90-et. A légkondi a páratartalom csökkentésével a hűtés mellé bónusznak eléri, hogy még annál is hidegebbnek érezzük a levegőt, mint amilyen valójában.